Gazdaság

Öt százalék alatt a betéti kamatok

admin
admin

2005. 09. 02. 07:00

A jegybank többszöri kamatvágásai hatására a mélybe csúsztak a lekötött betétek kamatai. Az átlagos magyar megtakarítók szeptember elején már hármassal vagy négyessel kezdődő ajánlatokkal találkozhatnak.

A nagyobb hálózattal és lakossági ügyfélkörrel rendelkező kereskedelmi bankok szinte mindegyike követte már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) utóbbi kamatvágásait, amelyből különösen az augusztusi, a vártnál meredekebb, félszázalékos lépés (minek következtében 6,25 százalékra esett az irányadó ráta) érezteti most a hatását. Egyelőre a banki ügyfelek szempontjából hátrányosan, hiszen a jegybanki lazítás – most is, mint mindig – először a betéti oldalra gyűrűzik át.

Pedig Gyurcsány Ferenc éppen ezen a héten fejtette ki szokásos kedd reggeli rádióinterjújában, hogy örömmel venné a bankok gyors reakcióját a hiteloldalon is, ám a jelek szerint, hiába. A világviszonylatban kiugró hazai kamatmarzsból jócskán profitáló kereskedelmi bankok még magának a miniszterelnöknek a kedvéért sem rúgják fel az eddigi gyakorlatukat, és a hitelek terheit ezúttal is csak később igazítják a módosult kamatkörnyezethez.


Kattintson a táblára és nézze meg az aktuális kamatkondíciókat!

Háromtól hatig

Jellemzően augusztus utolsó hetében, illetve szeptember 1-jétől jelentek meg az új kondíciók, amelyek a lekötött forintbetétekre fizetett kamatoknál érezhető változást hoztak. Hat százalék feletti kamatokkal például már csak elvétve lehet találkozni, ehhez vagy több millió forintot kell lekötni, vagy az Erstébe kell menni (igaz, oda is legalább egymillió forinttal a zsebünkben). Ez a bank ugyanis – nyilvánvaló üzletpolitikai megfontolásokból – átmenetileg nem állt be a sorba, és továbbra is az augusztus elején meghatározott kondíciókat tartja. Hogy meddig, azt kérdésünkre nem árulta el Szabó Linda, sajtófőnök, de annyit elmondott, hogy hosszú távon aligha tudják ezt a szintet a betéteknél megőrizni.

A többiek viszont már mind léptek, és az átlagos magyar megtakarítókat – vagyis azokat, akik egymillió forint alatti összegnek keresnek helyet – már 4-5 százalék közötti kamattal csalogatják, sőt, megjelentek a 3-4 százalék közötti lekötések is. Hogy milyen időtartamra fizetnek a legtöbbet, az bankonként eltérő, de legfeljebb a 3 havi, vagy annál rövidebb betételhelyezéseket szokták díjazni.

Válasszon betétet!

Használja a FigyelőNet kalkulátorait, hogy megtalálja az Ön számára legkedvezőbb betéti vagy hitel ajánlatot.

Akciók: eltűntek és átalakultak

Viszonylag kevés most a klasszikus betétlekötési akció, ám, amiket hirdetnek, azok is maximum 1-2 hónapra szólnak, kamatuk pedig inkább csak az öt százalékot súrolja. Az OTP – táblázatunkban is feltüntetett – egy hónapos kondíciói például csak akkor érvényesek, ha a betétet szeptember 14-ig elhelyezi az ügyfél, ezt követően – ahogyan a többi futamidőnél már most is – mindössze 3-4,25 százalékos kamat jár a lekötött összeg függvényében.

Az újkeletűbb akciók egy része amolyan hibrid befektetések felé tereli a banki ügyfeleket: a befektetési alapokkal kombinált bankbetétek a sima lekötéseknél sokkal vonzóbbaknak tűnnek. Akár a Budapest Bank, a Raiffeisen vagy a HVB konstrukcióját vesszük górcső alá, a lényeg ugyanaz: a minimálisan leköthető összeg (általában 100 vagy 200 ezer forint) felét betétben, másik felét az ügyfél által választott befektetési alapban kamatoztatja a bank. Ilyenformán még 7-8 százalékos éves kamatra is van példa, ám a csábító ajánlat árnyoldalát sem árt ismerni.

A reklámozott kamatláb ugyanis nem az egész befektetésre vonatkozik, csak a banki felére (az alap majd úgy teljesít, ahogy tud), és nem is biztos, hogy a teljes lekötött időtartamra, csak mondjuk 2-3 hónapra, amelynek leteltével már a „rendes” betétlekötési kamatok érvényesek. Szintén érdemes rákérdezni a kiszállási lehetőségekre, egy-egy bank ugyanis büntetőkamatnak is felfogható magas díjat számít fel a hibrid forma részét képező befektetési jegyek mondjuk éven belüli visszaváltásakor.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.