Gazdaság

Áfacsökkentés: az elpufogtatott csodafegyver

admin
admin

2005. 09. 20. 12:37

Az áfacsökkentés a már csatlakozott EMU-tagországok fegyvertárában jó eszköznek bizonyult az infláció egyszeri visszaszorítására és a maastrichti inflációs kritérium elérésére. A magyar kormányzat talán túl korán süti el fegyverét.


Az üzemanyagoknál érvényesül legjobban az adóhatás

Az áfakulcs leszállítása az üzemanyagok és a hatóságilag szabályozott termékek körében épülhet be teljes mértékben az árakba. Míg az üzemanyagok erőteljes versennyel, rugalmas kereslettel és átlátható árakkal jellemezhetők, addig a szabályozott áras termékek esetében a hatóság fogja meghatározni az új árakat. Bár az iparcikkek az első két szempont szerint jól teljesítenek, az árak átláthatósága már hagy kívánnivalókat maga után, ezért a jegybank stábja úgy számolt, hogy a vállalatok a csökkentés egyötödét profitjuk bővítésére fordítják. Az adóváltozás átgyűrűzése a legkisebb a szolgáltatásoknál lesz, mivel az elégtelen verseny, a rugalmatlan kereslet és az alacsony ártranszparencia a profithatást fogja erősíteni.









A monetáris unióhoz csatlakozást közvetlenül megelőző években Görögország alkalmazta az indirekt adók leszállítását az infláció csökkentése érdekében. 1998-ban és 1999-ben az üzemanyagok és a fűtőolaj forgalmi adójának mérséklése 0,7, illetve 0,95 százalékponttal lassította az árszínvonal-emelkedés ütemét, az 1990-ben még 20 százalékos inflációt így 1999 végére a maastrichti kritérium alá sikerült letornászni.


Az áfacsökkentés nemcsak egyszeri hatásokkal bírt, hiszen az akkori görög kormányzat jövedelempolitikai lépésekkel egészítette ki. Az infláció esése a lakosság reáljövedelmének növekedését vonja automatikusan maga után, a munkavállalókkal ezért a bértárgyalásokon alacsonyabb nominálisjövedelem-emelkedésről sikerült megegyezniük. A kissé lassabb béremelést társadalmi szinten elfogadhatóbbá tette, hogy mindez együtt járt az adók csökkenésével, és így a rendelkezésre álló jövedelem nem csökkent olyan drasztikusan. Egyben sikerült elkerülni azt is, hogy az adócsökkentésből eredő keresleti nyomás és a munkabérek visszafogásából származó keresletcsökkenés ne okozzon változékonyságot az infláció alakulásában.


Az áfacsökkentés hatása


A jegybank augusztusi inflációs jelentésében a normál áfakulcs 25 százalékról 20 százalékra csökkentésének két hatását vette számba. Egyrészt a forgalmi adó leszállítása a csökkentés évében, tehát 2006-ban egyszeri, közvetlen hatással bír az árakra. Amennyiben a vállalatok teljes mértékben beépítenék áraikba a csökkenést, akkor az infláció az elkövetkező évben 1,9 százalékkal lenne alacsonyabb.


Ugyanakkor feltételezhető, hogy a piaci szereplők közötti verseny, a kereset árrugalmassága és az árak ellenőrizhetősége fogja meghatározni, hogy a vállalatok mennyit nyelnek el az adócsökkentésből saját profitjuk növelése érdekében. Minél nagyobb a verseny egy piacon, minél rugalmasabb a kereslet, és minél inkább átlátható a fogyasztó számára is az árképzés, annál nagyobb mértékben várható, hogy az áfakulcs megváltoztatása az árak csökkenését idézi elő. Végeredményként a jegybanki elemzők a fogyasztói infláció és a maginfláció 1,4 százalékos mérséklődésére számítanak az áfacsökkentés következtében.
keretes.


Az infláció csökkenése a reáljövedelem gyarapodásán keresztül közvetett hatást fejt ki az árakra, amely időben elnyújtva jelentkezik. A reáljövedelem növekedése a fogyasztási kereslet bővülését vonja maga után, ezért inkább az infláció növekedését idézi elő 2007-ben. Ugyanakkor a közvetett hatás mindössze 0,1-0,2 százalékkal emeli meg várhatóan az infláció mértékét.


Kamatnyereség


Az áfa leszállítása csak egyszeri jelentősebb befolyással bír az árakra, ezért az inflációs célkövető monetáris politikának nem szabadna reagálnia rá. Az inflációs célkövetés rendszerében a monetáris politika annyiban kell, hogy változtasson a monetáris kondíciókon, amennyiben az adóváltozás az infláció eltérését okozza a hosszabb távú céloktól. Az áfacsökkentés miatt bekövetkező inflációmérséklődés pedig a csökkenés után egy évvel teljesen kihullik az indexből.


Az augusztusi inflációs jelentés alap-előrejelzése szerint 2007 első negyedévében a bázishatás folytán az infláció 1,6 százalékról 3 százalék közelébe emelkedik, és 2007 decemberéig stabilan megmarad ugyanezen szint körül. A 2007-re érvényes 3 százalékos középtávú inflációs céltól a várható infláció alig tér el majd, ezért nem indokolt a monetáris kondíciók megváltoztatása.


Amennyiben azonban megmarad a kedvező külföldi kamatkörnyezet, mivel a 2006. év végi várható 1,6 százalékos infláció alulmúlja a 3,5 százalékos célt, a Monetáris Tanács mégis a kamatszint csökkentése mellett dönthet. Alacsonyabb kamatok esetén az államadósság finanszírozása is olcsóbbá válhatna, ami a költségvetés kamatkiadásainak mérséklődését hozná magával. A csökkenés nemcsak egyszeri könnyebbséget hozna a fiskális politika számára, hanem hatása több éven keresztül jelentkezne.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.