Gazdaság

Ringbe szállnak?

admin
admin

2005. 04. 21. 10:50

A tisztújítás közeledtével élesedik a feszültség a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) többségét tulajdonló osztrák bankokból álló konzorciumon belül. A tét a magyar tőkepiac jövője.

Bokros Lajos a kilencvenes évek elején már volt tőzsdeelnök, a helyét pénzügyminiszteri „átigazolása” miatt adta át 1995-iben. Kilenc évvel később, tavaly tavasszal ismét szóba került a neve elnökesélyesként. Úgy tűnt, a piac ovációval fogadta volna, ám megválasztását meghiúsította az, hogy akkor adminisztratív okok miatt nem kerülhetett sor tisztújításra a BÉT-en. Most ismét felmerült a neve tőzsdeelnökként, a piac azonban valószínűleg soha nem bocsátaná meg neki, ha elvállalná a posztot. A tavalyi és az idei helyzet között ugyanis hatalmas a különbség.


Amikor tavaly május 18-án a HVB Bank díszes budapesti székházában bejelentették, hogy osztrák tulajdonosi hátterű bankok szerezték meg a Budapesti Értéktőzsde Rt. részvényeinek 68,8 százalékát, sokan temetni kezdték a tőzsdét, a független magyar piacot. Miközben mindenki azt próbálta kitalálni, mi az „osztrákok” pontos szándéka, azt még az új tulajdonosok sem tudták, hogy kiket látnának szívesen a BÉT igazgatóságában. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a HVB Jaksity Györggyel nem tud együttműködni, próbáltak olyan elnököt találni, akinek neve, tekintélye biztosítékot jelent a magyar piac függetlenségére. Piaci hírek szerint Bokros Lajossal akkor közel álltak a megállapodáshoz, azonban egy „apróság”, amire addig szinte senki sem figyelt, keresztülhúzta a számításokat. Magyarország ugyanis éppen belépett az Európai Unióba, s az üzlet nagyságrendje miatt azt jóvá kellett hagyatni a brüsszeli versenyjogi hatósággal. Engedély híján pedig várni kellett a tisztújítással. A tőzsde „régi” igazgatóságában két ember volt, aki az új tulajdonosokat képviselte: Szalay-Berzeviczy Attila a HVB-től, illetve Cselovszky Róbert az Erste Bank Befektetési Rt.-től. Új tagokat a brüsszeli jóváhagyás előtt nem választhattak, a háromfős törvényi minimum teljesítése érdekében Áldott Zoltán, a kibocsátók képviselője vállalta, hogy marad a testületben. A régi igazgatók távozása után az elismert szaktekintély helyett e három fő közül kerülhetett csak ki az új BÉT-elnök; így a választás kézenfekvő volt.

PIACFÉLTÉS. Szalay-Berzeviczy Attila nemcsak a legnagyobb tulajdonos képviselője, de az egész BÉT-vásárlás kitalálója, az osztrák hátterű konzorcium összehozója volt. A HVB letétkezelési igazgatójaként pontosan látta, hogy ha a BÉT pénzügyi befektető tulajdonosai a tőzsderészvényeket nem nekik adják el, veszélybe kerül az ő üzletük is. Szalay-Berzeviczy letétkezelési divíziója néhány tucat emberrel a magyarországi HVB nyereségének több mint 10 százalékát adja; ha a tőzsdei kereskedés megszűnik Budapesten, nincs elszámolás, nincs szükség a HVB üzletágára. A tőzsde tehát mindenképpen kellett a HVB-nek, egyedül mégsem vehette meg. Hogyan magyarázhatta volna ugyanis meg a müncheni központ a részvényeseknek azt, hogy a budapesti részleg tőzsdét vesz akkor, amikor éppen profilt tisztítanak és más üzletágakat, sőt bankokat éppen leépítenek. Így született meg a BÉT-ben többséget szerző konzorcium. A tőzsde negyedének megvételét ugyanis elfogadták a müncheni illetékesek is.

