Gazdaság

Autós adóparadicsom: Szlovákia

admin
admin

2005. 09. 21. 17:30

Olcsóbb itthon külföldi rendszámú autóval járni, mint magyarral. Ha ez tömegessé válik, újabb milliárdoktól fosztja meg a büdzsét - írja a Figyelő hetilap legfrissebb, jubileumi száma.

Elvi okai is vannak annak, hogy nyolc éve külföldi rendszámú kocsikkal jár az egyik észak-magyarországi borász vállalkozó: „Utálom, ha, extraadókkal szívják a véremet” – ideologizálta meg, miért van szlovák rendszám a bőrüléses Volvóján. Nem beszélve arról, hogy a 2001-ben mintegy 9,6 millió forintnak megfelelő koronáért vett S 80-as potom 5 millió forinttal került kevesebbe, mintha mondjuk a Westendben lévő elegáns Volvo Galériában fizette volna ki – írja a Figyelő legújabb, csütörtökön megjelenő száma.


Ám nemcsak a vételár, de a fenntartási költség is a töredéke a hazainak. Kevesebb az adó, olcsó a biztosítás: például az önrész nélküli casco a méregdrága autóra alig 21 ezer forintra jön ki havonta. Az üzletember állítja: nem is „problémás” a külföldi kocsivásárlás. Bárki betérhet például valamelyik szlovák márkakereskedőhöz Kassán, vagy Révkomáromban, és – persze koronával – fizethet. A kutya sem kérdi, honnan jött, és a papírok kiállításánál sem lepődnek meg a külföldi, illetve az unió határain belül mégiscsak belföldi tulajdonoson, ha fel tud mutatni valamilyen szlovákiai címet is. Mivel nincs határregisztráció, akkor és úgy használja itthon, vagy más országban az autót, ahogy tetszik.

Fogyasztói árelőny


Évekkel a csatlakozás előtt még nehezebb volt EU-tagországban autót venni és itthon használni. Az exporttal is foglalkozó borásznak csak azért sikerült, mert voltak külföldi cégei Németországtól Szlovákiáig: akkor a kocsikat a helyi társaság nevére vásárolták. Az uniós „harmonizáció” előrehaladtával persze könnyebbé vált a határon túli vásárlás, a Volvót például már magyar magánemberként vette az üzletember, igaz, volt bejelentett szlovákiai címe.

Szlovák autóval itthon

CÉGALAPÍTÁSI KÖLTSÉGEK
• Egyéni vállalkozónak az iparengedély kiváltása 1000 korona
• A koncessziós iparengedély 2000 korona
• A kft. alaptőkéjének előírt minimuma 200 ezer korona; a cégbírósági bejegyzés illetéke 5 ezer korona; egy jogi iroda általában 20-30 ezer koronát kér a cégalapítással járó jogi teendők intézéséért

AUTÓTARTÁSI KÖLTSÉGEK
• Az új kocsi regisztrációs díja
2 ezer korona
• Az autó árát és az üzemanyagot terhelő áfa egységesen 19 százalék
• Súlyadó nincs, helyette úthasználati adót szednek, amely 900 köbcentiméterig 1600 korona, majd sávosan növekszik, s 3000 köbcentiméter felett 5600 korona évente
• A 95 oktános benzin most átlagban 42 koronába (260 forintba) kerül

A vállalkozó esete nem egyedi, Budapesten a csatlakozás óta egyre több a külföldi rendszámú kocsi. Az EU-n belüli nagykereskedelmi árkiegyenlítődés következtében ugyan a vételárban csökkennek az eltérések, de az adókülönbség okán mégis 20-30 százalék a szlovákiai fogyasztói árelőny. Főként nagyobb kocsit érdemes kint venni. Ebben a nagy kategóriákban az idehaza csillagászati (több millió forintos, és a hírek szerint jövőre tovább növekvő) regisztrációs adó is szerepet játszik, hiszen Szlovákiában nincs ilyen adónem. A vásárláskor csak egy szerény, 2 ezer koronás regisztrációs díjat kell megfizetni (1 korona 6,2 forint), szemben a magyarországi forgalomba helyezés (törzskönyv, rendszám, vizsgáztatás, tulajdonosbejegyzés) összesen majd’ 50 ezer forintos költségével.

Az áfa nem 25, hanem csak 19 százalék Szlovákiában, igaz abban nincs különbség, hogy az általános forgalmi adót a szomszédban is csak a haszonjármű után lehet visszaigényelni. Ám ha az importőr válaszfalat szerel a hátsó ülés mögé a kombikban, már haszonjárműnek minősül az autó. Venni egyébként csak újat érdemes, mert a használtautó-árakban nincs érdemi különbség – írja a most megjelenő Figyelő.

A bökkenő mégis az a külföldi kocsik hazai használatában, hogy az áruk szabad áramlása irányelv alapján ez csak elvileg, ráadásul nem mindenki számára engedélyezett. A hatályos hazai közlekedési jogszabályok szerint magyar állampolgárnak és a tartósan, azaz 30 napnál hosszabb ideje Magyarországon élő EU-polgár külföldinek is csak magyar rendszámú kocsija lehet nálunk, sőt nem is vezethet külföldi rendszámú kocsit (lásd a keretes írást). A külföldi cégvezetőkre, különösen az EU-tagországokból érkezőkre kicsit rugalmasabb szabályok vonatkoznak, mint a magánszemélyekre. Megengedik ugyanis, hogy egy uniós tagállamban bejegyzett cég vagy szervezet vezetője, alkalmazottja az otthon nyilvántartott autót Magyarországon is használja, de a használat jogszerűségét – és persze a kötelező felelősségbiztosítást – igazolni kell. Vannak tehát kiskapuk, sőt az EU-n belül ezek egyre szélesebbek. Különösen azóta, hogy mind több hazai vállalat teszi át a székhelyét Szlovákiába, ahol a cégalapítás, fenntartás költségei is kisebbek, mint itthon.

Vezet az A6


Az olcsó, határon túli autótartási alternatívával azonban egyelőre csak a „dörzsölt” menedzserek élnek. Még az autóimportőrök naprakész statisztikáiból is alig látszik, hogy terjed a külföldi rendszámos divat. A borús idei autópiaci előrejelzések ellenére szárnyal a nagykategória éllovasa, az Audi. Az A6 eladása abszolult rekordot dönt az idén 420-430 darabbal, de további 50 vevőt veszít a nem legális beszerzés miatt. Egyenlőre csak néhány vásárló vesz úgy Audit itthon, hogy Szlovákiában helyezi forgalomba, megspórolva az akár 1,8 millió forintos regisztrációs adót.


Nagy értékű kocsiknál eddig is volt feketeimport, ahová a külföldi rendszámú autótartás is sorolható, de becsülni sem lehet a mértékét. A számok azonban azt mutatják, hogy a törzsközönség inkább a járt utat választja: megbecsüli a hazai szolgáltatást, kényelmet. A BMW Magyarországnál is tisztában vannak azzal, hogy nem csak a hivatalos márkakereskedéseken keresztül vásárolnak autókat a magyarországi vevők, de ennek ellenére szalad a szekér. Márkakereskedéseikben az idei első nyolc havi értékesítés 86 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában.

A teljes cikket olvasóink a Figyelő legfrissebb, szeptember 22-én megjelenő, jubileumi 2500. számában olvashatják.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.