Igencsak visszafogott, sőt talán egy kicsit „ciki” is az az irodaépület, amelyben 37 milliárdosra becsült vagyonával az ország harmadik leggazdagabb vállalkozójának tartott Leisztinger Tamás főhadiszállása található. A Kelenföldi pályaudvarhoz közeli, XI. kerületi külváros nemhogy elegánsnak, de még rendezettnek sem mondható. Ócska bérházak, kuszán épült lakótelepi panelek, egy igen lerobbant gyártelep és villamos remíz adja az egykori munkásszálló komplexum „patinás” szomszédságát.
A cégközpont így legalább annyira ellentmondásos, mint a nyilvánosság elől rejtőzködő Leisztinger Tamás figurája. A még ma is csupán harmincas éveit taposó vállalkozó vezette birodalom politikája most gyökeresen változni látszik, így lehetséges, hogy a cégközpont pár éven belül a teljesen újjáépülő Lágymányosba, jelesül a Kopaszi gáthoz kerül át. Itt épül ugyanis az utóbbi évek egyik leglátványosabb új Duna-parti része az Arago beruházásában.
„Az Arago ingatlant fejleszt?” – kérdezik meglepve azok, akik eddig a legveszélyesebb tőzsdecápaként ismerték Leisztingert. Valóban meglepő, hogy a zseniális (mások szerint inkább agresszív) stratégiával egy évtized alatt a semmiből milliárdossá előlépett tőzsdeguru most a legkonzervatívabb – az ellenséges felvásárlásokhoz képest kifejezetten unalmas, és viszonylag kiszámítható megtérülést hozó – ingatlanfejlesztésbe kezd.
LEGÉNY A GÁTON. Az Arago-csoportba tartozó Eravis Rt. a XI. kerületi önkormányzattal (polgármester az MSZP-s Molnár Gyula) közösen céget alapított Öböl XI. Kft. néven, még 2003 végén. Ebbe egy tízhektáros földterülettel, és összességében 2 milliárd forint körüli tőkeemeléssel szállt be az Eravis, így mára 57 százalékos befolyást szerzett a kft.-ben. A terület igen elhanyagolt, de kitűnő adottságú, a rohamosan fejlődő Dél-Budapesten saját csendes Duna-öböllel bír. A Magyar Narancs hetilap információi szerint a Budapesti Erőmű Rt. francia tulajdonosától összesen mintegy 90 ezer négyzetméternyi területet vásároltak meg (a többi közt az Erőmű SE sportlétesítményeit) -, így most 54 hektáros (!) fejlesztési területtel gazdálkodhatnak.
Érdekes, hogy a grandiózus ötlet nem közvetlenül Leisztingertől, hanem egyik kulcsemberétől, Zala László ügyvédtől származik, aki a tőzsdeguru legfontosabb jogi tanácsadója. Ennek megfelelően az Öböl XI. egyik ügyvezetője is Zala László. (A másik ügyvezetőt, Szalay Zoltán ingatlanszakembert az önkormányzat jelölte.) A nagy jövő előtt álló Duna-parti terület fejlesztéséhez ugyanakkor nem kevés tőke és idő szükségeltetik, de minden bizonnyal megéri: a Kopaszi gát teljes átépítése remek üzlet, egy évtizeden belül megtérülő ingatlanfejlesztés lehet.
Leisztinger Tamás szerint az első fejlesztési ütem megvalósítása mintegy 5 milliárd forintos beruházást igényel. Ezt banki finanszírozás nélkül, saját forrásból teremti elő az Arago. A hatalmas területen jelenleg az évtizedek alatt odahordott szemét és sitt eltávolítása, földmunka és a meder kikotrása folyik. Ezzel párhuzamosan a közműépítés is elkezdődött. Leisztinger elmondása szerint nyolc étteremnek helyt adó épület és a hely remek adottságait kiaknázó házasságkötő-centrum épül majd a területen. Mindemellett komplett szórakoztató központot alakítanak ki. A munkák során, egyelőre a terület közpark jellegét megtartva, parti sétány, plázs létesül. Ez azonban még nem minden, helyet kap itt egy jachtkikötő is. Az Arago első embere 2006 őszére ígéri az első ütem befejezését.