Egy éve még mindenki úgy hívta őket, hogy „az osztrákok”. Mára viszont, ahogy közeledik a tőzsdén a tisztújítás, felszínre kerültek az ellentétek a konzorcium tagjai között. A HVB fő motívuma a magyar tőzsde megszerzésével saját piacának védelme volt, ez ugyanakkor nem mondható el sem a Raiffeisenről, sem az Erstéről, miként a bécsi tőzsdéről sem. Utóbbinál a képlet egyértelmű, régóta szeretett volna valahogy Budapesten szerephez jutni, s most eljött a nagy alkalom. Az Erste és a


Raiffeisen – mint nyereségük egyre nagyobb részét az újonnan csatlakozó uniós tagországokban termelő osztrák bankok – egy közép-európai tőzsdeszövetségben érdekeltek, s ehhez volt szükségük a részesedésre. Ezt a HVB is támogatja, az elmúlt évben azonban kiderült, a megvalósítást a felek egyáltalán nem egyformán képzelik el.

Az Erste terveit a napnál is világosabban vázolta az osztrák bank első embere, amikor a múlt héten a Porfolio.hu online újságnak nyilatkozott. Andreas Treichl szerint kell egy közép-európai tőzsde, majdnem mindegy, hogy hol, csak egy legyen. Pozsony azért lenne ideális helyszín, mert ott a legkedvezőbbek az adózási feltételek. A hazai piaci szereplők ma általában támogatják a BÉT Rt. tőzsdei bevezetését, a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) integrációját. A közép-európai tőzsdeszövetség ellen sincs kifogásuk, csak a megvalósítás módját illetően térnek el az érdekek. Az Erste „egyetlen tőzsde valahol” elképzelésével szemben a magyar brókercégek az önálló nemzeti tőzsdék szoros együttműködését támogatják, s rövid távon mindenképpen illuzórikusnak tartják Treichl tervét: minden ország ragaszkodik a saját tőzsdéjéhez. Ebben az „egészséges nacionalizmus” mellett az is szerepet játszik, hogy szerintük egy ország cégei szívesebben vonnak be forrást tőzsdén keresztül a saját országukban, mintha erre csak külföldön lenne lehetőségük.


Ebből a vitából is jól látszik, hogy a BÉT-ben még mindig 31 százalékot birtokló hazai befektetők (többségében az erről a piacról élő brókercégek és a Magyar Nemzeti Bank) és a HVB érdekei azonosak: meg kell tartani a hazai tőzsdét, a budapesti kereskedést. Ennek fényében nem is lehet túlságosan meglepő, hogy az ebben egyáltalán nem érdekelt, lelki szemeik előtt inkább csak költséghatékonyságot és szinergiákat látó bécsi vezetők számára egyre kevésbé szimpatikus Szalay-Berzeviczy tevékenysége, osztrák lapértesülés szerint el is kívánják távolítani pozíciójából. A tőzsdeelnök egy éve még az „osztrákok embere” volt a magyar brókercégek szemében, azóta viszont tevőleges szerepe volt az árfolyamnyereség-adó megúszásában, ma pedig a tőzsde, az állam és a befektetők számára egyaránt kedvező lehetőségnek tűnő negyedik nyugdíjpillérért lobbizik. A tőzsdeelnök lapunknak annyit mondott, hogy nem érti az ellene indított támadást, és megalapozatlannak tartja azt, mivel legjobb tudása szerint képviselte a konzorcium érdekeit.

KULCS A HVB-NÉL. Úgy tűnik, ezt a konzorcium tagjai közül nem mindenki értékeli így, azt is kiszivárogtatták, hogy a jelenlegi tőzsdeelnök utóda vagy Bokros, vagy a bécsi tőzsde egyik embere lesz. Mindez azért érdekes, mert a HVB és a magyar befektetők együttes részesedése bőven 50 százalék feletti, nélkülük tehát a konzorcium nem tud új tagokat bejuttatni az igazgatóságba. Nem valószínű azonban, hogy a konzorciumon belül nyílt kenyértörésre kerül sor, s hogy a tagok egymással szemben szavazzanak a közgyűlésen. Mire a BÉT részvényesei májusban összegyűlnek, az osztrák bankok eldöntik maguk között, hogy mi lesz a pesti tőzsde sorsa. A kulcs a HVB kezében van. Amíg Szalay-Berzeviczynek és Matthias Kunsch magyarországi HVB-vezérnek sikerül meggyőzniük feletteseiket arról, hogy az ő verziójuk a helyes, nem lesz változás a BÉT-en. Ellenkező esetben viszont valóban jöhet az osztrák henger, az erőpolitika, a hazai tőkepiac elsorvasztása. Ehhez kellene Bokros Lajosnak elnökként asszisztálni, s ezért hiszik el kevesen a magyar pénzügyi körökben, hogy a volt pénzügyminiszter az új helyzetben is elvállalná a pozíciót.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.