Gazdaság

Rekordtőke áramlik az alapokba

admin
admin

2005. 03. 21. 10:32

Minden eddiginél több pénzt kezelnek a hazai befektetési alapok, miután a kisbefektetők is újra feléjük fordultak. Vonzerejüket a banki kamatok mérséklődése és a tőzsde száguldása is növeli. A jó stratégiát viszont a jövő igazolja.

Nem akarunk ünneprontóak lenni, de a hazai alapok történelmének 2003-as fekete éve is így kezdődött. Dőlt a pénz szinte minden alaptípusba, egyaránt jól mentek a kötvény-, pénzpiaci és részvényalapok. Azután következett a fekete leves: néhány kamatemelés, sáveltolás, drasztikus hozamemelkedés, és csaknem másfél évig tartó rendkívüli tőkekivonás. Mindezt azért érezte meg drámaian az egész hazai alapkezelői szektor, mert a legnagyobb bizalomvesztés éppen a korábban legnépszerűbb kötvény- és pénzpiaci alapokat sújtotta, amelyek a befektetett össztőke arányában is a legnagyobb szeletet képviselték – és némi átrendeződés után képviselik ma is.


Mindez mostanra már a múlté, a bizalom láthatóan helyreállt, több hónapja csak áramlik befelé a tőke, szinte válogatás nélkül, az alapokba. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai minden szegmensben lendületes növekedést érzékeltek az elmúlt hónapokban, miáltal február végére az eddigi rekordok is megdőltek. Az alapokban kezelt összvagyon csak februárban 120 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal ugrott meg, elérve az 1,258 milliárd forintot, végre megdöntve az eddigi, 2003. május végi csúcsot.

Csúcsok és aggályok


A növekedésből minden alaptípus hasonló mértékű, jellemzően 10 százalék körüli növekedési ütemmel vette ki a részét. Érdekes módon februárban a legdinamikusabban az ingatlanalapok gyarapodtak, holott az ingatlanbefektetésektől az idei évben relatíve kisebb megtérülést várnak el az elemzők.

A kötvényalapok 9,6 százalékos növekedése ugyanakkor logikus reakciónak értékelhető, miután a kamatszintek folyamatos mérséklődése – és az ez irányba mutató egybehangzó elemzői várakozások – révén a banki betétek helyett új utakat keres a magánbefektetők leköthető pénze. Hasonló okokkal magyarázható a pénzpiaci alapok vagyonának stabil, februárban 10,8 százalékos gyarapodása, az viszont már kevésbé érthető, hogy a részvényalapok népszerűsége miért a tőzsdei boom lokális csúcsán, vagy ahhoz közeledve emelkedett meg látványosan.


A részvény és vegyes alapok esetében ugyanis szintén igen dinamikus, 11 százalékos növekedés volt tapasztalható, és csak az előbbi kategóriába sorolt konstrukciókba februárban talán minden eddiginél nagyobb mértékű, 5,3 milliárd forintos tőkebeáramlás valósult meg.

Míg a korábban fokozatosan fölénybe jutó nemzetközi piacokon befektető alapok gyakorlatilag stagnáltak az elmúlt időszakban, addig a hazai részvényalapok esetében ezzel párhuzamosan látványos növekedés volt tapasztalható. A magyar tőzsde szárnyalása és a részvényes konstrukciók múltbeli teljesítményének hatása láthatóan meghozta a kisbefektetők étvágyát, a friss befektetések időzítése azonban minimum aggályos. Félő, hogy sok befektető éppen a csúcson vagy ahhoz közeli időpontban vásárolt részvénybefektetési jegyet, amelyek egységnyi nettó eszközértéke az elmúlt hetek többszöri – összesen durván 10 százalékos – korrekciója után rendre vissza is esett.







Rekord minden szinten
A befektetési alapok vagyonának növekedése mellett a BAMOSZ-tagok által kezelt egyéb portfóliók is tisztes gyarapodást mutattak fel. Az alapokhoz hasonló mértékben, 9,4 százalékkal nőtt a kezelt nyugdíjpénztári vagyon is, a teljes vagyon így február végére elérte a 3246 milliárd forintot, ami szintén minden eddiginél magasabb érték.

25-30-45

Hogy mi a jó stratégia, azt csak a jövő tudja igazolni. Zékány András, az ING Bank részvényelemzője, lapunk befektetési szakértője a jelen piaci körülmények közepette a kötvényalapok nagyobb súlyát javasolja. Ha valaki az összes pénzét befektetési alapokba kívánja helyezni, akkor – a szakértő szerint – most jól teszi, ha 45 százalékát kötvényalapba, 30 százalékát hazai részvényalapba és a fennmaradó 25 százalékát pedig pénzpiaci alapba irányítja.


Hogy valójában mi minősül pénzpiaci, kötvény- vagy részvényalapnak, arról érdemes tájékozódni az alapkezelőknél, ugyanis a jelenlegi nyilvános besorolás (a napilapokban közölt táblázatok például) nem feltétlenül tükrözi a valós befektetési politikát. A várhatóan áprilistól életbe lépő új alapcsoportok e tekintetben megbízhatóbbak és használhatóbbak lesznek a maiaknál – ígérik a BAMOSZ szakemberei –, azok ugyanis folyamatosan felülvizsgálva és pontosabb kritériumokat követve a tényleges portfóliót jelölik majd, jelezve a földrajzi, szektorális vagy egyéb kockázatoknak való kitettséget is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.