Davosban az ez évi Világgazdasági Fórum csúcspontjaként a legkiválóbb orosz operaénekesek és balettművészek kápráztatták el a nemzetközi gazdasági és üzleti döntéshozók elitjét, akik ez után végigkóstolhatták a hagyományos orosz konyha legremekebb fogásait, amelyeket természetesen kiadós mennyiségű első osztályú vodkával öblíthettek le. A pazar esemény szponzorát azonban, mi tagadás, kevesen ismerték a jelenlévők közül. Pedig az állami tulajdonú, jó politikai kapcsolatokkal rendelkező Vnyestorgbank (VTB) ma már Oroszország második legnagyobb bankja. Ráadásul hazájában olyan gyors ütemű az expanziója, hogy az a bírálók szerint immár veszélyezteti a magántulajdonú pénzintézetek növekedését. 
SZAKÍTÁS A MÚLTTAL. Andrej L. Kosztyin, a VTB 48 esztendős elnöke, aki a davosi parti házigazdája volt, tisztában van a márkaépítés fontosságával. A korábban Oroszország londoni nagykövetségén dolgozó egykori diplomata 2002-ben vette át a bank irányítását, és azóta a VTB, kilépve a szovjet érából örökölt szerepből – azaz a külkereskedelem és a nehézipar finanszírozásából -, univerzális bankká fejlődött. Lakossági és kisvállalati üzletágának létrehozásával a piac két leggyorsabban növekvő szegmensében vetette meg a lábát. A lendület impozáns: Kosztyin tervei szerint a jelzálog-hitelezés 2005-ben a tavalyinak a kétszeresére, 130 millió dollárra, a kisvállalati hitelnyújtás pedig a négyszeresére, 50 millió dollárra nő.
A VTB több akvizíciót is végrehajtott, így potom 36 ezer dollárért megvette a Moszkvában és környékén lakossági szolgáltatásokat nyújtó Guta Bankot, majd félmillió dollárra becsült összegért bekebelezte Szentpétervár legnagyobb pénzintézetét, az eredetileg ipari beruházások finanszírozására szolgáló Promsztrojbankot. Ezek az ügyletek leginkább a fiókhálózat bővítését célozták, márpedig az nélkülözhetetlen a lakossági üzletág további fejlesztéséhez. „A VTB a rohamos expanzió stádiumában van” – mondja Irina Penkina, a Standard & Poor’s hitelminősítő intézet moszkvai elemzője. Kosztyin stratégiája eddig eredményesnek látszik. Nem maradt hatástalan például a bank nagyszabású reklámkampánya – amely során Moszkvát teleragasztották a VTB óriásplakátjaival -, hiszen a betétállomány tavaly (a felvásárlások nélkül) 94 százalékkal, 1,9 milliárd dollárra emelkedett. Az Interfax szerint a piacvezető, ugyancsak állami tulajdonú Szberbank betétei ennél kisebb mértékben nőttek, a magánkézben lévő Alfa Bank pedig 18,5 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. A VTB azzal is messze megelőzi konkurenseit, hogy több mint a másfélszeresére, 14,5 milliárd dollárra növelte mérlegfőösszegét. Adózott eredménye 8 százalékkal, 345 millió dollárra javult, köszönhetően a nettó kamat- és jutalékbevételek 50 százalékot meghaladó felfutásának, ami ellensúlyozta a saját számlás kereskedésből származó nyereség apadását. 
BIZALOM. Miközben az elemzők elismerik a bank üzleti stratégiáját, azért hozzáteszik: az erős állami háttér nélkül a VTB nem tudna olcsón hitelhez jutni odahaza és a nemzetközi pénzpiacokon. Az állami tulajdon a betétesi bizalom szempontjából is előnyös. Amikor a tavaly júliusi bankpánik idején több magánbank megroggyant vagy egyenesen összeomlott, a betétesek óriási összegeket vittek át állami bankokba. E válság nyomán tudta a VTB olyan olcsón felvásárolni a Guta Bankot is, amelyet azután feltőkésített a jegybanktól alacsony kamatra kapott 700 millió dollárnyi hitelből.
Némelyek emellett arra gyanakszanak, hogy a siker a politikai kapcsolatok gyümölcse. Politikai elemzők egyik elmélete szerint a VTB a Vlagyimir Putyin államfő legszűkebb körét alkotó egykori szentpétervári KGB-tisztek befolyása alatt áll. Ha így van is, a kormány hivatalosan elkötelezte magát a bank privatizációja mellett. Az, hogy ez valóban megtörténik-e, sokak szerint annak a tesztje lesz, hogy a pénzügyi hatóságok mennyire hajlandók megnyitni a szektort.
Eddig nemigen mutatkozik jele az előrehaladásnak. „Úgy véljük, csökkenteni kell a VTB-ben meglévő állami tulajdonrészt, de a folyamatot nem szabad elsietni” – mondja Igor Suvalov, Putyin elnök tanácsadója, hozzátéve: elsőként „a legnagyobb pénzintézetek közül kell találni egy biztos befektetőt”. Némelyek azonban kétlik, hogy a hatalom valaha is kiengedi kezéből a VTB-t. „Nem lesz privatizáció” – állítja Alekszej Muhin, a Politikai Információs Központ nevű moszkvai kutatóintézet igazgatója. Ha tényleg nem lesz, úgy a VTB látványos növekedése arról tanúskodhat, hogy a Kreml gazdasági ambíciói korántsem érnek véget a Yukos olajtársaság tönkretételével.
