Gazdaság

Horvát bújócska

admin
admin

2005. 03. 10. 08:00

Március 17-ével Horvátország megkezdhetné a tárgyalásokat uniós csatlakozásáról - ha kiadná egy háborús bűnös tábornokát a nemzetközi törvényszéknek.

Ilyet még nem láttak a délszláv háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszéken: az idén átlagban minden héten jelentkezett egy tábornok a volt Jugoszláviából, hogy számtalan egy évtizeddel ezelőtt elkövetett bűntett miatt vádlói szemébe nézzen. Az elmúlt hetekben Szerbia és Montenegró, valamint Bosznia-Hercegovina több olyan magas rangú tisztet is kiadott Hágának, vagy rávette őket az önfeladásra, akiket otthon hősként tisztelnek.

„Politikánk meghozza a gyümölcsét” – vélekedik Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, aki a legfrissebb fejleményekben a háborús bűnök kérdésében elfoglalt, megalkuvást nem tűrő álláspontjának a visszaigazolását látja. A halk szavú, ám annál hajlíthatatlanabb finn bizottsági tag tisztában van azzal, hogy az uniós csatlakozás perspektívájának mézesmadzagja talán az egyetlen eszköz, aminek segítségével a jugoszláv utódállamok megszabadulhatnak a múlt démonaitól, és átmehetnek a tisztítótűzön.


Ante Gotovina. Uniós tisztítótűz.

KÉRLELHETETLENÜL. Részben ez magyarázza azt a kérlelhetetlenséget is, amelyet a bővítési biztos a hágai törvényszékkel való együttműködés ügyében Horvátországgal szemben tanúsít. „Szeretném, ha megkezdődnének a csatlakozási tárgyalások Zágrábbal, de ha megkérdeznének, ezt most nem tudnám ajánlani” – jelentette ki Olli Rehn újságírók egy szűk csoportjával, köztük a Figyelő tudósítójával találkozva.

A horvátoknak a tárgyalások március 17-i megkezdéséhez (ezt az időpontot jelölte ki korábban az EU) át kellene adniuk Hágának az egyetlen még szabad lábon lévő háborús bűnöst, Ante Gotovina tábornokot. Ha korábban voltak is kételyek, hogy az EU mit ért a törvényszékkel való „teljes együttműködésen”, mára többé-kevésbé egyértelművé vált, hogy ez Gotovina letartóztatását és kiszolgáltatását jelenti. Ha ezzel nem is minden tagállam ért egyet, a kocka, úgy tűnik, el van vetve. „Pozitív meglepetés lenne, ha elindulhatnának a tárgyalások” – ábrázolta a helyzetet minap az egyik tagállam magas rangú diplomatája. A döntést várhatóan március 10-én hozzák meg a tagországok nagykövetei.

Az utolsó információk szerint lényegében csak Magyarország, Ausztria és valamivel kevésbé határozottan Szlovénia és Szlovákia áll ki Zágráb mellett akkor is, ha a körözött tábornok nem repül Hágába. A pártfogók elfogadják azt a horvát érvelést, hogy nem tudnak a keresett személy hollétéről, s a tábornok minden bizonnyal az ország területén kívül tartózkodik. Olli Rehn viszont úgy tudja, hogy Gotovina nagyon is belül van a horvát hatóságok látó- és hatókörén. Más, nevük elhallgatását kérő forrásoknak tudomásuk van arról, hogy tavaly novemberben egy korábbi miniszter révén közvetett kapcsolatfelvételre is sor került Gotovina és a horvát kormány között.

Brüsszelben egyébként úgy látják, hogy február eleje óta a horvát hatóságok fokozták erőfeszítéseiket a szökésben lévő katonatiszt kézrekerítésére. Ennek ellenére a március 17-ig hátralévő idő valószínűleg kevés lesz a tábornokot körülvevő, kormányzati struktúrák által is támogatott hálózat feltöréséhez és felszámolásához. A Gotovina körüli kötélhúzás is hozzájárult ahhoz, hogy mostanra erősen visszaesett dél-nyugati szomszédunknál az EU-csatlakozás támogatottsága. „Az Európai Unió számára is kudarc lenne, ha Horvátország nem tudná teljesíteni kötelezettségvállalását, de az EU lényege a jogállamiság és a megbékélés” – mutat rá a bővítési biztos, aki szerint az unió és Zágráb kapcsolataiban csak átmeneti visszaesésre kellene számítani emiatt.

Mert bármennyire is leráznák magukról a horvátok a Balkán bélyegét, az unió – mint a hágai törvényszékkel való együttműködés kérdése is mutatja – a többi jugoszláv utódállammal egységben (de nem egy kalap alá véve) kezeli őket. Ha ugyanis Horvátországgal engedékenyek lennének, az a későbbiekben a többi utódállam számára is precedenst teremtene. Az Európai Bizottság szerint ez az átfogó megközelítés növelte az utóbbi időben látványosan Belgrád együttműködési készségét is. Az unió 2003 nyarán a Thesszalonikiben tartott csúcstalálkozón a Balkán országainak felajánlotta a tagság perspektíváját, amelynek első jelentős lépcsőfoka a Magyarország korábbi európai megállapodásához hasonlatos stabilitási és társulási egyezmény megkötése. Brüsszel most azzal díjazza a Hágával való konstruktívabb együttműködést, hogy április közepén várhatóan kedvező megvalósíthatósági tanulmányt – egy, a tárgyalások megkezdésének lehetőségét taglaló elemzést – készít majd Szerbiáról és Montenegróról.

FELZÁRKÓZNAK? Bosznia-Hercegovina két éve már eljutott ebbe a stádiumba, de a háborús bűnösök felkutatásában mutatott passzivitása és kaotikus belső állapotai miatt a bizottság parkolópályára tette. Az új keletű együttműködés Hágával itt is megnyithatja az utat a tárgyalások idén nyári megkezdése előtt. A Nyugat-Balkán államai közül Horvátországtól eltekintve Macedónia tart legelőrébb az uniós integrációban, aminek kézzelfogható jeleként az év végére napvilágot láthat a bizottsági vélemény, amelyet követően előbb-utóbb döntés születhet a tárgyalások megkezdéséről. A legkényesebb ügy azonban minden kétséget kizáróan Koszovó státusának kérdése, arról a nemzetközi közösség előzetes helyzetértékelését követően ősszel kezdődhetnek tárgyalások az érdekelt felek részvételével.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.