Gazdaság

Vették az adást

admin
admin

2005. 07. 28. 08:00

Jó árat kapott az állam az Antenna Hungáriáért, miután még az utóbbi hetekben is mindent elkövetett, hogy még csábítóbbá tegye a műsorszóró társaságot.

Volt egyszer egy Jásztel nevű társaság, a magyar vezetékes telefonpiac legkisebb szolgáltatója, amely Jászberényben és környékén fénykorában is csak mintegy 25 ezer előfizetővel rendelkezett. Pénzügyi mutatói annyira eltörpültek két – Európában nagyágyúnak számító – tulajdonosához képest, hogy azok adataiban még kerekítést sem jelentettek. Nem csoda, hogy a holland PTT Telecom (ma KPN), és a svájci Swisscom a kilencvenes évek végén a távközlési világpiac mélyrepülése közepette le is építette e „súlytalan” magyar érdekeltségét. Utóbbi cég mindezek után most sokkal hangsúlyosabban tér vissza a hazai piacra: 46,76 milliárd forintért megvásárolja az Antenna Hungária (AH) Rt. 75 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdonrészét.


Bevált a svájciak taktikája, amely az első – még fizetési kötelezettség nélküli – körben viszonylag szerény, 33 milliárd forintos ajánlat után markáns, 13,76 milliárdos emelésre játszott. Sem az osztrák ORF, sem az ausztrál Macquarie konzorciuma nem emelt ekkora összeggel, így a Swisscom lehajrázta versenytársait. Az érték kis mértékben meg is haladja az állami tulajdonos bevételi várakozását, hiszen az ÁPV Rt. korábban jó esetben 45 milliárd forint körüli összegre számított. Így most már az a kérdés, hogy a Swisscom vajon miért értékelte ilyen nagyra az AH-t. A cég még nem fedte fel k?nkrét magyarországi terveit, igazi belépője ugyanis majd csak akkor lesz, ha a magyar, a svájci és az uniós versenyhatóságok – várhatóan néhány hónapon belül – áldásukat adják a tranzakcióra. A zárás után 15 napon belül a Swisscomnak még a többi részvényesnek is vételi ajánlatot kell adnia, és valószínű, hogy a Budapesti Értéktőzsdéről is kivezetik a papírokat. A vevő ezután foghat üzleti tervének megvalósításába.

KISTAFÍROZÁS. Az állam szempontjából jónak tekinthető vételár megadásában szerepet játszott, hogy a tulajdonos az elmúlt években – és különösen az elmúlt hetekben – több olyan lehetőséget is kihasznált az AH alapos kistafírozására, amellyel nem állami kézben lévő társaságok pusztán piaci alapon aligha élhettek volna. Ilyen volt például a Vodafone-részesedés ügye. Miután az AH privatizációját már régóta tervezték, az állam már 1999-ben is élt azzal a kínálkozó lehetőséggel, hogy a harmadik magyarországi mobilszolgáltató kiválasztásakor az új szereplő számára kötelezően előírta: a Magyar Posta Rt. és az AH részesedést szerezzen benne összesen 25 százalék plusz egy szav?zat erejéig. Az AH 15 százalék plusz egy szavazatos beszállását a Vodafone-ba az állam 3 milliárd forintos alaptőke emeléssel is megtámogatta. Ezzel szerették volna megalapozni, hogy a cég a műsorszórás mellett idővel a távközlési piacon is terjeszkedni tudjon, kihasználva például a Vodafone partnerségében rejlő szinergiákat is. Ehhez azonban az AH-nak bírnia kellett volna a pénzügyileg sokkal erősebb brit Vodafone folyamatos tőkeemeléseit, amelyek a mobilcég itteni piacszerzésének hátterét biztosították. ?sakhogy az állam több pénzt ehhez nem adott, így az AH-nak végül ki kellett szállnia. A potenciális piaci együttműködés kihasználatlanságától eltekintve pénzügyileg így is jól jött ki az üzletből az állami társaság, hiszen a Vodafone tavaly a könyv szerinti 8,1 milliárd forintos értéknél jóval többért, 19,4 milliárdért vásárolta ki. Ez jókora összeg az évi mintegy 25 milliárdos nettó árbevételű AH számára.

HOSSZABBÍTÁS. A cég a legfontosabb piacának számító műsorszórásban igyekezett bebetonozni állásait, hogy ezzel is növelje értékét a privatizáció előtt. A földfelszíni sugárzásban a három legfontosabb partnerével, a TV2-t működtető MTM-SBS Rt.-vel, az RTL Klubot üzemeltető Magyar RTL Rt.-vel és az M1-et fenntartó Magyar Televízió Rt.-vel egyaránt az idén járt le a szerződése, de mindegyiket sikerült meghosszabbítani még időben.

Az MTV korábban évi 7 milliárd forintot fizetett műsorai sugárzásáért, a két kereskedelmi csatorna összesen ennek a felét sem. Az állami tévével már januárban megállapodtak, az éves díj azonban csökkent. A kereskedelmi tévékkel már bonyolultabb volt a helyzet, az egymást követő események időpontja azonban beszédes. Az MTM-SBS Rt. – talán az előzetes „puhítás” szándékával – 2004 végén versenyhivatali eljárást kezdeményezett az AH-nál, azt firtatva, hogy a műsorszóró visszaél-e piaci erőfölényével a díjak meghatározásánál. A versenyhivatal februárban el is indította az eljárást, vagyis első olvasatban megalapozottnak tartotta a kifogást. A felek azonban július 6-án, két héttel a privatizáció nyertesének bejelentése előtt megegyeztek, és – nem publikált összegért – 2012-ig rendezték viszonyukat, s ugyanígy történt az RTL Klub esetében is. Ennek a műsorszórásra vonatkozó szerződésnek a 2007 utáni része természetesen csak akkor léphetett érvénybe, ha a két kereskedelmi televízió a kérdéses időpontig megkapja a szolgáltatásához szükséges koncesszió jogát. A privatizációs eredményhírdetés előtt egy nappal azonban ez is megtörtént, az ORTT – az előzetes várakozásoknál sokkal hamarabb, ellenzéki politikusok szerint feltűnő sietséggel és túl alacsony díjért, mindössze évi másfél milliárd forintért – megszavazta a koncessziós jogosítványok meghosszabbítását.

E három csatorna sugárzásának biztosítása az AH szempontjából elsősorban nem az évente stabilan befolyó néhány milliárd forint miatt fontos, hanem azért, mert ebben a piaci szegmensben még hét évig biztosan fenntarthatja a hegemóniáját. A kereskedelmi tévéknek viszont a privatizációs „időszűke” egyenesen kapóra jöhetett, mert javította alkupozícióikat a koncessziók meghosszabbításáról régóta folytatott tárgyalásokon. A műsorterjesztés ugyanis az uniós követelményeknek megfelelően Magyarországon is szabad p?ac, azaz elvileg az AH mellett megjelenhetnek versenytársak. Bár erre egyébként is alig van esély, a most megkötött szerződések a pozíciókat 7 évre teljesen rögzítik. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) idén tavasszal az AH-t a kérdéses szegmensben „jelentős piaci erővel rendelkezőnek” minősítette. Ez az első lépés afelé, hogy az AH-t kötelezzék költségeinek bemutatására, és ezek alapul vételével végső soron hálózatának bérbeadására az esetleg jelentkező versenytársaknak. Az NHH azonban sok más piaci szegme?s felmérése és szabályozása közül – sokak szerint nem véletlenül – nem ezt vette előre, így a műsorszóró még biztosan jó ideig élvezheti természetes monopolhelyzetét.

POTENCIÁL. Valószínű azonban, hogy a Swisscom nem is a magyar műsorszórásban lát lehetőséget, vagy legalábbis nem annak mai, analóg, hanem leendő digitális formájában. Ez azonban várhatóan csak évek múlva válhat tömegessé. A műsorszórásból az AH-nak tavaly évi 17,2 milliárd forint bevétel mellett 2,2 milliárdos nyeresége származott, és bár ez fix összegnek számít, növekedési lehetőségei erősen korlátozottak. Ennél sokkal nagyobb kihasználatlan lehetőség van az AH – még Vodafone nélkül is jelentős – távközlési potenciáljában. A társaságnak modern és országos hálózata van, amely sokféle szolgáltatás kínálására alkalmas. Igaz, ahhoz, hogy ezekből valóság legyen, még meglehetősen sok pénzt kell befektetni a cégbe. Az állam erre nem vállalkozott, a tőkeerős, és a fő profiljának a távközlést tekintő Swisscom viszont minden bizonnyal rámozdul a lehetőségre.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.