Gazdaság

Az ÁSZ kritizálja az IHM működését

admin
admin

2005. 07. 28. 09:32

Csokorba szedte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) elmúlt hároméves működését jellemző, sokszor, sok helyen megkérdőjelezett, a sajtóban gyakran emlegetett ügyleteit – írja a Népszabadság.

Az ÁSZ szakértői arra a kérdésre keresték a választ: vajon szakszerűen, szabályszerűen, gazdaságosan, ellenőrizetten és eredményesen használta-e fel a tárca a 2002-2005 között rendelkezésére álló állami pénzeket, és megvalósította-e az ágazati célkitűzéseket. A jelentés megállapításai a nem felé mutatnak. Kevés olyan terület volt, ahol ne kifogásoltak volna valamit a számvevők.

Sikeresnek mondott sikertelen pályázatok


Az ÁSZ a szociális telefon néven ismert kezdeményezés mellett az annak idején legnagyobb visszhangot kiváltó, kakaóbiztos számítógép néven elhíresült Brunszvik Teréz óvodai számítógépes pályázatot sem találta rendben: a 300 millió forintos kerettel meghirdetett nyílt közbeszerzési eljárásos beszerzést a minisztérium nem kezelte megfelelően. Az ÁSZ többek között kiemeli például, hogy az ajánlati felhívás műszaki leírása nem volt teljeskörű és egyértelmű, a tárca nem ellenőrizte, hogy a győztes ár megalapozott volt-e, ráadásul a bírálók azt is figyelmen kívül hagyták, hogy az ajánlott eszköz nem minden paraméterében felelt meg a kiírásnak. Továbbá a számvevők úgy vélik, hogy a pályázattal elérni kívánt célok csak részben teljesültek ugyanis 500 gép helyett csak 269-et sikerült beszerezni.


A számvevőszék megjegyzi, hogy a minisztérium szakmai feladatai ellátásában a tulajdonosi körébe tartozó társaságok, illetve külső szervezetek is részt vettek, holott a szakmai feladatokat a tárcának magának kellene megoldania. Az ÁSZ önmérsékletre szólította fel Kovács Kálmán minisztert. Mint az a jelentésből kiderül, a tárca vezetője a vizsgált időszakban egyedi döntésekkel a pályázati rendszeren kívül összesen 3,2 milliárd forint támogatásról határozott. Ennek több mint a felét négy cég kapta, illetve mellettük 15 távközlési szolgáltatóval kötött a miniszter keretszerződést.


Nem követhető támogatások, kézi adatgyűjtés


Az ÁSZ úgy véli, hogy a miniszter jogkörét meghatározó kormányrendelet hiányos, mert például nem szab felső határt a kifizetéseknek és nem határozza meg pontosan mit is takar a támogatható cél. Továbbá az ÁSZ sérelmezi, hogy miniszteri rendelet külön rendelkezése ellenére a miniszteri döntéssel adott támogatásokra vonatkozó adatok nem követhetők nyomon: nem vezetnek róluk elkülönített nyilvántartást, ezért egyenként, kézzel gyűjtötték ki őket.


Ezen kívül nem működik megfelelően a több ezer nyertes pályázathoz kapcsolódó ellenőrzési rendszer sem tekinthető elégségesnek a feladatok és a felelősségek egyértelmű meghatározása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés hiányosságai miatt. Nem egyértelmű a feladatok és a felelősségek meghatározása. A felügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó ellenőrzési főosztály a létszámkorlát és terven felüli feladatok miatt a munkatervében foglalt ellenőrzések közül csak kettőt hajtott végre. Pénzügyi auditot nem végeztek, az ellenőrzésekről vezetett nyilvántartás – tartalmi hiányosságok miatt – nem felelt meg az előírásoknak.  Egy revízió például megállapította, hogy 16 ellenőrzött pályázatnál a támogatási összeg felét rendellenesen használták fel. Máskor a bírálóbizottság olyan esetben kezdeményezte az elnyert pénz csökkentését, amikor nemcsak aláírt szerződések voltak, hanem a számlákat is benyújtották a nyertesek.


ÁSZ javaslat


Az ÁSZ összefoglaló javaslatában indítványozza, hogy a miniszter vizsgálja felül a tulajdonosi körébe tartozó társaságok vezetőinek döntési hatáskörét. A számvevők ugyanis úgy vélték, hogy a minisztérium tulajdonosi, vagyonkezelési feladatainak ellátása hiányos volt, és ebben csak 2005-ben történt előrelépés. Az alapító okiratok a társaságok közvetlen irányítóinak indokolatlanul nagy hatáskört biztosítottak. Ennek következtében 2004-ben a Millenáris Kht.-nál a Jövő Háza program kapcsán kettős ügyvezetés alakult ki, ami indokolatlan, irracionális vezetői státusok és a személyi juttatások megnövekedéséhez vezettek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed Catalan policemen, known as Mosso d'Esquadra pass by the FC Barcelona logo with a black ribbon and a message reading "We are all Barcelona" before the Spanish league footbal match FC Barcelona vs Real Betis at the Camp Nou stadium in Barcelona on August 20, 2017.
Security barriers were put up at the entrances of the Camp Nou to stop vehicles after a deadly jihadist attack three days ago. An outcry has erupted on social media and in the press about the absence of bollards -- short, concrete posts to stop vehicles from driving onto sidewalks, with some people even demanding the  mayor's resignation for ignoring police recommendations for such preventive barriers. Drivers have ploughed on August 17, 2017 into pedestrians in two quick-succession, separate attacks in Barcelona and another popular Spanish seaside city, leaving 14 people dead and injuring more than 100 others / AFP PHOTO / LLUIS GENE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.