a MÁV motorvonat tenderét övező, egyre terebélyesedő vitában. A nyertesnek kihozott Stadler-Ganz Transelektro svájci-magyar páros és a második helyre szorult kanadai-német Bombardier egyaránt a maga igazát mondja, és a másik ajánlatának a gyengeségeit hangsúlyozza. Mindkét pályázó állítja, hogy saját ajánlata olcsóbb, gazdaságosabb, mint a versenytársé, tehát valamelyiküknek biztosan nincs igaza. A Bombardier a Közbeszerzési Döntőbizottságon támadja a végeredményt, a Stadler vezette konzorcium pedig üzleti jó hírnevének vélt megsértése miatt pert indít vetélytársa ellen. Mindkét fél úgy tudja, a tenderkiírás feltételeit menet közben annak érdekében módosították, hogy a másik ne essen ki. A vasúttársaság reakciója is „érdekes”: először elbocsátotta a pénzügyi vezérigazgató-helyettest, aki újraszámoltatta volna a pályázatokat, majd rövid közleményben tudatta, hogy „visszamenőlegesen áttekinti a dokumentumokat”.
A kölcsönös vádaskodások közepette a legrázósabb tényező az, hogy a Stadler a pályázatban nem a motorvonatokat gyártó vállalat, hanem az anyacég konszolidált éves bevételét tüntette fel. A leányvállalat forgalma ugyanis önmagában nem érte el a tenderkiírás megszabta minimumot. A Stadler szerint a tenderkiírás erre lehetőséget adott, a kérdéses szöveget ők így olvassák. A MÁV azt hangsúlyozza, hogy az adatok hitelességéért a Stadler felel, ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy akkor sem kívánják magukra vállalni a Stadler esetleges visszaléptetésével kapcsolatos botrányt, ha a tenderkiírás félreérthető volt. Egyébként nehezen elképzelhető, hogy a MÁV szakmai értékelőinek nem tűnt fel ez az adat, amely mintegy kétszerese a leányvállalaténak.
A Közbeszerzési Döntőbizottság lapzártánkkor kezdte el az ügy tárgyalását, és a feladata most már az, hogy minél gyorsabban egyértelmű döntést hozzon. Ha ugyanis tényleg ennyi helyen és ilyen könnyen lehet támadni a tendert, az egyenesen a közbeszerzési eljárások komolyságát kérdőjelezné meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
