Vita előtt számmisztika

A statisztika ugyan sokszor alkalmas arra, hogy a számokat ismerők a megrendelők igényeinek jobban megfelelő végső eredményeket hozzanak ki, de a két tábor adatai közti eltérésnek ennél prózaibb okai vannak. Az ellenzék és a kormány különböző kutatóintézetek eredményeit felhasználva érvel. Vagyis a különböző módszertan alapján elkészített elemzések, sokszor eltérő végeredményeire alapozva, gyakran elbeszélnek egymás mellett.

Más forrásból

A pénteki vitára szinte borítékolható, hogy Gyurcsány Ferenc érvelését a hétfőn már közölt számokra alapozza. Annak forrása ugyan nem teljesen tisztázott, de valószínűleg azonos Kóka János gazdasági miniszterével. Kóka pedig az Eurostatot használta, de a miniszterelnök ezen felül valószínűleg a pénzügyi tárca adataira is támaszkodik.

Velük szemben Orbán Viktor nyilván a Fidesz által a sajtó rendelkezésére bocsátott anyagból készül. Azonban ez az elemzés több kutatóintézet adatait használja, s szinte minden egyes tételnél más kutatóintézetre hivatkozik. A legnagyobb ellenzéki párt a PM, a KSH, az MNB, a GKI és az Eurostat adatait használja.

Bár szinte egyetlen dologban sem ért egyet a két oldal, de a számpárbajnak két olyan területe is van, amiről gyökeresen másként vélekednek. Az egyik az államadósság, a másik pedig az államháztartás hiányának alakulása.

Államadósság

Kisebb eltérések korábban is voltak, de az államadósságról szóló adatok között igazán nagyra az utóbbi években nyílt az olló. Ezek közül is különösen szembetűnő 2004-re a Fidesz által közölt 60,7 százalékos és a kormány 57,6 százalékos adata közötti különbség.

A kormány és a Fidesz számai közötti eltérés több tagra is felbontható. Egyrészt a Fidesz által használt Eurostat adat a bankszektor statisztikai jelentésein alapul (ezeket Magyarországon az MNB publikálja), szemben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számviteli jellegű adósságnyilvántartásával.

A tisztánlátást azonban számos egyéb szempont is nehezítheti, melyek közül kiemelkedik az előzetes GDP-adat felhasználásából adódó pontatlanság (a KSH májusban felfelé korrigálta a 2004-es növekedési adatot, amely alapján a Fidesz-féle 60,7 százalékos mutató is körülbelül 60,1 százalékra csökkenhetett). Tekintettel az államadósság-nyilvántartás itt éppen csak vázolt problémáira, valószínűtlen, hogy rövid időn belül kiküszöbelhető lenne egy olyan helyzet, amelyben minden politikai erő a saját szája íze szerint értelmezheti a különböző adatokat.

De mi a helyzet az áht-hiánnyal?

Az államháztartási hiány esetében a kormány és a Fidesz között a vita nem is annyira a számokról, mint inkább a helyes mércéről szól. Míg a kormány a korábbi évek teljesítményéhez és más uniós országok hiánycsökkentő lépéseihez méri a deficitadatot, addig a parlamenti ellenzék nagyobbik pártja a régió országait veszi alapul. A kabinet így azt hangsúlyozza, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt 6,2 százalékról 4,5-re csökkentette, és idén is tartani akarja a 3,6 százalékos tervet, míg az ellenzék azt emeli ki, hogy a tavalyi 4,5 százalékos hiánynál a régióban csak Lengyelország 4,8 százalékos hasonló adata nagyobb.

Az igazi különbséget ebből a szempontból a kormány számai és a jegybank legutóbbi, májusi inflációs jelentésében közölt adatok között találjuk. Az MNB már tavalyra is külön közli a pénzforgalmi (GFS), a nyugdíjkorrekció nélküli, és az azt figyelembe vevő ESA-hiányt.

FigyelőNet részletes elemzését itt olvashatja >>