|
Ellentétben a közkeletű vélekedéssel, nemcsak árvíz, földrengés vagy terrortámadás okozhat katasztrófahelyzetet az informatikai rendszerekben. Az egyik hazai cégnél például a meghibásodott légkondicionáló berendezésből kifolyó víz tett tönkre több szervert és tároló kapacitást. Szerencsére a vállalkozás élt a folyamatos biztonsági mentés lehetőségével, így a telephelytől távol őrzött másolatról rekonstruálni tudták a megsemmisült adatokat.
A szeptember 11-i események óta az óriáscégek után immár a kis- és középvállalatok is egyre komolyabban veszik a katasztrófavédelmet az IT területén. A The Enterprise Strategy Group (ESG) elemző cég felmérése szerint a vállalatok adattárolással foglalkozó szakembereinek 63 százaléka szeretné a jövőben folyamatait az adattárolási infrastruktúrák biztonságára koncentrálva fejleszteni, s közel felük akarja a meglevő tárolási megoldások biztonságát fokozni.
|
A cég szerint a 2005-ös év egyik IT-slágertémája a biztonság. A rendszeres biztonsági mentés fontosságával már tisztában vannak a cégek. „A felhasználók kétharmada azonban nem titkosítja a biztonsági másolatot” – figyelmeztet egy további kockázatra Tony Prigmore, az ESG szenior elemzője. Az adathordozók napi fuvarozásánál célravezetőbb, ha netes kábel, vagy külön erre dedikált üvegszálas kapcsolat köti össze a telephelyet a tartalék szerverteremmel.
A duplikálás természetesen extra költséggel jár, ám a második szerver a mentések szüneteiben végezheti a „nem életfontosságú” feladatokat, például vezetői kimutatások készítését. Katasztrófahelyzet esetén pedig átveszi az elsődleges gépterem funkcióit. Az EMC tapasztalata szerint a legjobb, ha „vészhelyzetben” minimális emberi beavatkozással képes erre. A nagyobb cégek általában rendelkeznek katasztrófa-helyreállítási tervvel is, ám azt nem feltétlenül tesztelik.
Pedig ilyenkor lehetne időben rájönni arra, hogy az elsődleges gépterem leállásakor hiába „ugrik be” a másodlagos, lehet, hogy az nem képes egyedül kiszolgálni a cég igényeit.