Az S&P elemzői szerint a kis késedelem nem fogja automatikusan gyengíteni Magyarország és a térség többi valutauniós tagjelölt országának szuverén adóskockázati megítélését.
A világ legnagyobb hitelminősítőjének keddi londoni szakszemináriumán Konrad Reuss, a Standard & Poor’s szuverén minősítésekért felelős vezérigazgatója azt mondta: Magyarország és a többi három közép-európai EU-gazdaság szuverén besorolásai a makacs deficitprobléma ellenére “jól alá vannak párnázva”. (Magyarország: “A mínusz” stabil kilátással, Csehország: “A mínusz”/stabil, Szlovákia: “A mínusz”/pozitív, Lengyelország: “BBB plusz”/pozitív).
Az igazgató szerint a régió országai hatalmas mértékű felzárkózást hajtottak végre az elmúlt nyolc évben, és ez folytatódik. Az S&P szakemberei úgy vélik, hogy a közép- és kelet-európai régió uniós tagországai közül Magyarországon lesz a legmagasabb az egy főre jutó GDP-érték 14 ezer dollárral.
Reuss szerint a térség országainak felminősítése a jelenlegi befektetői fokozatokra, amely e felzárkózást kísérte, “nem ciklikus, hanem fundamentális” makrogazdasági folyamatokra vezethető vissza. Az S&P vezető elemzője szerint ezért a térségi országok valutauniós felvételének késedelme nem jelentene azonnali kockázatot az országok szuverén adósminőségi besorolásaira.
Konrad Reuss megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon “a (költségvetési) konszolidációra irányuló kormányzati készség nem olyan kifejezett, amilyennek lennie kellene”, és a 2010-es eurócsatlakozási céldátum “nagyon optimista”.
Az MTI kérdésére, hogy a Standard & Poor’s mikor számít Magyarország euróövezeti belépésére, a hitelminősítő vezérigazgatója nem adott számszerű becslést, de azt mondta, hogy “egyértelműen jóval 2010 után”.
A múlt hét elején a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings a tíz új EU-tag euróövezeti konvergenciájáról Londonban kiadott jelentésében azt írta, hogy Magyarország 2010-es eurócsatlakozása változatlanul lehetséges, ha a 2006-os választásokat erőteljes költségvetési kiigazítás követi, de a cég reálisabbnak tartja a 2011-es belépést, sőt, hosszabb késedelmet sem zár ki.
A Fitch az egyetlen a nagy hitelminősítők közül, amely a hosszú futamú szuverén magyar küladósi osztályzatra (“A mínusz”) leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben, a cég hivatalos meghatározása szerint “a makrogazdasági politika következetessége feletti aggályok és a konvergencia-program hitelességével kapcsolatos kételyek miatt”, amelyek a múlt heti Fitch-jelentés szerint “továbbra is fennállnak”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
