Gazdaság

Fenntartó erők

admin
admin

2005. 04. 14. 08:00

A kereslet és kínálat sajátos egyensúlya tartja erősen a hazai pénzt.

Noha az utóbbi időben egyre hangosabbá váltak a forint gyengülését prognosztizáló előrejelzések, a deviza iránti kereslet idei várható alakulását vizsgálva nem úgy tűnik, hogy az árfolyam tartós és szignifikáns gyengülésére kell felkészülni. Eddig is ismert tény volt, hogy a lakosság, a vállalatok és az állam egyre nagyobb mértékben adósodik el devizában. A hitelek felhasználása jórészt forintban történik, ami azt jelenti, hogy az euróban, svájci frankban felvett kölcsönöket forintra kell konvertálni. Ez a konverzió az elmúlt időszakban olyan mértékű lett, ami a forint árfolyamát is érdemben befolyásolja.

A legutóbbi becslések szerint a folyó fizetési mérleg hiánya az idén elérheti a 7,5 milliárd eurót. Ha kicsit egyszerűsítünk, azt állíthatjuk, hogy nagyságrendileg ilyen mértékű forinteladást kell ellensúlyozni a devizapiacon ahhoz, hogy a kereslet és kínálat egyensúlyban legyen.

Mely tényezők azok, melyek ezt a hatalmas tételt ellensúlyozni képesek? Konzervatív becslések szerint a működőtőke-beáramlás az újra befektetett jövedelmekkel együtt 3 milliárd euró körül – azaz nagyságrendileg a tavalyi szinten – alakulhat. Ezt kiegészítheti némi nem adóssággeneráló portfólió tőke is. Az uniós transzferek idei egyenlege félmilliárd euró lehet, az Államadósság Kezelő Központ nettó devizakötvény-kibocsátása pedig 2,1 milliárd eurónyi forrásbevonást generálhat (az átváltás technikája miatt a forintpiacra gyakorolt hatás kisebb). Az adóssággeneráló tételek közül a csökkenő kamatkülönbség ellenére is számolhatunk azzal, hogy a vállalatok és a háztartások deviza-eladósodottsága nő (1-1 milliárd euró), ezzel pedig már közel kerültünk a szükséges forintkereslet biztosításához, külföldi forintkötvény-vásárlás (és ehhez kapcsolódó konverzió) nélkül is.

Az Állami Autópálya Kezelő Rt. által bejelentett 2,8 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás ráadásul egy olyan forinterősítő tényező lehet, amely „új elem” a rendszerben, s konverziós technikájától függően hathat a devizapiacra. Ha az átváltás nem közvetlenül a piacon történne, hanem a Magyar Nemzeti Banknál a tartalék javára, akkor forintkereslet nem keletkezik a devizapiacon. Piaci átváltás esetén viszont valószínűsíthető, hogy – egyébként nyugodt piaci körülmények mellett – az árfolyam közelíthet a sáv széléhez.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.