Jövőre indulhat a negyedik nyugdíjpillér

A költségvetési és a gazdasági bizottság tagjai szerdán a BÉT épületében megtartott közös, kihelyezett ülésen ismerkedtek meg részletesen a koncepcióval. Az elképzeléseket a képviselők többsége pozitívan fogadta, s egyebek mellett azt feszegették, kapcsolódna-e valamilyen garancia a számlákhoz, növelné-e a lakosság megtakarítási hajlandóságát, vagy csupán átcsoportosításokat eredményezne – mondta el Podolák György szocialista képviselő, a gazdasági bizottság alelnöke.

A koncepció részletei

Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke úgy fogalmazott: az úgynevezett negyedik pillért egy olyan speciális megtakarítási számla jelentené, amely az értékpapír letéti számlát és folyószámlát egyesíti. Működésének elve hasonló lenne a nyugdíjpénztárakéhoz, a számlát azonban a – PSZÁF által ellenőrzött – bankok vagy a befektetési társaságok vezetnék, a befektetési döntéseket pedig ez esetben az egyének maguk hoznák meg. Alapvetően állampapír, részvény vagy befektetési jegy közül lehetne választani, az egyén kockázatviselési hajlandóságához mérten.

Nemzetközi példák Egyéni nyugdíj-előtakarékossági számlára a világ több országában is van példa. Ausztriában egyéni jövőtakarék-számlának hívják, amire 2003. januárjától lehet befizetéseket eszközölni. Egyenlegéhez leghamarabb 10 év után lehet hozzájutni, de ez esetben az addig igénybevett adókedvezmény és az úgynevezett állami prémium (ami a befizetés 9 százaléka) visszafizetése mellett. Nyugdíjkorban pedig kizárólag életjáradék formájában lehet felhasználni az egyenleget. Amerikában az egyéni nyugdíjszámlát 1974-ben hozták létre. Szintén jár utána állami támogatás (a befizetés 3000 dollárig levonható az adott évi jövedelemadóból), de magát az innen felvett nyugdíjat adóztatják. Az idő előtti felvét 10 százalékos büntetőadót vonz maga után. Lengyelországban 2004 szeptemberében vezettek be hasonló rendszert. A pénzhez 60 éves korban lehet hozzáférni, idő előtti feltörésnél nem jár adókedvezmény.

Az még politikai döntés tárgya, hogy lesznek-e törvényi korlátozások az egyes befektetési eszközökre vonatkozóan, de az biztos, hogy a befizetett tőkére illetve annak hozamára nem nyújtanak garanciát (az intézményi garanciális elemek természetesen ugyanúgy vonatkoznának erre a számlára is, ahogy más megtakarítási formára). A számlákon elhelyezett hosszú távú megtakarítások az elképzelések szerint adókedvezményben részesülnének.

Kedvezménnyel, olcsóbban?

Az eddig megfogalmazott javaslat értelmében körülbelül az önkéntes pénztári szektorra is érvényes 30 százalékos, évi maximum 100 ezer forintos kedvezményről lenne szó – tette hozzá a BÉT elnöke. A kedvezményt ugyanakkor nem igényelhetné vissza évről-évre az adózó, az a számlára visszautalva csak a nyugdíjkorhatár elérésekor válhatna elérhetővé.

A rendszer egyébként a tőzsdeelnök és Vízkeleti Sándor, a Bamosz elnökségének tagja szerint a mai pénztári rendszernél olcsóbban lenne működtethető, legalábbis akkor, ha azt a célnak megfelelően használják. Nem tőzsdézésre hivatott ez a számla – tette hozzá Szalay-Berzeviczy Attila -, hanem arra, hogy hosszú távra elkülöníthetőek legyenek a nyugdíjcélú megtakarítások. Kétféle költségtényezővel számolnak: számlavezetési és tranzakciós díjjal. Ezen felül külön díjért igényelhető lenne befektetési tanácsadás is. Szintén döntés kérdése, hogy ezeket a díjakat pusztán a piaci versenyhelyzetre bíznák, vagy jogszabályban maximálnák-e, ahogy például Nagy-Britanniában teszik.