Gazdaság

Hírversenyző

admin
admin

2004. 02. 12. 08:00

Komoly áldozatok árán, de újra nyereségessé tette a Reuterst Tom Glocer vezérigazgató. Már csak növekedni kellene.



 Tom Glocer vezérigazgató

1959-ben született New Yorkban.
TANULMÁNYOK: 1981-ben summa cum laude minősítéssel szerzett politológusi diplomát a Columbia Egyetemen. Három évvel később doktorált a Yale jogi karán. Kifejlesztett egy, a polgári peres eljárásokat modellező számítógépes játékot, amely később kereskedelmi forgalomba került.
ELSŐ ÁLLÁS: 1978-ban diszpécserként kezdte egy New York-i biciklis futárszolgálatnál.
KARRIER: 1984-től 1993-ig a New York-i Davis Polk & Wardwell ügyvédi iroda munkatársa volt. 1993-ban lépett be a Reutershez, az amerikai kontinensért felelős helyettes jogtanácsosaként. Később a csoport latin-amerikai, majd teljes amerikai divíziójának vezetője volt. 2001 óta a Reuters Group vezérigazgatója.
CSALÁD: Nős, felesége Maarit, korábbi finn szépségkirálynő. Két gyermeke van. Szeret síelni és teniszezni.

Barátai egytől egyig kedves és kellemes, a műszaki kérdésekben jártas emberként jellemzik Tom Glocert. Ám amióta 2001-ben a Reuters Group élére került, sokan megtapasztalhatták a másik, zordabb arcát is. Vezérigazgatói kinevezésekor úgy ünnepelték őt, mint aki majd friss amerikai levegőt hoz a némileg lendületét vesztett, habár masszívan nyereséges – 2000-ben 1,2 milliárd dollár adózás előtti profitot termelő – brit adat- és hírszolgáltatási társaságba. Csakhogy amint elfoglalta a székét, szinte rázuhantak a pénzpiacok összeomlásából fakadó problémák, valamint a vállalat belső bajai. A megelőző években a Reuters tömegével vásárolt föl kisebb kutató-, elemző- és szoftvercégeket, illetve társult be ilyen vállalkozásokba, aminek következtében elszálltak a költségek, és ez a kereslet visszaesésekor óriási mínuszhoz vezetett a mérlegben. A racionalizálás jegyében Glocer hetvennél több ilyen érdekeltséget adott el vagy szüntetett meg, mi több, a hírszolgáltatásban is leállította a veszteséges tevékenységeket.
Jelenleg épp a második körét vezényli annak a leépítésnek, amelynek eredményeként 2006-ra 13 ezerre csökken a létszám a 2001 végi 18,2 ezerről. A munkahelyek megszűnte a leginkább Londonban és néhány más pénzügyi központban lesz érezhető, ezer műszaki állást telepítenek ugyanis át az indiai Bangaloréba, illetve 800 szoftvermérnöki állás kerül Bangkokba. Mindazonáltal a vezetők sincsenek biztonságban, tavaly ősszel például Philip Green operatív igazgatónak kellett távoznia. A Reuters nemrég a londoni Fleeet Streeten található legendás székházát is eladta 59 millió dollárért, és 65 év után átköltözik a Canary Wharfra, amivel évi 9 millió dollárt spórol. Glocer – az első amerikai a cég élén – azt ígéri, hogy a költségek 2006-ra 1,6 milliárd dollárral csökkennek a 2000-es szinthez képest.



A takarékosság jegyében a nagy pénzügyi központokból 800 szoftvermérnöki állás kerül át Bangkokba.

Bármilyen népszerűtlenek is a módszerei, a jelek szerint eredmé-nyesek. A 2002-es évet a Reuters 6,5 milliárd dollár árbevétel mellett üzemi szinten 260 millió dollár veszteséggel zárta, 2003-ban viszont – a Morgan Stanley becslése szerint – már 194 millió dollár üzemi nyereséget ért el. Igaz, az árbevétel 5,8 milliárd dollárra csökkent, ám ez az említett karcsúsítással magyarázható, úgyhogy megállja a helyét Glocer január 15-i közleménye, amely szerint a vállalat túljutott az árbevételi görbe mélypontján. A befektetők ugyancsak arra számítanak, hogy a Reuters meg tudja lovagolni a pénzpiacok újbóli fellendülését: tavaly márciusra az egykor 46 dollárt is elérő részvényárfolyam 1,72 dollárig süllyedt, azóta viszont már közel 6 dolláron van. Ezzel mellesleg Glocer is nyer, mivel tavaly tavasszal, saját bizakodásának jeleként, 140 ezer részvényt vásárolt.

A Reuters bevételének jelentős hányada a pénzügyi szektor szereplőitől származik, így ha a vállalat ismét a régi növekedési mutatókat akarja produkálni, igyekeznie kell minél többet visszaszerezni elvesztett részesedéséből a pénzügyi adatszolgáltatás évi 6,5 milliárd dolláros piacán. Ez azonban roppant nehéznek ígérkezik. A kilencvenes évek elejéig a Reuters volt az úr: hírügynökségi hálózata felülmúlta bármelyik konkurenséét, ő adta el a legtöbb adatterminált a kereskedőknek, vagyonkezelőknek és befektetési bankároknak – különösen Európában dominált -, devizakereskedelmi rendszere pedig globális szabványként szolgált.

Azóta igencsak megváltozott a kép, mégpedig főképp a rivális Bloomberg nyomulása miatt. A cég – amelyet egészen New York-i polgármesterré választásáig az alapító Michael Bloomberg irányított – 1991-ben még csak 4 százalékos részesedést mondhatott magáénak az adatterminálok piacán, szemben a Reuters 55 százalékos pozíciójával. “Tavaly viszont a Bloombergnek 44 százaléka volt, 3 százalékponttal több, mint 2002-ben, míg a Reuters 40 százalékon stagnált” – becsüli John McConville, a Shore Communications elemzője.




Fogyókúra Glocer módra  


A régi londoni székház. Ezt is eladták.

KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS.

A Reuters létszáma a 2001. végi 18 ezer 200-ról mostanra 15 ezerre apadt, s 2006-ig további 2 ezer állás szűnik meg. Ennek és bizonyos tevé-kenységek összevoná-sának az eredménye-ként az éves költségek 2006-ra 1,6 milliárd dollárral csökkennek 2000-hez képest.
KÍNÁLATSZŰKÍTÉS. Egyszerűsítik a múlt évtized folyamán szinte átlátha-tatlanná vált kínálatot, a korábbi 1300 termékből mindössze 50 marad.
FÓKUSZ. A vállalat visszatér a központi tevékenységekhez, eladja számos cégét, illetve csökkenti bennük tulajdo-nrészét – ilyen például az Instinet elektronikus részvénykereskedési vállalat vagy a Tibco szoftvergyártó -, továbbá megválik kockázati tőkebe-fektetéssel szerzett érdekeltségeiől.
ÁRSTRATÉGIA. A Reuters különböző kategóriájú és ennek megfelelően eltérő árfekvésű termékeket fejleszt ki, szemben a Bloomberg egyetlen áras kínálatával. Így a nagybankoknak költséghatékonyabb megoldást tud ajánlani, amivel növeli piaci részesedését.  

ERŐS VERSENY. A Bloomberg erősödésén túl más tényezők is nehezítik a Reuters helyzetét. A nemzetközi valutákkal folyó forex-kereskedésből származó bevételt visszaveti a piaci volumen csökkenése, valamint az, hogy új szereplők léptek a piacra, köztük az EBS kereskedési hálózat, amelyet vezető bankok éppen azzal a céllal hoztak létre, hogy enyhítsék függésüket a Reuterstől. Emellett sok bank azt várja el az alkalmazottaitól, hogy minél takarékosabban használják az adatterminálokat, amivel az összes szolgáltatóra nyomást gyakorolnak. Ami a hírügynökségi tevékenységet illeti, ebben a Reuters még mindig a legjobbak egyike, de a 24 órás hírtévék terjedése és az internet alapvetően új környezetet teremt. Egybevéve mindeme tényezőket, a Reuters 2005-ig, de talán 2006-ig sem számíthat árbevételének számottevő növekedésére.

Válaszul a feltételek megváltozására, Glocer egySzerűsíti az adatszolgáltatási termékek kínálatát és értékesítésük módját. Megszüntettek számos speciális terminált, köztük például a külön kenyai vagy a bolgár részvényekre kialakított szolgáltatást. “Volt 1300 rosszul pozícionált termékünk. Nehéz volt megmondania az ügyfeleknek, hogy melyiket válasszák” – mondja Devin N. Wenig ügyfélszegmensekért felelős elnök, Glocer legközelebbi munkatársa. Az átalakulás végére az 1300-ból csak 50 termék marad.

