Elvi okai is vannak annak, hogy nyolc éve külföldi rendszámú kocsikkal jár az egyik észak-magyarországi borász vállalkozó: „Utálom, ha, extraadókkal szívják a véremet” – ideologizálta meg, miért van szlovák rendszám a bőrüléses Volvóján. Nem beszélve arról, hogy a 2001-ben mintegy 9,6 millió forintnak megfelelő koronáért vett S 80-as potom 5 millió forinttal került kevesebbe, mintha mondjuk a Westendben lévő elegáns Volvo Galériában fizette volna ki. Ám nem csak a vételár, de a fenntartási költség is a töredéke a hazainak. Kevesebb az adó, olcsó a biztosítás: például az önrész nélküli casco a méregdrága autóra alig 21 ezer forintra jön ki havonta. Az üzletember állítja: nem is „problémás” a külföldi kocsivásárlás. Bárki betérhet például valamelyik szlovák márkakereskedőhöz Kassán, vagy Révkomáromban, és – persze koronával – fizethet. A kutya sem kérdi, honnan jött, és a papírok kiállításánál sem lepődnek meg a külföldi, illetve az unió határain belül mégiscsak belföldi tulajdonoson, ha fel tud mutatni valamilyen szlovákiai címet is. Mivel nincs határregisztráció, akkor és úgy használja itthon, vagy más országban az autót, ahogy tetszik.
FOGYASZTÓI ÁRELŐNY. Évekkel a csatlakozás előtt még nehezebb volt EU-tagországban autót venni és itthon használni. Az exporttal is foglalkozó borásznak csak azért sikerült, mert voltak külföldi cégei Németországtól Szlovákiáig: akkor a kocsikat a helyi társaság nevére vásárolták. Az uniós „harmonizáció” előrehaladtával persze könnyebbé vált a határon túli vásárlás, a Volvót például már magyar magánemberként vette az üzletember, igaz, volt bejelentett szlovákiai címe.
 |
|
Szlovák autóval itthon
CÉGALAPÍTÁSI KÖLTSÉGEK
• Egyéni vállalkozónak az iparengedély kiváltása 1000 korona
• A koncessziós iparengedély 2000 korona
• A kft. alaptőkéjének előírt minimuma 200 ezer korona; a cégbírósági bejegyzés illetéke 5 ezer korona; egy jogi iroda általában 20-30 ezer koronát kér a cégalapítással járó jogi teendők intézéséért
AUTÓTARTÁSI KÖLTSÉGEK
• Az új kocsi regisztrációs díja
2 ezer korona
• Az autó árát és az üzemanyagot terhelő áfa egységesen 19 százalék
• Súlyadó nincs, helyette úthasználati adót szednek, amely 900 köbcentiméterig 1600 korona, majd sávosan növekszik, s 3000 köbcentiméter felett 5600 korona évente
• A 95 oktános benzin most átlagban 42 koronába (260 forintba) kerül |
|
|
|
|
A vállalkozó esete nem egyedi, Budapesten a csatlakozás óta egyre több a külföldi rendszámú kocsi. Az EU-n belüli nagykereskedelmi árkiegyenlítődés következtében ugyan a vételárban csökkennek az eltérések, de az adókülönbség okán mégis 20-30 százalék a szlovákiai fogyasztói árelőny. Főként nagyobb kocsit érdemes kint venni. Ebben a nagy kategóriákban az idehaza csillagászati (több millió forintos, és a hírek szerint jövőre tovább növekvő) regisztrációs adó is szerepet játszik, hiszen Szlovákiában nincs ilyen adónem. A vásárláskor csak egy szerény, 2 ezer koronás regisztrációs díjat kell megfizetni (1 korona 6,2 forint), szemben a magyarországi forgalomba-helyezés (törzskönyv, rendszám, vizsgáztatás, tulajdonosbejegyzés) összesen majd’ 50 ezer forintos költségével.
Az áfa nem 25, hanem csak 19 százalék Szlovákiában, igaz abban nincs különbség, hogy az általános forgalmi adót a szomszédban is csak a haszonjármű után lehet visszaigényelni. Ám ha az importőr válaszfalat szerel a hátsó ülés mögé a kombikban, már haszonjárműnek minősül az autó. Venni egyébként csak újat érdemes, mert a használtautó-árakban nincs érdemi különbség.
Ha már megvan az autó, jó hír, hogy nincs súlyadó, igaz, van helyette a Magyarországon a benzinárban lerótt útalapnak megfelelő „úthasználati adó”, amely évente kategóriától függően minimum 10 ezer forint, de a legnagyobbaknál is maximum 35 ezer forintnak megfelelő korona. Az ottani biztosítással, esetleg az üzemanyag-, a kenőolaj-árakkal és a szervizdíjakkal a nagy kategóriás autók évi 0,8-1,0 millió forintos fenntartási költségének egyharmadát biztosan meg lehet spórolni, de akár a felét is. A szervizköltség is jó esetben 15-20 százalékkal kisebb a szomszédban, mint nálunk: a szakszervizekben a legalacsonyabb óradíj 500-600 korona, azaz 3100-3720 forintnak megfelelő összeg. Igaz, Gablini Gábor a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége elnöke azt tapasztalta, hogy főleg a számla nélkül tevékenykedő szlovák szervizekben olcsóbb a javítás, a magyar és a szlovákiai díjak között egyebekben alig van különbség. Míg például Franciaországban átlagosan 70 euró, Ausztriában 90-110 euró a rezsi óradíj, Magyarországon 25 euró az átlag, Szlovákiában pedig 20-21 euró.
A bökkenő mégis az a külföldi kocsik hazai használatában, hogy az áruk szabad áramlása irányelv alapján ez csak elvileg, ráadásul nem mindenki számára engedélyezett. A hatályos hazai közlekedési jogszabályok szerint magyar állampolgárnak és a tartósan, azaz 30 napnál hosszabb ideje Magyarországon élő EU-polgár külföldinek is csak magyar rendszámú kocsija lehet nálunk, sőt nem is vezethet külföldi rendszámú kocsit (lásd a keretes írást). A külföldi cégvezetőkre, különösen az EU-tagországokból érkezőkre kicsit rugalmasabb szabályok vonatkoznak, mint a magánszemélyekre. Megengedik ugyanis, hogy egy uniós tagállamban bejegyzett cég vagy szervezet vezetője, alkalmazottja az otthon nyilvántartott autót Magyarországon is használja, de a használat jogszerűségét – és persze a kötelező felelősségbiztosítást – igazolni kell. Vannak tehát kiskapuk, sőt az EU-n belül ezek egyre szélesebbek. Különösen azóta, hogy mind több hazai vállalat teszi át a székhelyét Szlovákiába, ahol a cégalapítás, fenntartás költségei is kisebbek, mint itthon.
|
|
Magyar tulaj, magyar rendszám
Belföldi üzemeltetés esetén a járművet magyar hatósági engedéllyel és rendszámmal kell ellátni, be kell jegyeztetni a hazai közúti közlekedési nyilvántartásba. A külföldi rendszámú jármű forgalomba helyezését a behozatalt követő 30 napon belül köteles kezdeményezni a belföldi üzembentartó. (Ez utóbbinak az számít, akinek lakóhelye, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van.) A jogszabályok természetesen nem zárják ki az EU-tagállamok nyilvántartásában szereplő járművek magyarországi használatát. Azt sem, hogy egy uniós országban bejegyzett cég vezetője, alkalmazottja a bejegyzés helyén nyilvántartott járművet Magyarországon vezessen, de az érvényes hatósági engedélyen túl igazolni kell a jármű használatának jogszerűségét, valamint a kötelező felelősségbiztosítást. |
|
|
|
|
Az olcsó, határon túli autótartási alternatívával azonban egyelőre csak a „dörzsölt” menedzserek élnek. Még az autóimportőrök naprakész statisztikáiból is alig látszik, hogy terjed a külföldi rendszámos divat. A borús idei autópiaci előrejelzések ellenére szárnyal a nagykategória éllovasa, az Audi. Az A6 eladása abszolult rekordot dönt az idén 420-430 darabbal, de további 50 vevöt veszít a nem legális beszerzés miatt. Egyenlőre csak néhány vásárló vesz úgy Audit itthon, hogy Szlovákiában helyezi forgalomba, megspórolva az akár 1,8 millió forintos regisztrációs adót. Nagy értékű kocsiknál eddig is volt feketeimport, ahová a külföldi rendszámú autótartás is sorolható, de becsülni sem lehet a mértékét. A számok azonban azt mutatják, hogy a törzsközönség inkább a járt utat választja: megbecsüli a hazai szolgáltatást, kényelmet. A BMW Magyarországnál is tisztában vannak azzal, hogy nem csak a hivatalos márkakereskedéseken keresztül vásárolnak autókat a magyarországi vevők, de ennek ellenére szalad a szekér. Márkakereskedéseikben az idei első nyolc havi értékesítés 86 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában.
VÉDEKEZŐ SOFŐRÖK. Egyelőre nem tudni, hogy a külföldi rendszámú autó tartásának adókat megkerülő divatja belátható időn belül elharapózhat-e. Erről még a Belügyminisztérium Központi Hivatalának sincsenek adatai, de az autós terhek jövőre beharangozott növekedése bizton gyarapítja majd idehaza a külföldi rendszámú kocsik számát. Az már a költségvetés tervezőinek feladata lesz, hogy kiszámolják, hány milliárd forint regisztrációs adóbevétel esik majd ki az irreális terhek ellen külföldi rendszámmal védekező autósok jóvoltából.
