Gazdaság

A keletiek munkavállalása “nyugaton”

A munkaerő-piaci korlátozást nem alkalmazó régi európai uniós országok, így az Egyesült Királyság, Írország, Svédország az új tagállamok állampolgáraitól a munkaerő-piaci rések betöltését várták - utal rá az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legújabb száma.

A brit belügyminisztérium adatai szerint a múlt év májusa és decembere között a nyolc új kelet-európai tagállamból csaknem 140 ezren jelentették be törvényes munkavállalásukat. Csaknem 40 százalékuk már a múlt év május 1-je előtt is az Egyesült Királyságban tartózkodott. A regisztráltak 56 százaléka lengyel állampolgár, akiket a sorban a litvánok és a szlovákok követnek.

Az Egyesült Királyság 2004. május 1-je előtt jelentősen szigorította a társadalmi juttatásokra való jogosultság szabályait. Ennek alapján a kelet-európai országokból érkezők közül csak 21 százaléknak fogadták el erre vonatkozó kérelmét.

A kelet-európai bevándorlók megérkezését az Egyesült Királyság, Írország és Svédország munkáltatói kedvezően fogadták, s csekély társadalmi feszültséget keltett jelenlétük a munkaerőpiacon – jegyzi meg a hírlevél.

A korlátozást fenntartó államok közül Németországban viszont – a közelmúltban készített felmérés szerint – a lakosság 75 százaléka aggódik a bővítés következményei miatt. Már a bővítést megelőzően is több tízezer illegális lengyel bevándorló dolgozott Berlinben és másutt takarítóként, építőipari munkásként vagy eladóként.

Németországban a lengyelek vannak a legtöbben

Németországban nagy számban dolgoztak legálisan is keletiek, különösen lengyelek. Évente több mint 320 ezer külföldi szezonális munkást alkalmaztak a mezőgazdaságban, s mindezt 5 eurós órabérért, amit a németek többsége aligha fogadna el.

A német politikusok újabban arra panaszkodnak, hogy egyes kelet-európai vállalkozók egy jogi kiskaput kihasználva kerülik meg a bővítési szerződés alapján lehetséges munkaerő-piaci korlátozást, a hétéves munkavállalási tilalmat. Kisvállalkozásokat hoznak létre, vagy önfoglalkoztatóként kezdenek Németországban dolgozni – utal rá a hírlevél.

Az előrejelzések megfogalmazzák, hogy a migráns munkavállalók közül sokan előbb-utóbb viszont ismét saját hazájukban dolgoznak majd. Az új tagállamok gazdasági erősödésével még fordított migráció is lehetséges.

Románia és Bulgária, amelyeknek uniós csatlakozása 2007-re várható, Fekete-tenger partján fekvő területeinek növekvő ingatlanárai arról tanúskodnak, hogy a nyugatiak áttelepülése már kezdetét vette – jegyzi meg a hírlevél.

A magyaroknak sok a gondjuk Németországban

A magyarok nyugati munkavállalásáról a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai alapján elmondható, hogy bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a múlt év végén csak 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezekben az államokban.

Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott a múlt évben. Viszonylag magas, 1.100, illetve 900 az Olaszországban, illetve Hollandiában dolgozó magyarok száma, néhány száz Spanyolországban és Görögországban. A többi régi európai uniós tagállamban száznál kevesebb magyar dolgozik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik