Nem sokat változott Magyarország külső egyensúlyi helyzete az elmúlt két évben – derült ki a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a múlt héten közzétett adatsorából. Tavaly az év utolsó negyedévében 1,7 milliárd eurónyi hiány halmozódott fel a fizetési mérleg folyó tételeiben, 6,8 milliárd euróra tornázva fel az éves finanszírozási igényt. A 9 százalék körüli GDP-arányos hiány alapján a korábbi romlás megállt, sőt, ha egy, az MNB és a Központi Statisztikai Hivatal között vitatott tételből, az EU-csatlakozáskor a vámraktárakban tárolt 740 millió euró értékű importból a banki értelmezés szerint csak 325 milliót vennénk 2004-ben számításba, úgy a nemzeti össztermékhez mérten javult is a folyómérleg hiánya. Ami azonban ennél lényegesebb: az utolsó negyedévben a deficit finanszírozásának a 80 százaléka már nem adóssággeneráló formában történt. Az év egészét tekintve is elmondható, hogy javult a hiány szerkezete. 
Nemzetközi összehasonlításban az uniós transzferek nélküli 7,1 milliárd eurós, közel 9 százalékos GDP-arányos hiány még mindig igen magasnak mondható. Annál kedvezőbb viszont, hogy a tavalyi negatív szaldó után a működőtőke-áramlás visszaállt az évtized eleji kedvező szintre. Tavaly Magyarországon 3 milliárd euró értékben fektettek be, s ha az egyéb portfólió befektetéseket is hozzászámoljuk, úgy közel 3,4 milliárd euró érkezett az országba. Tovább él a kilencvenes években e téren megszerzett regionális előny: a tavalyi befektetések közel 70 százaléka ugyanis a már itt lévő külföldi cégektől származott.
Figyelmeztető, hogy a korábbi évhez képest több mint 1 milliárd euróval romlott a jövedelmek egyenlege. Megnőtt ugyanis a tőkejövedelmek kiáramlása, feltételezhetőleg részben az erős forint miatt. Ezt a tendenciát nem tudta ellensúlyozni az sem, hogy az árumérleg, illetve a szolgáltatások egyenlege kisebb negatívumot mutatott tavaly, mint 2003-ban. A versenyképesség szempontjából mindenképpen jó jel viszont, hogy az utolsó negyedév adatai szerint az export továbbra is növekvő pályán van.
