Gazdaság

Sarki jövő




Sarki jövő 1
Sarki jövő 2

Brit kutatók 1956 óta tartózkodnak folyamatosan az Antarktiszon, és már öt állomást építettek fel a kontinensen. Ezek közül a legutóbbit, a Halley nevű brit csillagászról elnevezett bázist még mindig használják, ám mivel az a jégtömb, amelyen áll, 2010 körül leszakad a szárazföldről, a British Antarctic Survey (BAT) – az Antarktisz kutatásával foglalkozó projekt – tudósai felkészültek a helyettesítésére. Az új állomás tervezésére tavaly kiírt pályázat győztesét most hirdették ki: ez a megvalósíthatóságot sz?m előtt tartó terv a funkciót a legmesszebbmenőkig kiszolgáló futurisztikus formával vitte el a pálmát. Az új, modulokból felépülő kutatóközpontot 150 méter vastag jégtáblára húzzák majd fel. Az épület alapját a sítalpakon nyugvó felemelhető lábazat alkotja, amely még a legvadabb viharban is megakadályozza, hogy a hó teljesen ellepje a konstrukciót. A sítalpakkal a bázis a jégtömb elúszása miatt fellépő változásokat is aktív mozgással követheti. A tervezők kiemelt szempontként kezelték azt, hogy a sarkkutatók életvitele és munkája minél kevesebb terhet rójon az Antarktisz törékeny ökoszisztémájára.

Ezért az épület központi moduljában található pihenő és rekreációs terület, valamint a laboratóriumok energiaellátását megújuló, környezetbarát energiaforrások szolgáltatják majd – így elsősorban nap és szélenergia, valamint a hidrogéngáz. Természetesen a hulladék kezelését és újrahasznosítását is megoldják majd.

A BAT zsűrijének állítólag igazán nehéz dolga volt a döntés meghozatalkor. A második és harmadik helyezést elérő tervek is rendkívül eredetin egyesítették a kutatómunka és az extrém hideg éghajlat támasztotta igényeket. Az egyik terv alapján például tolldzsekiszerűen oldották meg a falak külső szigetelését, a másik elképzelés szerint pedig légpárnás gólyalábakon lépegetett volna a bázis.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik