Gazdaság

Légi verseny a Budapest-London vonalon

A növekvő utasforgalom hatására kiéleződött a verseny az egyébként is népszerűnek számító londoni repülőjáratok piacán.

Nem talált angol sört a British Airways (BA) Magyarországon. Új, Budapest és London közötti járatának, illetve edidigi legolcsóbb jegyárainak bevezető kampányában a promóciós hátizsákban – az angol fővárost bemutató útikönyv és az útravaló cukorka mellett – bizarr módon a vezető ír sörmárka egy üvegével kedveskedett a címzetteknek.


Légi verseny a Budapest-London vonalon 1

Budapesti plakát. Csábítanak.

A légi közlekedésben persze ez nem keltett akkora feltűnést, mint a tavasz beköszöntével egyre bővebbé váló járatkínálat és az ezzel egy időben bevezetett alacsony árak. Ezen a vonalon ugyanis nem akciók-ról, hanem végleges árcsökkenésről van szó. A BA március végétől már heti 19 járatot állít csatasorba, a Malév pedig péntektől kezdve megjelenik a London környéki Stansted repülőtéren, és ezzel heti 26-ra emeli járatainak számát. A SkyEurope diszkont légitársaság egyelőre a tavaly november közepe óta beindított napi egy járatát kínálja, így összesen már heti 46 indulási időpontból választhatnak a Londonba tartók. Míg a heti kapacitás összesen 10 géppel, azaz mintegy 30 százalékkal bővült, az árak alaposan estek. A BA nagy kampányba kezdett, amelyben 29 ezer forintos jegyeit hirdeti, a Malév (eddig kisebb hírveréssel) ennek 500 forinttal kínál alá, a SkyEurope pedig továbbra is – az előző két árral a feltételek miatt kevéssé összehasonlítható – 5990 forintos egy útra szóló jegyárral operál.


Légi verseny a Budapest-London vonalon 2

PIACNÖVEKEDÉS. A BA a 2003-as nyári szezonban – azaz áprilistól októberig – mintegy 40 ezer utast szállított Budapest és London között. “A magyarországi eladásokat figyelembe véve az utasok számában 40 százalékos, de az angliai értékesítéseket is beleszámítva ennél nagyobb a piaci részesedésünk” – mondja Tuboly József, a légitársaság magyarországi kereskedelmi és marketingigazgatója, aki szerint cége piacvezetőnek tekinthető ezen az útvonalon. A Malév viszont a teljes, 2003-as utaslétszámot közölte a Figyelővel: a csaknem 173 ezer szállított utas a társaság számításai szerint majdnem 50 százalékos piaci részesedést takar.

Elmarasztalt Ryanair 

Légi verseny a Budapest-London vonalon 3Nem hagyja el Charleroi repü-lőterét, sőt az Európai Bíró-sághoz fordul jogorvoslatért a Ryanair ír fapa-dos légitársaság, hogy elkerülje a rá kiszabott 4 millió eurós “büntetést”. Az Európai Bizottság ugyanis múlt heti, precedens értékű döntésében részben illegális állami támogatásnak minősítette a vallon kormány és a dél-brüsszeli Charleroi repü-lőtere által neki juttatott kedvez-ményeket. A verdikt kevésbé szigorú, mint amire előzetesen számítani lehetett – egyes vélemények szerint azért, mert a bizottság “magasabb politikai szempontokat” is figyelembe vett. A repülőtér és a Ryanair közötti megállapodás alapján nyújtott mintegy 15 millió eurónyi kedvezmény 70-75 százalékát a testület rendben lévőnek találta ugyan, de a fennmaradó részt – hozzávetőleg 4 millió eurót – a diszkont légitársaságnak vissza kellene fizetnie.

Az Európai Bizottság mindenek-előtt a Charleroi-i reptér által felszámolt kedvezményes, utasonként 1 eurós leszállási díjat minősítette szabálytalannak, ami az alapdíjnak is csupán körülbelül a fele. Erről titkos záradék rendelkezett, amely az uniós döntéshozók szerint nemcsak a hatályos belga törvénynek mond ellent, de a lehetőségről mit sem tudó más légitársaságokat is diszkriminálja. A repülőtéri szolgáltatásokra – például a csomagkezelésre – adott árkedvezmény, az új járatok indítására igénybe vehető egyszeri promóciós támogatás és a Charleroi-Dublin járat működtetéséhez adott szubvenciót szintén tiltott állami támogatásnak minősítették. Az Európai Bizottság szerint annak érdekében, hogy a különben kihasználatlan Charleroi-ra forgalmat vonzzon, valószínűleg magántulajdonos is adott volna kedvezményeket, ám igyekezett volna nyereséget elérni. Az állami tulajdonos ezt nem tette meg – fontosabb volt számára például a foglalkoztatottság növelése -, így torzította a versenyt.

Brüsszel becslései szerint az elítélő határozat eredménye-képpen utanként legföljebb 3-4 euróval drágulnak majd a jegyek a vallon városból induló járatokon. Ám Michael O’Leary, a légitársaság ír tulajdonosa ezt is sokallja; kijelentette, hogy nem áll szándékában a jegyárak emelése. Ezt az ígéretét akkor is betarthatja, ha az Európai Bíróság sem neki ad igazat, szakértői becslés szerint ugyanis a Ryanair költségeinek mindössze 8 százalékát teszi ki a kifogásolt repülőtér-használati díj. Igaz, ma már a Ryanairnek is egyre drágább minden eurócent, hiszen a társaság éppen január utolsó napjaiban jelentette be, hogy 2004 első három hónapjá-ban akár 25-30 százalékkal is eshet a nyereségessége a múlt év azonos időszakáéhoz képest, azaz a március végén záruló pénzügyi évben a profit a tavalyi 239 millió euró után csupán 215 millió euró körül alakul. Az eddig töretlenül – a jelek szerint túlzottan is gyorsan – növekvő Ryanair először tett közzé effajta profit figyelmeztetést, nem csoda, ha a részvényei azonnal 22 százalékot veszítettek értékükből.
GYÉVAI ZOLTÁN, BRÜSSZEL  

A bővítéseket a megnövekedett kereslet és az egymással folytatott verseny élezése egyaránt indokolja. A BA 2003 nyarán 85, télen 70-72 százalékos, a Malév összességében “jóval 70 százalék feletti” kapacitás-kihasználtságot mért. A SkyEurope lapzártánkig nem válaszolt a londoni járattal kapcsolatos kérdéseinkre, az elmúlt héten kilátásba helyezett járatsűrítések azonban arra utalnak, hogy a pozsonyi székhelyű társaság is jól teljesít ezen a vonalon.

A Malév pénteken először száll le Stansteden, a diszkont légitár-saságok egyik legkedveltebb angliai repülőterén. Ám a magyar cég az első fapadosok budapesti megjelenése kapcsán pont azt hangsúlyozta, hogy nem közvetlen versenytársa azoknak. “Stansted a Malév Budapesten átszálló utasainak olcsóbban elérhető londoni célállomása” – ad választ a felvetésre Krebsz Adrienn szóvivő. Az egy utasra jutó átlagbevétel Stansteden várhatóan a heathrowi 85 százaléka lesz, viszont a Malév úgy számol, hogy a kedvezőbb menetrend, a magasabb utasszám és az alacsonyabb üzemelési költségek miatt összességében mégis jobb bevételt és eredményt ér el. “Igaz, hogy az üzleti utasok inkább Heathrow-ra szeretnek érkezni, de ezen a vonalon üzleti utazóink mindössze 7,2 száza-lékát adják az utasszámnak” – utal a repválasztás dilemmáira a szóvivő. 

A Malév arra koncentrál, hogy a Kelet-Európából nyugatra tartó utasokat budapesti átszállásra ösztönözze, és a teljes útvonalra vetítve adjon ajánlatokat, ebben a tekintetben a Sky Europe-ot továbbra sem tartja verseny-társának. A csak Budapest és London között repülők esetében viszont a fedélzeti szolgáltatás és az ár jobb arányával, vagy akciókkal akarja biztosítani a versenyképességet.

A BA viszont egy másik repteret, Gatwicket kapcsolja be a menetrendbe március végétől. A brit cég ugyanis pont az üzleti utazóknál, és azoknál erős, akik Londont átszállási lehetőségnek tekintik. “Abszolút piacvezetők vagyunk a business osztályon, 70 százalék körüli részesedéssel, a gatwicki járat pedig inkább azoknak jelent majd előnyt, akik erről a repülőtérről Dél-Anglia városait közelítik meg” – mondja Tuboly József. A BA statisztikái szerint egyébként tavaly a Budapestről érkező utasok 60 százaléka Londont célozta meg, de 40 százalékuk tovább utazott, elsősorban tengerentúli célpontok felé.

RUGALMAS FOGLALÁS. A három társaság egyformán a legolcsóbb jegyárakat reklámozza széleskörűen. Ezt a módszert elsősorban a SkyEurope vezette be a piacra. A Malév és a BA felzárkózott abban is, hogy a hagyományos szolgáltatásokat tartalmazó árai közül azt a legkedvezőbbet állítja a középpontba, amelynek eléréséhez – a fapados kínálathoz hasonlóan – megfelelő rugalmasságot vár el az utastól. Általánossá vált, hogy érdemes jó előre jegyet foglalni és – lehetőleg interneten keresztül – ki is fizetni azt, máskülönben a repülőtéri illetékkel növelt végső összeg jóval magasabb lehet a hirdetésekben látottaknál.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik