Gazdaság

Palackrosta

admin
admin

2005. 09. 08. 08:00

A palackos PB-gáz piacának leépülése megállíthatatlannak látszik, ezért is egyre feszültebb a viszony az ágazati szereplők között.

Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor a Zsigákat az Ukrajnából becsempészett, egyébként orosz ketyerékkel propán-bután (PB) gázüzeműre állították át, és a garázsban tankolgatták egy-egy hétvégi kirándulás előtt. Igaz, olykor felrobbant némelyik átépített járgány a feketetankolás közben, de fogyott a gáz. Ha a volt szocialista típusok, kivált a Zsigulik nem kopnak ki ilyen gyorsan Magyarországról, talán még mindig béke volna a PB-piacon.


Benzinkútnál. Nem csak palackból, autógázból is egyre kevesebb fogy.

Az elmúlt esztendőben összesen 228 ezer tonna PB-gázt értékesítettek különböző kiszerelésben a forgalmazók, több mint 100 ezer tonnával kevesebbet az ágazat 1992-es privatizációja idején regisztrált mennyiségnél. Dénes János, a Magyar PB Gázipari Egyesülés főtitkára azt mondja, a palackos forgalom folyamatosan csökken, akárcsak az autógáz-értékesítés, egyedül a tartályos eladások mutatnak némi hullámzást, elsősorban a mezőgazdasági felhasználók igényeitől függően (tavaly az említett típusokból 99 ezer, 35 ezer, illetve 94 ezer tonnányi gáz fogyott). Esősebb években, amikor teljes gőzzel járnak a terményszárítók, lényegesen több gázt vásárolnak, mint a szárazabb időszakokban. Ilyen körülmények között érthetően egyre feszültebb a viszony a versenytársak között. Ki-ki igyekszik megtalálni a legalább a fennmaradást biztosító réseket. Növekedésről egyik cégnél sem beszélnek.

FŐ A BIZTONSÁG. A palackos piac legkisebb szereplője, a Közép-Európai Gázterminál (KEG) Rt. a biztonsággal operál ebben a játszmában, amit a többiek rendkívül kockázatosnak tartanak. Ez azonban nem az első alkalom, hogy összetűzésbe kerülnek a konkurensekkel. Három évvel ezelőtt, a PB-palackok szelepeinek biztonsága ügyében akasztott tengelyt a KEG a gázipari egyesülés tagvállalataival. Azt kezdeményezték ugyanis, hogy a gázpalackok elöregedett szelepeit kampányszerűen cseréljék ki egy francia gyártmányú, a KEG által forgalmazott korszerűbb alkatrészre. A szakmai szövetség előbb alaposan megvizsgálta a kérdést, majd úgy határozott, hogy a biztonsági felügyelet ugyan valóban több szeleptípust kivont a forgalomból, de szelepcsere-kampányra nincs szükség. A szokásos biztonsági felülvizsgálatok alkalmával úgyis cserélnek, ha kell. A KEG nem értett egyet a döntéssel, és tudatta potenciális fogyasztóival, hogy a maga részéről kizárólag úgynevezett biztonsági szeleppel szerelt palackokat hoz forgalomba.

A PB-piacon ma 6 százalékos részesedéssel rendelkező KEG a közelmúltban egy újabb akciójával megint csak szembekerült a többiekkel. A cég azt ajánlja ugyanis a lakossági fogyasztóknak, hogy az alumínium palackokat cseréljék le náluk biztonságosabb acélpalackokra. Steier József vezérigazgató egyebek mellett azzal érvel, hogy az uniós tagországokban 99 százalékban acélpalackokat alkalmaznak. A válaszlépés természetesen nem maradt el. A konkurensek viszonthirdetései szerint az acélpalackokat készséggel becserélik alumíniumpalackra, és még némi ajándékot is adnak a fogyasztóknak. Steier József ezért a Gazdasági Versenyhivatalnál is bepanaszolta a versenytársakat, azt állítva: azok egy korszerűbb és jobb terméket igyekeznek kivonni a piacról, hogy kiszorítsák a KEG-et.


Kolos Gábor, a hagyományosan piacvezető, ma 40 százalék körüli részesedéssel rendelkező Prímagáz Rt. kereskedelmi és marketingigazgatója azt mondja, nem volna szabad elbizonytalanítani a vásárlókat. Bizonyos egészséges félelem egyébként is kapcsolódik a palackos gázhoz. Szirmai Zoltán vezérigazgató hozzáteszi, az unióban nincsenek egységes biztonsági előírások a PB-palackokra, arra nézvést pedig különösen nincs közösségi útmutatás, hogy milyen anyagból kell azoknak készülniük. A palackok ad abszurdum akár fából is faraghatnák, ha teljesítenék a nyomásállóságra vonatkozó előírásokat. Jelenleg acélból, alumíniumból és kompozit műanyagból készült palackok vannak forgalomban.

„Az uniós országok többségében valóban acélpalackokat alkalmaznak” – ismeri el Dénes János, nyomban hozzáteszi azonban, hogy ez nem tekinthető az alumíniumpalackok minősítésének, mindkét anyag egyformán megfelel a tartálygyártásra. Magyarországon annak idején azért döntöttek az alumínium mellett, mert ez hazai alapanyagból biztosítható volt. Ma hozzávetőlegesen 5-6 millió alupalack van forgalomban. A töltőüzemeket, a szállítójárműveket, a cseretelepeket ezekre állították be. A rendszert természetesen át lehet állítani acélpalackra, de keverni a kétféle anyagból készült tartályokat nem lehet.

AUTÓS REMÉNYEK. A palackos piac visszaesésére már a kilencvenes évek közepén számítottak a szakemberek. Úgy tűnt azonban, hogy az autógáz (LPG) biztosíthatja a fellendülést. Egyre több átalakító szakműhely létesült, ahol gyakorlatilag valamennyi autótípust legálisan át tudták állítani gázüzeműre. Egy ideig ugyan az LPG adója még jóval magasabb volt a palackos PB-énél, komolyan gátolva ennek a piaci szegmensnek a növekedését, a szakma nyomására azonban a kilencvenes évek végén csökkentették az autógáz adóját, ami az előrejelzéseknek megfelelően a legális forgalom felfutását eredményezte. Hat évvel ezelőtt még csupán 4 ezer tonna autógázt értékesítettek, az országosnak korántsem mondható LPG-hálózatban, 2001 tavaszán viszont már közel 300 autógáz töltőállomás működött az országban és sorra nyíltak az újabb kutak. A forgalom 2002-ben elérte a 41 ezer tonnát. Mindez komoly reményekre adott okot, és a piacvezető cégek, a Prímagáz és a Mol is egyre nagyobb fantáziát láttak az autógázban.

Az LPG népszerűsítésében, a technológia magyarországi meghonosításában múlhatatlan érdemeket szerzett Globimpex Kft. alapjain létrejött KEG már 1996-ban egy gázlogisztikai központ építésébe kezdett Dunaalmáson, bízva a piac gyors fellendülésében. Akkoriban Steier József vezérigazgató így számolt: 2005-re a magyarországi járműpark legalább 10 százalékát, mintegy 300 ezer autót állítanak át vegyes – vagyis benzin/LPG – üzeműre, aminek következtében az akkor összességében 270 ezer tonnás PB-piacnak jelentősen bővülni kell. Máig 1 milliárdot fordítottak a ma évi 10 ezer tonnás tárolótelep fejlesztésére, ahol 11,5 kilogrammos palackok töltésére alkalmas üzemet is felállítottak, 400 ezer darabos kapacitással.

Eközben viszont nemcsak a teljes PB-piac, de azon belül az autógáz-értékesítés is visszaesett. Ezt egyrészt a régi szocialista típusok, főleg a Zsigulik számának rohamos csökkenése, másrészt a dízelautók arányának növekedése magyarázza. Az illegális autógáz-használat, vagyis a garázsokban folyó feketetöltés változatlanul nem elhanyagolható, de az a palackos forgalmat gyarapítja. Ha felszámolnák, a forgalmazók mindenképp rosszul járnának, hiszen azzal is tovább szűkülne a piac. E cégek szerint egyedül a tartályos forgalom fellendülésében lehet bízni, olyan területeken, ahol a mobil energiaforrás előnyeit ki lehet használni.

Szakmai körökben elismerik, hogy a lakossági piacon a földgázzal szemben nem versenyképes a PB-gáz. A szociális szempontból mesterségesen alacsonyan tartott, a költségeket csak részben tükröző hatósági földgázárak más tüzelőanyagokat is kiszorítottak már a magyar piacról. Ez persze aligha vigasztalja a PB-forgalmazókat, akiknek folyamatosan zsugorodó piacon kell osztozniuk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.