Gazdaság

Nagyhatalmak csapdájában

Bevalljuk vagy tagadjuk: sokak szemében él még valamiféle hamis felsőbbrendűségi érzés némely szomszédunkkal szemben. Ők ugyanis – hangzik a szokásos vélekedés – a civilizálatlan, elmaradt, egymással állandóan civakodó Balkánhoz tartoznak, ellentétben velünk, akik mindig is Európához tartoztunk. Most már „papírunk” is van róla. Előítéleteinkhez az is hozzájárul, hogy vajmi keveset tudunk erről a hozzánk földrajzilag rendkívül közel álló térségről, különösképpen meglehetősen zivataros történelméről, amely időszakonként jelentős hatással volt hazánk históriájára is.


Nagyhatalmak csapdájában 1

Ezért (is) érdemel megkülönböztetett figyelmet Mark Mazower A Balkán című, főleg a nyugati olvasók ismereteit gyarapító könyve, amely azonban számunkra is számos tanulsággal szolgálhat. A londoni egyetem professzorának tisztes célja volt, hogy igyekezzen eloszlatni az e régióhoz fűződő előítéleteket, tévhiteket, s „megpróbáljon friss szemmel tekinteni a Balkánra, nem a ťbalkánságŤ prizmáján megtörve érzékelni, amihez huzamos ideje hozzászoktunk”. S valamiféle „teljes” és átfogó Balkán-történet helyett a térség – és országai – történelmének sajátosságait kívánta bemutatni. Nem sikertelenül. Fontos megjegyzése: „maga a Balkán átmeneti kulturális övezet Európa és Ázsia között – Európában található, mégsem európai”. Ez pedig nyilván a sok száz éves oszmán uralommal magyarázható, hiszen „a törököket sohasem fogadták el európaiaknak”. Ugyanakkor úgy véli: téves az a nézet, hogy a Balkán népei emberemlékezet óta véres öldöklést folytattak egymás ellen. Sőt, állítása szerint a Balkán ugyan „évszázadok óta őrizte népelegyét”, ezalatt semmiféle etnikai konfliktusra sem került sor. Így tehát – némi leegyszerűsítéssel – Európa (és a nacionalizmus) adta a Balkánnak az ideológiai fegyvereket is önnön elpusztítására.

Az, hogy a Balkán állandó feszültségforrássá vált, nem egyszerűen az itt élő népek vétke, már csak azért sem, mert az oszmán birodalom megszűnése után – csupán némi túlzással – a térség a nagyhatalmak „játékterévé” vált. A kis balkáni nemzetállamok megjelenése után abban, hogy a Balkán tűzfészekké váljon, meghatározó szerepe volt – egyebek közt – a Habsburg-monarchia és Oroszország érdekellentétének. Természetesen nem Gavrilo Princip szarajevói gyilkossága volt az oka a világháború kitörésének. Kellett még hozzá, hogy azt ürügyként felhasználva a német, osztrák, orosz, francia, angol hatalmak – és a többiek – fegyverrel intézzék el „nézeteltéréseiket”, és növeljék befolyási övezeteiket.

Sok minden azóta sem sokat változott: a Balkán, mint ahogy történelme folyamán korábban is, mindmáig nem tudott kikerülni a nagyhatalmak csapdájából. A térségről, annak (egyes) országairól még napjainkban is a messzi fővárosokban a nagyhatalmak diplomatái szándékoznak dönteni. Persze, ez az áldatlan helyzet sem adhat felmentést egyetlen balkáni országnak, népnek – és persze másoknak – sem, még ha mozgástere, szuverenitása szűkre szabott is, hogy övé maradjon a felelősség saját sorsáért, jövőjéért.

Mark Mazower: A Balkán 236 oldal • Európa Kiadó, 2004 • Ára: 2400 forint

Végül bizakodásra adhat okot e tartalmas könyvből levonható fontos tanulság: ezt a potenciális veszélygócot nem szabad Európán kívül tartani, vagyis az egyetlen célravezető megoldás a balkáni államok befogadása – előbb vagy utóbb – az Európai Unióba. Reménykedjünk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik