Gazdaság

Tony Blair brit kormányfő

admin
admin

2005. 04. 14. 08:00

számára szokatlan megmérettetésre készül. Az általa vezetett Munkáspárt 1997-ben, majd 2001-ben is úgy futott neki a parlamenti választásoknak, hogy a végeredmény nem, csupán a konzervatívokra mért vereség mértéke volt kérdés. A május 5-ére kiírt következő voksoláson viszont korántsem ez lesz a helyzet. Azaz, ha pártja harmadszor is besöpri a választási győzelmet, az nem annyira saját erejének, mint inkább a konzervatív tory ellentábor évtizedes bénultságának lesz köszönhető.

Nem csupán a szigetország, hanem a kontinens egésze szempontjából sem mindegy, melyik oldal kormányozza az elkövetkező években Nagy-Britanniát. A konzervatívok 8, illetve 4 évvel ezelőtt is határozottan EU-ellenes húrokat pengettek, és most sincs ez nagyon másként. Michael Howard vezetésével a toryk az európai alkotmány elutasítását ígérve igyekeznek elnyerni a szavazók kegyeit, de még ennél is messzebb mennek, és a brit uniós tagság feltételeinek újratárgyalásával „kecsegtetnek”. Mindazonáltal tanultak a négy évvel ezelőtti leckéből: bár a brit átlagpolgár szkeptikus az EU-val szemben, a szavazófülke magányában nem ez alapján dönt. Sőt, talán még azt is fölméri, hogy az uniós tagság újratárgyalása több problémát vetne föl, mint amennyit megoldana. Az európai integráció kérdését tehát jobb a kampányban nem nagyon feszegetni.

Ám az EU a szigetországban az idén akkor is központi kérdéssé válik, ha a mostani kampányban nem e választóvonal mentén csapnak magasra az indulatok. A briteket ugyanis az év második felében újra a szavazóurnákhoz szólítják, amikor az európai alkotmányról kell majd állást foglalniuk. Ha nemet mondanak (ami ma fölöttébb valószínű), az végleg az unió peremére sodorhatja a kontinens egyik legnagyobb gazdaságát és legmeghatározóbb politikai hatalmát. Így Tony Blair – már ha ő marad a miniszterelnök – jobb híján csak abban bízhat, hogy a franciák már május 29-én elutasítják az uniós alkotmányt. Akkor ugyanis mindegy, mi lesz az év végi brit referendum végeredménye, nem Nagy-Britannia szigetelődik el, hanem a dokumentumnak az unió továbbfejlődését szolgáló célkitűzései kerülnének jó időre a süllyesztőbe.

Vigyázó szemeit tehát Európa ma egyszerre veti Párizsra és Londonra. Viharos májusnak nézünk elébe.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.