Az igazán nagy durranásnak a második szakasz bizonyulhat. Ez sokkal nagyobb falat: télen-nyáron nyitva tartó impozáns Aquapark és sportcentrum épülne, hozzávetőleg 14 milliárd forintból. Emellett egy vagy két irodaház, mélygarázsok, üzletek is helyet kapnának. Ez a második ütem viszont legkorábban 2006 őszén kezdődhet csak el. Leisztinger Tamás és az önkormányzat még nem hozott döntést erről, de 8-9 évesnél hosszabb megtérülési idő esetén nem fognának bele az ingatlanprojekt további fázisaiba.
 |
|
LEÁLLT AZ ÚTHENGER? Nagyságrendjüket tekintve a Demján Sándor vezette TriGránit Rt. IX. kerületi fejlesztéseihez mérhetőek a jelenlegi (két ütemben 35 milliárd forintra becsült) munkák, ami egyértelmű jele annak, hogy lezárult egy korszak az Arago életében, s a Duna partján most „új vizekre evez” a Leisztinger-birodalom. Ezt jól mutatja, hogy a hajdani nagy befektetések közül csupán az Eravis, továbbá a Hunguest szállodalánc maradt meg az Arago-csoportban. Emellett a kárpótlási jegyeket hasznosító, elmúlt másfél évben bekebelezett, tőzsdén jegyzett Forrás Rt. számít fontos befektetésnek. (Az érdekesebb Forrás-részesedések közé sorolható egy volt állami gazdaság, az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. is.) De hol van már a tucatnyi fontos céget menedzselő, újabb és újabb felvásárlási célpontra vadászó, grandiózus holding? Az utóbbi egy évben megsűrűsödtek a lendületvesztés jelei az Arago háza táján. A Leisztinger nevet a Tokaj Kereskedőház, a Budapesti Nagybani Piac Rt. lehetséges vásárlói közt jegyezték, de a tokaji magánosítás lekerült a napirendről, s most úgy tűnik, a fővárosi tulajdonban lévő nagybani piacra sem írnak ki pályázatot. Pedig a főváros akár jól is járhatott volna, hiszen Leisztinger mellett a Fundy édességipari cég alapítója, az ingatlan-bizniszre átnyergelt Futó Péter is bejelentkezett, így nyilván versenyfeltételek közt kialakuló, magas árat lehetett volna elérni az értékesítésből.
Az Arago-úthenger leállása tetten érhető azon is, hogy Leisztinger sorra kiszáll az évekig meglévő fontos befektetéseiből. Ennek legkézenfekvőbb jele a hatalmas Pick-csoport menedzselésének feladása. A nyár elején véget ért Pick-eladással az Arago megvált a tőzsdén felvásárolt utolsó jelentős cégétől is. Ez a tranzakció nem ment zökkenőmentesen. A húsipari konglomerátum 32,98 százalékát az agilisan terjeszkedő – Csányi Sándor OTP vezér tulajdonában lévő – Délhús Rt. vásárolta meg (Figyelő, 2005/12. szám). Mellettük azonban két magánszemély is vásárolt egyenként 31,88 százalékos részesedést. Ez a magatartás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) álláspontja szerint kimeríti az összehangolt felvásárlási akció fogalmát, mert a két magánszemély nem sokkal később a Délhús Rt.-nek adta tovább a pakettet. (Erről a kérdésről Leisztinger Tamás véleményét lásd az interjúban.)
Szintén az Arago befektetéseinek számát csökkenti a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT) lévő 8,6 százalékos és a Budapesti Árutőzsdében (BÁT) birtokolt 13 százalékos rész tavaly májusi eladása a HVB-csoportnak. Ez a Pickhez képest valódi sikersztoriként értékelhető. A pontos vételárat a felek nem hozták nyilvánosságra, de a tranzakció értéke a hírek szerint 8 milliárd forint felett volt, amelyből az Aragóra jutó tulajdonrész értéke jócskán 1 milliárd forint feletti. Leisztinger Tamás szerint ma már egyértelmű, hogy mindkét fél nagyon jól járt, mert a BÉT az új osztrák tulajdonos kezében az elmúlt egy évben még többet ér.
A két szállodavállalat, az Eravis és a Hunguest a fapadosok térnyerése nyomán kialakult turisztikai boom kapcsán remekül profitál. Az utóbbi óvatos adriai terjeszkedésbe is belefogott. Ezek mellett azonban ma már „csupán” a mintegy 19 milliárd forintos vagyonnal gazdálkodó Forrás Rt.-vel számolhat Leisztinger. Jó hír a kárpótlási jegyeiket Forrás-részvényekre cserélőknek, hogy a tőzsdeguru az egykori jegyhasznosítók üzletpolitikájánál sokkal óvatosabban és átláthatóbban alakítja a Forrás Rt. ügyeit. Ezzel a ma is tőzsdén jegyzett társaság részvényei várhatóan jobban tartják árfolyamukat, mint az egy évtizeddel ezelőtt működő, szintén Leisztinger által irányított jegyhasznosítók.
