– Az Antenna Hungária privatizációjának eredményhirdetése csak a nyár végére volt várható, a végjáték azonban felgyorsult. Mi állt ennek a hátterében?
– Az eredeti menetrendet tartottuk, egészen az utolsó fordulóig. Mivel azonban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-hez már a múlt hét elején beérkezett az összes ajánlat, nem volt értelme még két hetet várni a következő ülésig, ezért hívták össze a rendkívüli igazgatósági ülést. Semmi más oka nem volt.
– Pedig sokak szerint az nem lehet véletlen, hogy éppen a privatizációs bejelentés előtti napon hosszabbították meg a két vezető kereskedelmi tévétársaság koncesszióját, ami – figyelembe véve az AH-val kötött szerződéseiket – növeli a műsorszóró értékét.
– A potenciális befektetők szempontjait nézve igaz, hogy a hosszú távú szerződéseink csökkentik a kockázatot, és ezzel növelik az AH értékét. Ám a pályázóink már a múlt hét hétfőn beadták az ajánlataikat, amikor még nem tudhatták, hogy a kereskedelmi tévék hosszabbíthatnak. Mivel valóban ez volt a papírforma, azért sejthették, hogy így lesz, és ezzel számolva árazták be a céget.
– Minthogy a privatizációs érték növeléséhez nagyon fontosak voltak ezek a megállapodások, nem volt emiatt kedvezőtlen alkupozícióban az AH, amikor a szerződéshosszabbításokat tárgyalta?
– Nem. A pontos számok nem publikusak, de nem titok, hogy kompromisszumos megállapodások születtek, vagyis mi árengedményt adtunk a korábbi díjainkhoz képest. Ám nem arról volt szó, hogy szerződési kényszerben lettünk volna, „mindenáron” természetesen nem érte volna meg hosszabbítani. Véleményem szerint mindegyik fél jól járt.
– A Swisscomot vélhetően a digitális televíziózás üzlete is vonzotta, de mikor lesz ebből országszerte valóság?
– A három közszolgálati csatornát digitális átalakítóval az ország bizonyos részein már ma is nézheti bárki, a háromból kettő egyébként csak műholdról vagy kábelen fogható. Az országos sugárzás jogi feltételei egyelőre nem adottak, a Médiatörvényben sincsenek benne, mert a készítésekor nem láthatták előre ezt a lehetőséget. Az AH csak a jogi keretek meghatározása után tudja kiépíteni és elkezdeni a szolgáltatást. Több országban 2012-re tervezik teljesen leállítani az analóg sugárzást, nálunk még nincs errő? döntés.
– Visszanézve az elmúlt évekre, az AH Vodafone-részesedésének eladását kihasználatlan távközléspiaci lehetőségnek vagy jó üzletnek tartja?
– Az eladás célja is a privatizációs érték növelése volt. Több legyet ütöttünk egy csapásra: nyereséggel szálltunk ki, készpénzt termeltünk, megszűnt az eladósodottságunk, és a felhalmozott profitot végre osztalékként ki tudtuk fizetni. Az állam az uniós versenyjog szabályai szerint nem támogathatta az AH-t, hogy a cég lépést tudjon tartani a Vodafone tőkeemeléseivel, s így fenntartsa tulajdonrészét. Sokat kellett volna még várni arra, hogy a Vodafone-ból hasznot húzzunk osztalék formájában, de az elenyész? is lett volna az egyre olvadó tulajdoni hányadunk miatt.
