A Budapest Airportra

pályázik az OTP, a Mol, továbbá Demján Sándor két cége, a TriGránit és az Euroinvest. Mint Demján közölte, a repülőtér fejlődése csak a nemzeti tőke szerepvállalása révén biztosítható. Szemet szúr azonban, hogy mit keres a konzorciumban a Mol, amelynek tőzsdei befektetői olajcéget, nem pedig repülőteret akartak résztulajdonolni a részvényeikkel (ez a saját szektorára vonatkoztatva többé-kevésbé érvényes az OTP-re is). A társaságnál azt mondják, a Budapest Airport tulajdonosaként átvehetnék az ellenőrzést a ferihegyi kerozinkereskedelem felett. Ez a magyarázat megnyugtathatja a befektetőket, de vajon megnyugtatja-e a repülőtársaságokat is? Vagy ők inkább attól tartanak, hogy amennyiben a Budapest Airport tulajdonosáé a kerozinüzlet, akkor könnyebben emelkedhet az üzemanyag ára, mint ha független szereplő nyújtaná a szolgáltatást? Hasonló kérdés felvethető a TriGránit esetében is, amelynek fő profilja az ingatlanfejlesztés. Ha birtokon belülre kerülne, aligha versenyeztetné meg a privatizációs pályázatban is elvárt repülőtér-fejlesztést, hanem maga vágna bele a dologba, vélhetően olyan áron, amely számára biztosan megérné, de aligha járulna hozzá a reptér-használati díjak kordában tartásához.

Vállalatértékelési könyvekben ritkán esik szó nemzeti tőkéről, annál inkább a szinergiával növelt értékről. Utóbbit szakmai befektető érheti el, s éppen ezért általában az ilyenek hajlandóak egy-egy cégért a legtöbbet fizetni, vagyis a vevő profilja nemcsak a hozzáértő működtetés szempontjából fontos. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a pályázati kiírásban megköveteli ugyan a szakmai hátteret, de azt már nem, hogy egy konzorciumban a szakmai befektető legyen többségben. A „nemzeti konzorcium” a velencei és a trevisói repülőteret működtető Save SpA-t vonta be, de Demján Sándor szerint lehet, hogy csak ideiglenesen. Ha pedig a konzorcium szakmai tagja bármikor lecserélhető, akkor kinek az érdeke lenne, hogy a befektetés a mind nagyobb forgalom s a hatékony működtetés, ne pedig az ingatlanfejlesztés révén térüljön meg?

Mindez persze nem jelenti, hogy más pályázó jobb lenne. Annyi azonban elmondható, hogy az ÁPV Rt.-nek a tőke „nemzetiségénél” is jobban kell figyelembe vennie a szakmaiságot.