Gazdaság

Lefújták az FHB privatizációját

admin
admin

2005. 07. 28. 17:29

Nem hirdetnek győztest az FHB privatizációs tanácsadói tenderén, a kérdést egyelőre levették a napirendről – közölte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. csütörtökön.

Az első forduló

Az FHB-t 2003 őszén privatizálták részlegesen, akkor a 6,6 milliárd forintos jegyzett tőkéjű hitelintézet 46,8 százalékos részvénypakettjét értékesítették nyilvános és zártkörű részvényértékesítés során, összesen 11,7 milliárd forintért. Az állam tulajdonában 50 százalék + 1 szavazatnyi törzsrészvény valamint 3,2 százaléknyi szavazatelsőbbségi részvény maradt. Az alaptőke 87,88 százalékát kitevő törzsrészvényeket 2003 novemberében vezették be a BÉT-re, 4300 forintos bevezetési áron, a részvények ára 2005. július 28-án 1415 forint volt (de közben, június 9–én tizedelték a részvények névértékét).

Az ÁPV Rt. Igazgatósága csütörtöki ülésén tárgyalta az FHB-privatizáció második fordulójának kérdését, és végül úgy határozott, hogy nem hirdet győztest a bank többségi részesedésének értékesítési koncepciójára kiírt tanácsadói pályázaton., és hogy a tendert eredménytelennek nyilvánítja.

A lapunkhoz eljuttatott hivatalos közlemény szerint a vagyonkezelő szervezet a tanácsadói vélemények ismeretében megvizsgálta az esetleges privatizáció lehetséges célkitűzéseit, a privatizációs eljárások előnyeit, hátrányait és kockázatait, majd úgy döntött, hogy – összhangban az újragondolt kormányzati állásponttal – a többségi tulajdonos állam célkitűzéseinek megvalósítása, egyben a bank eddigi eredményes működésének fenntartása és támogatása érdekében eredménytelennek nyilvánítja a tendert.

Az FHB Rt. privatizációja lekerült a napirendről – fogalmaz közleményében az ÁPV Rt.

Ez is benne volt a pakliban

A döntés tulajdonképpen nem meglepő, különösen az utóbbi napok egymásnak ellentmondó, homályos sajtóértesülései alapján egyáltalán nem lehetett kizárni, hogy lefújják a privatizáció második menetét, és egyelőre állami kézben marad, ami eddig is ott volt. A 6,6 milliárd forintos jegyzett tőkéjű hitelintézetnek egyébként 53,2 százaléka van még állami tulajdonban, ebből az 50 százalék plusz egy szavazatnyi törzsrészvényt értékesítették volna most. (A maradék 3,2 százalékos pakett szavazatelsőbbségi részvény, arra a többi elsőbbségi részvényesnek elővételi joga van.)

Minden elképzelhető volt

A 2005. május 6-án megjelent pályázati felhívásban a vagyonkezelő tág teret engedett a magánosítás pontos koncepcióját illetően. Csak annyit szabott feltételként, hogy a tranzakció nem veszélyeztetheti az FHB piaci pozicióját, alkalmas legyen a jelzálogbank üzleti modelljének és stratégiájának továbbvitelére, valamint őrizze a tulajdonosi szerkezet stabilitását.

Elvileg tehát bármilyen megoldás szóba jöhetett: a külföldi és hazai szakmai, valamint pénzügyi befektetőknek való zártkörű értékesítéstől kezdve a belföldi nyilvános forgalomba hozatalig. Szakértők szerint az utóbbi, vagyis a nyilvános részvénykibocsátással együtt járó tisztán tőkepiaci tranzakciónak gyakorlatilag nem volt esélye (ez esetben például a Moody’s valószínűleg le is minősítette volna utóbb a bank besorolását, ahogyan korábban jelezte is, ez pedig egy jelzáloglevelek kibocsátásával és forrásait külföldről szerző hitelintézet szempontjából nem mellékes).

A legvalószínűbb szcenárióként vagy a szakmai befektetőnek történő eladás vagy pedig a Richter-pakett legutóbbi magánosításához hasonló átváltható kötvénykibocsátás jöhetett szóba, de azt is egyre többen latolgatták, hogy egyelőre nem is adják el az állami csomagot.

Pro és contra

Kicsit problémás volt ugyanis mindkét esélyes alternatíva. Az FHB részvényeinek tőzsdei árfolyama, a bank piaci megítélése, és vélhetően a nemzetközi hitelminősítők véleménye szerint a legkedvezőbb megoldást a stratégiai, szakmai befektetőnek történő eladás jelentette volna – vázolta kérdésünkre Zékány András, az ING elemzője. Valószínűleg ebből is folyt volna be a legmagasabb bevétel is az ÁPV kasszájába, és a részvényesek azonnal spekulálni kezdhettek volna arról, hogy milyen áron vásárolják majd ki részvényeiket. Ez esetben ugyanis valószínűleg ki kellett volna vezetni a bankot a tőzsdéről, ami rövid távon felfelé hajtotta volna az árfolyamot.

Ez a megoldás viszont meglehetős koncepciótlanságot tükrözött volna – vélekedik Zékány András -, hiszen nincs két éve, hogy az FHB részvényeit bevezették a magyar tőzsdére a privatizáció első fordulóját követően.

A szakértők egy másik, a tőkepiac szemszögéből kedvezőbb variánsra is jó esélyt adtak: hiszen már a múlt ősszel felvetették, hogy az FHB esetében is beválhatna a Richternél alkalmazott privatizációs technika, vagyis a részvényre cserélhető kötvények kibocsátása. Ez esetben ugyanis az állami befolyás fennmaradása átmeneti időre legalábbis megnyugtatta volna a nemzetközi hitelminősítőket (például a Moody’s-t) is, a büdzsé pedig azonnal bevételhez jutott volna. Az árfolyam szempontjából viszont rövid távon ez a megoldás negatív lett volna – mutat rá Zékány -, ugyanis a befektetők egy része FHB-részvényeket adott volna el, hogy helyettük átváltható kötvényeket vehessen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.