Gazdaság

Egyből semmi

admin
admin

2005. 03. 17. 08:00

Nem kizárt, hogy az uniós pénzügyminiszterek szakmai alkuja helyett az állam- és kormányfők hoznak majd politikai döntést a stabilitási paktum reformjáról.

Mi köze a német újraegyesítésnek az euró stabilitását garantáló uniós paktumhoz? Hans Eichel német pénzügyminiszter szerint a napnál is világosabb az összefüggés: ha a huszonötök az újraegyesítési művelet roppant költségeit figyelembe vennék, országának nem kellene folyton az uniós referenciaértéket – a GDP 3 százalékát – meghaladó államháztartási hiány miatti szankcióktól reszketnie.

A tizenöt évvel ezelőtti német egyesítés miatt most Európának „benyújtott” berlini számla az egyik leginkább vitatott kérdés azok közül, amelyek a múlt héten megakasztották a hányatott sorsú stabilitási és növekedési paktum reformjáról folyó tárgyalásokat. A tanácskozás megfeneklését Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja keserűen kommentálta: „Nem haladtak úgy a dolgok, mint reméltem. Egy sor kérdés nyitott továbbra is”. A pénzügyminisztereket csupán az mentette meg a végérvényes kudarctól, hogy a megegyezés nélkül zárult tanácskozásuk után március 20-án afféle pótülést tartanak, azaz lesz még egy lehetőségük a „javításra”. Ha viszont akkor sem járnak sikerrel, az unió tagországaira költségvetési fegyelmet kényszerítő paktum a két nappal később esedékes csúcstalálkozón a politikai megfontolásokat óhatatlanul a szakmaiak elé helyező állam- és kormányfők szabad prédájává válhat. Nagyot változott a világ, hiszen egy évtizede éppen a Helmut Kohl vezette német kormány verte keresztül drákói szigorral a paktumot, amelynek fellazítása érdekében most mindent elkövet a jövőre választások elé néző berlini szociáldemokrata-zöld koalíció.


Eichel és Almunia. Berlin követeléseit csak a német pénzügyminiszter tartja logikusnak.

ROSSZ VICC. Az uniós partnerek túlnyomó része azonban rossz viccnek tartja a német igényt. „Ilyen alapon mi is kérhetnénk, hogy vegyék figyelembe a föderáció fenntartásának költségeit” – határolódott el Didier Reynders belga pénzügyminiszter, jelezve azt is, hogy a követelés teljesítése valóságos lavinát indítana el az EU-n belül. Reynders és kollégái szerint az e félévi luxemburgi uniós elnökség által összeállított, számos kivételt felsoroló kompromisszumos lista már így is túlzottan hosszú és megengedhetetlenül felpuhítaná a paktumot.

A vita lényege, hogy milyen szempontokat vegyen enyhítő körülményként figyelembe a jövőben az Európai Bizottság és a Tanács, amikor egy ország államháztartási hiánya túllépi a GDP 3 százalékánál meghúzott vonalat, és ezért intézkedéseket kell javasolni. Az esetleges enyhítő tényezők tétje: azok által lehetővé válna, hogy a küszöbértéket meghaladó deficitet felhalmozó ország ellen mégse induljon eljárás. Tény, az uniós szerződés már most is ad bizonyos mérlegelési lehetőséget Brüsszelnek, ám először fordulna elő, hogy a kibúvókat nevesítenék is. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök javaslata már eddig is számos engedményt tett. A mentő körülmények közé sorolta például a közkiadások minőségét (főleg a kutatás-fejlesztést és a közberuházásokat), a strukturális reformokat (nyugdíj- és egészségügy), a költségvetési konszolidációt, a természeti katasztrófákat, a gazdaságot ért külső sokkhatásokat és az államháztartásra nagy terhet rovó egyszeri meghatározó eseményeket. Van, akinek azonban még ez is kevés; a németek – az újraegyesítés mellett – a közös költségvetésbe befizetett pénzt, a franciák pedig a védelmi és a segélypolitikai kiadásokat is szeretnék elismertetni.

A paktum szigorának gyengítésére törekvő két országgal alapvetően a közösség kisebb tagjai – régiek és újak – néznek farkasszemet, amelyek eddigi tapasztalataik alapján joggal tartanak attól, hogy a szabályok „felvizezése” csak a nagy tagállamokkal való további kivételezés előtt nyitja meg az utat.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kis országok sem fújnak egy követ a részleteket illetően. Magyarország például – Lengyelországgal és Szlovákiával közösen – azért harcol, hogy a nyugdíjreform még a kivételek listáján is külön megítélés alá essen. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint ez azért indokolt, mert a nyugdíjé az egyetlen olyan strukturális reform, amely nem generál többletkeresletet, és amelynek hatását előre ki lehet számolni, hosszabb távon ugyanakkor kimutathatóan javítja az államháztartási helyzetet. A magánnyugdíj-pénztári befizetések rövid távon körülbelül a GDP 1 százalékának megfelelő bevételkiesést okoznak az államkasszának, elvileg növelve a hiányt, ám hosszú távon éppen fordított a trend.

A kontúrjaiban már meglévő új stabilitási egyezményről elmondható, hogy sokkal rugalmasabb – mások szerint jóval lazább -, mint a még mindig érvényben lévő. A középtávú államháztartási egyensúlytervezés során nagyobb figyelmet kap majd az egyes tagállamok speciális helyzete, s a fegyelmező eszközöknél is nagyobb tere lesz a mérlegelésnek. A plasztikai műtét hatására bizonyosan szebbé válik a paktum, de hogy egyúttal okosabb is lesz-e, arra csak a jövő adhat választ.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.