Gazdaság

Vagyonmustra

Az EU-tagállamok zömében a bankok júliustól értesítik az illetékes adóhatóságot a külföldieknek kifizetett kamatjövedelmekről.

Noha jócskán csökkent a forintbetétekre kínált kamat az elmúlt egy évben, még mindig jóval vonzóbb, mint a többi uniós tagországban elérhető hozam. Befektetési célból így aligha valószínű, hogy valaki külföldön kamatoztassa pénzét, hacsak nem praktikus okai vannak, azaz abban az országban él, és ott van szüksége a megtakarítására. A vagyon eltitkolásának azonban remek módja volt a külföldi bankban tartott betét, nem kellett aggódni, hogy az adóhatóság megneszeli a létét. Egészen mostanáig, ugyanis július elsejétől hatályossá vált az az EU-irányelv, amelynek célja, hogy a tagországok polgárai ne tudják eltitkolni külföldön szerzett kamatjövedelmeiket a lakóhelyük szerinti adóhatóság elől.


Vagyonmustra 1

Bécsi bankfiók előtt. Ausztria felmentést kapott.

ÉVENTE EGYSZER. Ennek megfelelően a tagországok kötelesek tájékoztatni egymást az országukban elhelyezett külföldi bankbetétekről, s a betétesnek saját országában kell eleget tenni a kamatjövedelemre kirótt adókötelezettségnek. A nemrég életbe lépett törvény alapján a hitelintézetek évente egyszer kötelesek tájékoztatást adni a náluk nyilvántartott betétekről. Első alkalommal 2006. március 20-ig kell jelenteniük a 2005. július elseje és december 31-e közötti időszakról.

A hazai bankok az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) küldik el a külföldiek adatait, s azokat az adóhatóság továbbküldi a külföldi társhatóságoknak. Nehéz megsaccolni, hány magyar adózóról kap majd az APEH ilyen adatot, a külföldiek hazai bankoknál tartott számlái azonban nem fogják megoldhatatlan feladat elé állítani sem a pénzintézeteket, sem az adóhatóságot. „A Raiffeisen Banknál a bankszámlák esetében az ügyfélállomány mintegy 2 százalékáról, az értékpapírszámlák esetében pedig néhány százról kell majd megküldeni az adatokat” – tudtuk meg Kerekes Margittól, a pénzintézet vezető munkatársától. Az APEH előzetesen megküldött nyomtatványa szerint a név, a lakcím (cégeknél székhely és adószám), a tartózkodási hely megadása szükséges, a 2004-től megnyitott betétek esetében pedig az útlevélszám és adószám is fontos.

„Az adatszolgáltatás nem érinti azokat a magánszemélyeket, akik csak Magyarországon szereznek jövedelmet, és itt is adóznak” – hangsúlyozta Tokodi Gábor, az OTP Bank betét- és számlaüzletágának igazgatója. A legnagyobb hazai banknál mindössze tized százalékban mérhető a teljes ügyfélszámhoz képest az adatszolgáltatásban érintett ügyfélkör, amelynek tagjait a pénzintézet levélben tájékoztatja majd a jogszabályi előírásról.

KIVÉTELEK. Az egységesítésért tett törekvések ellenére kivételek is akadnak az EU-ban: Ausztria, Belgium, Luxemburg felmentést kapott az adatszolgáltatási kötelezettség alól, mert ezt a kamatokra fizetett forrásadóval váltják ki. Ennek mértéke jelenleg 15 százalék, de 2008-tól ez 20, majd 2011-től 35 százalékra emelkedik a megállapodás értelmében. Az így beszedett adóbevétel 75 százaléka a betétes lakhelye szerinti államot illeti, míg a maradék azé az országé, ahol a megtakarítást elhelyezték. A kettős adóztatás elkerülése okán a lakhely szerinti adóba be kell számolni a külföldön levont összeget. Az átmeneti megadóztatással addig élhet a három EU-tag, amíg meg nem születik az adatszolgáltatásról szóló megállapodás Svájccal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Andorrával, Lichtensteinnel, Monacóval és Gibraltárral.

Hazánkban jelenleg 0 százalék a kamatadó, így a máshol levont összeget az állam visszatéríti. Szakértők szerint azonban nem a teljes adót kapja vissza a magyar adózó, hiszen a magyar állam is csak annak 75 százalékához jut hozzá. Azonban, ha hazánkban is lenne kamatadó, akkor a külföldön ilyen címen levont összeget 100 százalékban be kellene számítani az itthoni fizetési kötelezettségbe. Valószínűleg nem kell soká várni erre az adónemre, hiszen a legújabb koncepció szerint 2007-től 10 százalék, 2010-től 18 százalék lenne a kamatadó (és az árfolyam-nyereségadó is) hazánkban.

A kivételezett országok jól mutatják, mennyire nehéz volt ebben a témában kompromisszumot kialakítani az egyre bővülő Európai Unió tagjainak. A három „különcnek” végül sikerült lenyomni a többiek torkán a kivételezett státust.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik