Gazdaság

Elvész vagy átalakul?

admin
admin

2005. 07. 28. 08:00

A magyarországi cégek az uniós előírásokkal ellentétesnek ítélik a helyi iparűzési adót. Az Európai Bíróság lépés­kényszerbe hozhatja a kormányt.

Csak kapjam egyszer a kezem közé az iparűzési adó Radovics Csilláját! – fogadkozik egy főváros környéki kistelepülés jegyzője a várható bevételkiesésen keseregve. Az utalás félreérthetetlen: az úgynevezett kismamaperekben elhíresült ügyvédnő próbapereket indítva elérte, hogy mintegy negyedmillió anya utólag hozzájusson a 2000 januárja és 2002 márciusa közötti, elmaradt jövedelempótlékához. Amíg a kismamák esetében egy „hatályban felejtett” jogszabály okozott több mint 30 milliárd forintos nem várt kiadást a költségvetésnek, az iparűzési adónál egészen más a helyzet. Utóbbi kivetésének a jogszerűsége kérdőjel?ződik meg, esetleges megszüntetése pedig – helyi adóról lévén szó – a központi helyett az önkormányzati bevételekből faraghat le jócskán (lásd keretes írásunkat).

ÉRVÁGÁS. „Mivel a helyhatóságok beruházásaik tekintélyes részét a befolyó iparűzési adóból finanszírozzák, komoly érvágást jelentene számukra ennek kiesése” – véli a már említett államigazgatási szakember. A jegyző abban a tekintetben mégiscsak optimista, hogy amíg nincs hivatalos döntés a közteher jogszerűségéről (vagy jogszerűtlenségéről), az adófizető vállalkozások várhatóan nem rúgják össze a port az önkormányzatokkal. Csakhogy a fővárosi példák kevés okot adnak a derűlátásra. Budapesten ugyanis májusban és júniusban közel hét tucat vállalkozás hozta a Főpolgármesteri Hivatal tudomására, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása után jogellenesnek tartja?az iparűzési adót, s ezért azt nem akarja megfizetni.

TÍZ SZÁZALÉKNYI FORRÁS

Az iparűzési adó a helyhatóságok pénzügyi forrásainak
megközelítőleg tíz százalékát adja. Tavaly 310 milliárd forintot kasszíroztak ezen a címen az önkormányzatok, ennél valamivel több, 318,9 milliárd forint szerepel tervként az ez évi költségvetésben. A tényleges adóteher ugyan még szóródást mutat, ám az utóbbi években egyfajta kiegyenlítődés figyelhető meg a települések között. Az erősödő verseny miatt az elmúlt tíz évben kevesebb mint a felére csökkent az adóráták átlagos különbsége – magyarázza Békés Gábor, a Közép-Európai Egyetem doktorandusza, akinek adatai azt mutatják: az effektív adószint a törvényben rögzített 2 százalékos limit alatt, de 1,5 százalék felett állapodott meg. Mivel a helyi iparűzési adó mértéke kimutathatóan befolyásolja a külföldi feldolgozóipari cégek telephelyválasztását Magyarországon belül, az átalakítás főként azoknak a településeknek jelenthet majd versenyelőnyt, amelyek nagy volumenű beruházásaik – például közüzemi fejlesztések – finanszírozására voltak kénytelenek magas rátát alkalmazni.

„Ha pusztán levélírásról van szó, annak különösebb következménye nincs, ám ha egy cég a befizetett adóelőleg visszaigénylésére adja a fejét, esetleg önrevíziót nyújt be, vagy megtagadja az iparűzési adó kifizetését, utólag kiderülhet, hogy jogsértést követ el, és számíthat az ilyenkor szokásos retorziókra: bírságra, késedelmi pótlékra” – állítja László Csaba, a KPMG partnere. Szintén pórul járhat a fizetést megtagadó cég akkor, ha az ügyben ítélkező bíróság nem visszamenőleges hatállyal semmisíti meg az adófizetési kötelezettséget. Szintén törvénysértőnek ítéli az iparűzési adó befizetésének megtagadását Kovács László, az unió adó- és vámpolitikai biztosa mindaddig, amíg az országgyűlés nem törli el, vagy nem módosítja az adónemet. Másfelől viszont Kovács szerint kevés kétség férhet ahhoz, hogy a magyar iparűzési adó ellentétes az uniós s?abályozással. A hatodik számú közösségi áfairányelv ugyanis előírja, hogy a tagállamok csak egyféle forgalmi jellegű adót vethetnek ki, márpedig ez Magyarországon az áfa. „A helyi iparűzési adóval az a probléma, hogy nem a nyereségre, hanem a nettó árbevételre vetik ki, így az is forgalmi jellegű adónak számít, így ellentétes az uniós szabályozással” – közölte a Figyelő kérdésére a magyar biztos.

A közelmúltban az iparűzési adóval kapcsolatban hivatalos panasz is érkezett az Európai Bizottság adó- és vámpolitikai főigazgatóságához, amely az ilyenkor szokásos eljárás keretében vizsgálja az ügyet. Ám a főigazgatóság az eljárással meg kívánja várni, hogy milyen döntést hoz egy meglehetősen hasonló olasz adó (IRAP) ügyében az Európai Bíróság. Bizottsági szakértők egyébként valószínűsítik, hogy az utóbbi, luxemburgi székhelyű testület az adó megszüntetésére fogja kötelezni az olasz államot. A Kovács Lás?ló felügyeletére bízott főigazgatóság precedensértékűnek fogja tekinteni az olasz ügyet, így ha a verdikt az adónem felszámolását írja elő, várhatóan hasonló javaslattal élnek majd a magyar kormány felé is. Ettől függetlenül persze az Európai Bíróságnak egy, a magyar iparűzési adó ügyében nemrég hozzá intézett keresetről is állást kell majd foglalnia, ám ez nem a közeljövőben várható.

Kovács egyébként az elmúlt hónapokban több alkalommal is egyeztetett a magyar pénzügyminiszterekkel az iparűzési adóról, amelynek vagy a megszüntetését, vagy nyereségtípusú adóvá való átalakítását javasolta. Az egykori magyar külügyminiszter tudomása szerint Budapesten már el is kezdődött a munka, ám a hatályos magyar törvény eltörléséig vagy módosításáig a cégeknek fizetniük kell az iparűzési adót.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy tétlenül kellene szemlélniük a fejleményeket. Az Ernst & Young tanácsadó cég az év elején közzétett elemzésében az elsők között vetette fel, hogy az adónem ellentétes a közösségi szabályozással. A tanulmány emlékeztet arra, hogy az Európai Bíróság döntései számos kritériumot vizsgálnak. „Ezeknek a kritériumoknak a magyar iparűzési adó – úgy tűnik – nem felel meg, és így 2004. május 1-jétől erősen kérdéses, hogy jogszerű-e Magyarországon az iparűzési adó” – vetette fel a tanácsadó cég. Ha a bíróság szerint az adó tavaly május 1-jétől nem legális, akkor az visszajár az azt befizető társaságoknak. „Ugyanakkor az adózók érdekeinek védelmével egyforma súllyal esik a latba a költségvetési bevételek megóvása és a közfeladatok finanszírozhatósága, ezért az uniós elveknek megfelelően csak az kaphatja majd vissza az adót, aki a precedensértékű ítélet meghozataláig kéri a visszatérítést” – áll a tanácsadó cég év eleji elemzésében.

Magyar részről kormányzati szinten vissza-visszatérően azzal érvelnek, hogy az EU szakértői a csatlakozási tárgyalások során nem emeltek kifogást az iparűzési adóval szemben. Ezzel szemben értesülésünk szerint a kérdést a versenyjogi fejezet keretében valójában érintették, és a versenypolitikára vonatkozó uniós szabályoknak valóban nem mond ellent az adónem. Amúgy pedig Magyarországnak kellett volna előre jeleznie, ha úgy látja, hogy az adó összeegyeztethetetlen az uniós szabályokkal, vagy ennek a gyanúja ?ll fenn – mutatnak rá szakértők.


HOPPON MARADHATNAK. A Ernst & Young mellett a Deloitte által is széles körben hangoztatott érvelést több társaság is megszívlelte, éppen amiatt, mert előfordulhat, hogy kedvező bírósági ítélet esetén is csak azok a vállalatok részesülnek visszamenőlegesen adó-visszatérítésben, amelyek bizonyíthatóan kifogásolták a jogsértőnek vélt gyakorlatot. Azaz pert indítottak, netán a jogsértés tényére hivatkozva megtagadták a befizetést. A hazai renitensek között felmerült az OTP, a Mol, a Tesco és az Auchan neve is, ám miközben az Auch?n részéről határozottan cáfolták, hogy az uniós csatlakozás dátumáig visszamenőlegesen követelnék a fővárostól az iparűzési adót, az OTP a tettek mezejére lépett. A legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank közleményben adta hírül, hogy visszatérítési eljárást kezdeményez, igaz, korlátozott körben. Hogy utóbbi pontosan mit is jelent, arról a hitelintézettől nem sikerült pontos felvilágosítást kapni. A kommüniké idevágó mondatában ez áll: „Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok a legnagyobb magyar hiteli?tézet kiemelt pénzügyi partnerei, az OTP Bank és hazai leányvállalatai visszatérítési eljárást csak korlátozott körben kezdeményeztek”. A sejtelmes megállapításnak olyan olvasata is van, mintha a hitelintézet ott kezdeményezne efféle eljárást, ahol a helyhatóság nem ügyfele. „Az eljárás befejezéséig az OTP Bankcsoport adó- és előlegfizetési kötelezettségeit teljesíti” – zárul a közlemény.

Miközben a Deloitte szakemberei szerint a luxemburgi testület valószínűleg „elmeszeli” majd a precedensként szolgáló olasz IRAP-ot, László Csaba korántsem merné borítékolni az eljárás kimenetelét. Szerinte az olasz közteher meglétéről Brüsszel értesült, az ellen korábban nem emelt kifogást, így egyelőre kérdéses a Banca Popolare di Cremona által az olasz állam ellen indított per végkifejlete. Ha az Európai Bíróság a felperes javára dönt, az sem jár automatikus következményekkel a magyar iparűzési adóra. Ez?rt a KPMG partnere elhamarkodottnak tartja bármilyen adóigazgatási eljárás kezdeményezését a cégek részéről az ítélet megszületéséig.

Ha az IRAP megszüntetéséről születik ítélet, a magyar kormánynak tüstént hozzá kell látnia a saját iparűzési adója átalakításához. Szakemberek kizártnak tartják, hogy a korábban fölvetődött, a társasági adóalapra vetített, de attól eltérő elnevezésű közteher legyen a megoldás, mivel ez nemcsak bonyolult, de a kieső bevételt sem képes pótolni. Sokkal célszerűbbnek vélnék egy „épeszű ingatlanadó” bevezetését, szintén önkormányzati hatáskörben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.