Következő lépésként a Reuters arra szeretné rábírni fő ügyfeleit, hogy havi 1350 dollárba kerülő Bloomberg-termináljaik közül minél többet cseréljenek le olcsóbb Reuters-gépekre. A vállalat különböző kategóriájú gépeket fejlesztett ki, amelyek ára a kínálattól függően 200 és 1250 dollár között van havonta. Glocer azzal győzködi a bankokat, hogy pénzt takaríthatnak meg, ha minden alkalmazottjuknak pont a megfelelő szolgáltatást rendelik meg. “Egy befektetési bankárnak egészen másra van szüksége, mint egy derivatíva-kereskedőnek. Soha nem tudtam elfogadni, hogy ugyanaz a gép kellene nekik, és ugyanannyit kellene fizetniük” – hangoztatja.

A bankok azonban mindaddig nem fognak átállni az olcsóbb terminálokra, amíg a Reuters be nem bizonyítja nekik, hogy megbízható szolgáltatást nyújt. Ügyfélszolgálat tekintetében a Bloomberg az ágazat legjobbja, és Glocer most új etikára akarja ránevelni az alkalmazottakat, akiknek nem az volt az erősségük, hogy az előfizetőkre figyeltek volna. “Hiányzott a professzionalizmus” – mondja, és felidézi az alapszabályt, amelyet még akkor tanult meg, amikor felvásárlásokra és egyesülésekre szakosodott jogászként bankoknak dolgozott: “A telefont az első csöngésre fel kell venni, mert lehet, hogy egy ügyfél hív.” Ma már külön team foglalkozik a Reutersnél nagy ügyfelek mindegyikével, és egy igazgató hetente átnézi az utóbbiaktól beérkező javaslatokat. A vállalat megkülönböztetett figyelemben részesíti azt a 24 nagybankot, amely 18 és 70 millió dollár közti összeget fizet szolgáltatásaiért.

OSZTÁLYKÜLÖNBSÉGEK. Az új terminálokat Glocer szívesen hasonlítja a BMW 7-es, 5-ös és 3-as sorozatához. A csúcsmodell a Reuters 3000 Xtra, amely Európában havi 1250 dollárba kerül. (Amerikai megfelelője, a BridgeStation csak 900 dollár.) Ez a gép mindent kínál, a pillanatnyi árfolyamoktól a modellezésen át a gráfokig. A kereskedő arra is használhatja, hogy egyszerre 150 brókernek adjon megbízást. A középkategóriában a 700 dolláros Reuters Knowledge a befektetési bankároknak való, döntően vállalati információkat nyújt, mégpedig úgy, hogy a használónak nem kell végigböngésznie végtelen mennyiségű felesleges hírt – mint a korábbi termékek esetében -, hanem rögtön rátalál a kívánt adatra. Végül a 200 és 400 dollár között mozgó, a részvényjegyzéseket mutató Reuters Plust amerikai vagyonkezelőknek fejlesztették ki.

Az elmúlt hónapokban a Reuters több jelentős üzletet kötött, ezek közül is kiemelkedik a Goldman Sachs befektetési bankkal aláírt adatszolgáltatási szerződés. A bank kereskedői ugyan a Bloomberget preferálják, a vezetés azonban szeretné, ha áttérnének a költséghatékonyabb Reuters-szolgáltatásra. Ezzel együtt nem teszi kötelezővé a váltást, hanem rábízza a Reutersre, hogy nyerje meg magának a kereskedőket. A Lehman Brothers szintén azt fontolgatja, hogy Reuters Knowledge terminálokkal látja el befektetési bankárait. A Reuters itt a harmadik nagy szereplővel, a Thomson Financiallel versenyez, és pénzügyi berkekben úgy látják, hogy általában agresszíven igyekszik ügyfeleket elhódítani a Thomsontól.

Glocerre mindazonáltal hosszú út vár még, amíg a Reuters gépezete tökéletesen fog működni. Rendelkezéseit nem mindig valósítják meg, a nehézkes bürokrácia gátolja a kezdeményezéseket, az új termékekre vonatkozó ötletek olykor meg is rekednek az ötlet szintjén, végül, de nem utolsósorban a csoport az egyszerűsítések ellenére még mindig elég komplex ahhoz, hogy időnként technológiai problémák jelentkezzenek. Amikor a Reuters 1984-ben tőzsdére ment, a Reuters Founders Share Company egy különleges alapítói részvényt kapott azzal a céllal, hogy megvédje a társaságot egy esetleges felvásárlási támadástól, például Rupert Murdoch médiamogul részéről. Azaz még ha valaki elő is hozakodna egy ellenállhatatlan vételárral, Glocernek minden bizonnyal akkor is lesz elég ideje ahhoz, hogy gyökeresen új fejezetet írjon a pénzügyi hírszolgáltatást a XIX. század közepén telegráffal, vasúton és postagalambokkal kezdő Reuters történetében.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.