Gazdaság

A bank mindent visz

admin
admin

2005. 03. 10. 08:00

Rohamosan apadnak a betéti kamatok a jegybanki vágást követően, miközben a lakossági hitelek közül csak a lakáskölcsönök ára csökken, a többié változatlan.

Sokat nem késlekedtek a pénzintézetek: a jegybank február végi 75 bázispontos kamatvágását követően néhány napon belül sorra csökkentették a betéti kamataikat. A mérséklések hatására nemcsak a 8 százalék feletti hozamok tűntek el a kínálatból (ilyennel már csak a legalább 5 millió forintos összeg 1 hónapos lekötésénél találkozhatunk), de a különféle kamatakcióknak is befellegzett.

Jól jelzi az egész évre vonatkozó kamatvárakozásokat, hogy minél hosszabb időre szeretné valaki lekötni a pénzét, annál alacsonyabb a bankok ajánlata. Vége annak az időszaknak, amikor a 3 hónapos betétekre kínálták a legtöbbet. Szűkült a pénzintézetek mozgástere is, kiugróan jó ajánlatokkal már nem is találkozhatunk (lásd a táblázatot). Ugyanakkor továbbra is érdemes körbejárni a piacot, mert akár 2,0-2,5 százalékpontos különbségek is adódhatnak.


A legtekintélyesebb lakossági betétállománnyal rendelkező OTP Bank például 1 millió forintig a legrosszabb ajánlatot adók között található, a nagyobb megtakarítással rendelkezőknek azonban már jobban fizet, ott a közepes ajánlati kategóriába tartozik. Egyáltalán nem biztos viszont, hogy megéri a betétesnek váltani, hiszen a készpénzfelvét vagy az átutalás díja akár le is nullázhatja a másik bank kamatelőnyét. Egymillió forint megtakarítással például hiába gondolja azt valaki, hogy 1 hónapos lekötés esetén rendkívül alacsony az OTP Bank évi 5 százalékos ajánlata, és inkább elviszi a pénzt az Magyar Külkereskedelmi Bankhoz (MKB), mert ott 7,8 százalékot adnának neki. Ez az eltérés ugyan egy hónap alatt 2300 forintot hozna, de a 4,5 ezrelékes készpénzfelvételi díj 4500 forintjába kerülne, az átutalás pedig 2000 forintot emésztene fel. Egy hónapra tehát nem éri meg a váltás. Más a helyzet hosszabb távon, ugyanis ekkor már kompenzálhatja a magasabb kamat a külön költségeket. Érdemes tehát a díjakat is figyelembe venni, mert nem kis meglepetés érheti a számlatulajdonosokat. A bankok az idén általában tovább emelték díjtételeiket azaz mi egyre többet fizetünk, miközben a pénzünkre egyre kevesebbet kapunk.

Balgaság volt tehát bárkinek is azt hinnie, hogy a bankok nem szedik vissza az ügyfeleiktől azt a pénzt, amit „állam bácsi” extra adó formájában az idén elvesz tőlük. Persze naivitásra vallana az is, ha azt gondolnánk, hogy az étvágyukat csak a különadó emelte. Az elmúlt egy évben hiába csökkent például drasztikusan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata, vele együtt pedig az a hozam, amit a megtakarításokra fizettek a pénzintézetek, a hitelek ára nem mérséklődött. Miközben az átlagos betéti kamatoknál 2,2 százalékpont volt a csökkenés, a folyószámlahitelek még drágultak is: tavaly januárban 18,88 százalék volt az átlagkamat, 2005 januárjában már 19,60 százalék. Hasonló a helyzet a fogyasztási kölcsönöknél, hiszen a kamatok gyakorlatilag ugyanazon a szinten álltak az idén januárban, mint egy évvel korábban. Sőt, ha mégis felfedeznénk mérséklődést, akkor az MNB legfrissebb adataiból az is kiderül, hogy az átlagos hitelköltség mutató változatlan. Mintha ezeket a hiteleket a bankok tértől és időtől, de legalábbis a pénzpiaci folyamatoktól függetlenül helyeznék ki.

A bankok a legutóbbi kamatvágás után sem siettek a hitelkamatok mérséklésével. Egyedül az államilag támogatott lakáskölcsönöknél tapasztalható az elmúlt egy évben javulás az árakban. Most a lakáshitel-piac mintegy felét birtokló OTP Bank az MNB kamatdöntése után szinte azonnal bejelentette támogatott lakáshiteleinek olcsóbbá tételét, amire a versenytársak szinte azonnal reagáltak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek piaca bizonyos szempontból államilag szabályozott. A kamatoknak ugyanis a pénzpiaci folyamatokhoz – az állampapír-piaci referenciahozamokhoz – kell igazodniuk. Érdemi mérséklődés tehát csak azon a területen történt, ahol az állam azt kikényszerítette.

Jóllehet a devizahitelekre nem vonatkozik állami szabályozás, a lakáskölcsönök ára most ebben a szegmensben is csökkent. Igaz, ezeknek az árát a támogatott forintkölcsön szabja meg, ugyanis azokhoz árazták azokat a pénzintézetek úgy, hogy kissé olcsóbbak legyenek. Ha nem akarják, hogy a devizakölcsönök tért veszítsenek, akkor engedniük kell az árból, ami a széles banki marzs miatt nem okoz nehézséget. Több banknál most akciós kamatokkal csábítják a lakásvásárlókat. A kérdés csak az, hogy a jellemzően változó (1 évnél rövidebb) kamatperiódusú devizahitelek ára miként alakul majd a periódus végén. Mert a támogatott lakáshiteleknél az állam korlátozza a bankok mozgásterét felfelé, a devizahiteleknél azonban semmi sem állhat az útjukba. Csak a piaci önszabályozás, az viszont – mint azt éppen a többi hitel esete bizonyítja – nem éppen hatékony.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.