Rejtjelfejtők

Tezauruszt – rendezett szógyűjte-ményt – állítottak össze a második világháborúban a szövetségesek az elfogott üzenetek kódolt szavainak megfejtéséhez, s ezzel az eszközzel asszociációkat vizsgáltak. Például Narvik norvég város neve a vízfeldolgozásra utalt (a városban polgári célú vízionizáló-mű volt a háború előtt), a vízfeldolgozás a nehézvízre, a nehézvíz az urándúsításra. “Ha a név szerepelt az ellenséges üzenetekben, felmerülhetett a gyanú, hogy ez összefügghet az atombomba előállítására irányuló német kutatásokkal” – mondja Ungváry Rudolf tezauruszkészítő információs mérnök.

NYELVÉSZET. A szövegelemezés az iskolai nyelvtanórákon sok diák életét keseríti meg, az üzleti életben viszont fontos információkat nyerhetnek vagy időt, pénzt takaríthatnak meg a módszer segítségével a döntéshozók. “A jelek arra utalnak, hogy az információtudományban nagyobb előrelépés a szövegfeldolgozás területén várható” – fejti ki Horváth Péter, a budapesti Műegyetem égisze alatt működő Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) címzetes főigazgatója, információkutató, aki a tudományágra az infológia elnevezést javasolja. A dokumentációs központokban már eddig is automatikusan meg lehetett válogatni, hogy az anyagok melyik nyelv fordítójához kerüljenek. Adatrögzítés vagy beolvasás után a szövegfeldolgozó szoftver egyszerűen megszámolja, hogy mekkora a szövegsorból alul, illetve felül kilógó betűk aránya, ez ugyanis a különböző nyelvekre jellemző állandó értékeket ad. A szövegtartalmak figyelésével, bibliometriai, infometriai módszerek alkalmazásával eddig is kimutatható volt, hogy melyek az adott kutatási szakterületek kiemelkedő képviselői, irányzatai, illetve előre jelezhető, hol várhatók áttörések a fejlesztésben. E téma specialistái a trend-, illetve technológiafigyelésre szakosodott információbrókerek.

A szövegelemzés és -feldolgozás iránt fokozódik az érdeklődés. Ennek mozgatói az üzleti hírszerzés, a személyzeti menedzsment, az ügyfélkapcsolati menedzsment (CRM), és mindazon területek, ahol nagy mennyiségű szöveg gyors és viszonylag olcsó átvizsgálására van igény, mint például az irattári feldolgozás. Az igények kielégítésére megjelentek a számítógépes alkalmazások – a “dobozosak”, illetve a jobb eredményt mutató testre szabott programok egyaránt. Segítségükkel elérhető, hogy az információáradatból – például az e-mail özönből – csak az érdeklődésünknek megfelelő jusson el hozzánk, s azokat is képesek legyünk osztályozni: például a vezérigazgató vagy a marketinges kapja-e a levelet. A program kivonatolhatja is a dokumentumot, így egy döntés előtt kevesebbet kell átolvasni, elemezni. Mindezek gyorsíthatják az ügyvitelt, döntéshozatalt.

“Amíg az ügyfeleink által küldött e-mailek előválogatás nélkül kerültek a kollégákhoz, nagyon nehézkesen ment a levelek témakörök szerinti szétválogatása, csoportosítása és feldolgozása” – mondja Nódrády Norbert, a UPC ügyfélszolgálati igazgatója. A bevezetett szövegbányászati megoldás biztosítja, hogy az e-mail tartalmának megfelelően az adott témában mindig éppen a legjobban képzett munkatárs képernyőjére kerüljön. Sőt, a válaszra már komplett, megformázott tervezetet kínál, így a dolgozó nagyrészt megtakaríthatja a válasz begépelésére és formázására jutó időt. A válasz várható “megfelelőségét” a rendszer százalékos valószínűség-értékkel is minősíti. Egyelőre még 100 százalékos valószínűségnél sem engedik automatikusan útjára a választ, az a témában szakosodott kollegához kerül végellenőrzésre. A társaság tehát szakszerű választ tud garantálni sokkal rövidebb idő alatt, ami növeli az ügyfél-elégedettséget. A rendszer idegen nyelvű e-mail-eket is tud kezelni.

“A nagyvállalatok eljutottak oda, hogy feldolgozzák, digitalizálják irattárukat.További igényük, hogy gyorsan szeretnének benne keresni is” – fejti ki Miskolczy Csaba, a TEXTlab Kft. cégvezetője. A meglévő szövegbányászati technológiát irattárban, adatbázisban vagy interneten történő dokumentumkeresésre, CRM-rendszerek támogatására szintén használják. Az e-mailek és dokumentumok mellett az ügyfélszolgálatokra beérkező sms-ek is alkalmasak az automatikus feldolgozásra, sőt a jövőben a beszédfelismerő programok által karaktersorokká alakított élőbeszéd is.

INDEXJÓSOK. A nagy mennyiségű gazdasági, piaci, tőzsdei, politikai hír vagy tudományos közlemény elemzéséhez szükséges leginkább a logikai és szemantikai tudáselemekre támaszkodó mesterséges intelligencia, illetve a prediktív, azaz “előre vetítő” feldolgozás. Így azon túl, hogy a szövegről emberi olvasás nélkül megmondható, hogy miről szól, az is meghatározható, hogy – korábbi szövegelemzési tapasztalatok alapján – egy bizonyos tőzsdeindex a hatására várhatóan felfelé vagy lefelé fog tartani. A Commerzbank a TEXTlab német képviseletének adott szövegbányászati megbízást, hogy előre figyelmeztesse a bank portfóliójába tartozó vállalkozások esetleges krízishelyzeteire. A bank tőzsdei árfolyama ugyanis 2 százalékot esett az érdekeltségi körébe tartozó Saban médiacég év eleji megingása miatt. A szövegbányászok mennyiségi mutatókat állapítanak meg adott sajtóinformációkból, például összegzik az adott iparág banki kockázatvállalásait. A mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő hazai és külföldi piaci lehetőségeit is figyelembe vette Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, amikor betársult Miskolczyék vállalkozásába.

A MorphoLogic Kft. nyelvészeti szoftvereket fejlesztő cég NewsPro rendszere az üzleti kishíreket elemezve szűri ki a cégfelvásárlások tényadatait, a vásárlót és a megvásároltat, a részesedést és az árat. Iparágak ilyen “mozgásainak” feltérképe-zése a tőzsdén, a bankban és a termelői szférában egyaránt olcsó és hasznos információt kínálhat. A szövegbányászat nemcsak rideg számokkal foglalkozik: a cég a Pannon Tudományegyetem Pszichológiai Intézetével közösen fejleszt olyan elemző szoftvert, amely képes digitalizált szövegben azonosítani a negatív kifejezéseket, a szubjektív elemeket, attitűdöket kifejező szavakat, szókapcsolatokat. Itt talán még jobban kell azonban figyelni arra, hogy a valóság jóval bonyolultabb, mint amit a számítógép ki tud mutatni.

ELHALLGATÁS. A szövegben ösztönösen rejtett üzleti szándék jelei azonban nehezen modellezhetők, illetve nem olyan gyakoriak, hogy megérné ezek megfelelő modelljét kialakítani. Ilyen helyzetekben alkalmazható a szövegpragmatika. “Az írott, vagy egyéb módon rögzített szövegek elemezésével szerzett eredmények gyakran pontosabbak, mint a testbeszéd-jelek vizsgálatával kapottak. A közlő ugyanis nem gondol arra, hogy akaratától inkább függő, verbális kommunikációja során is óvatlanul feltárhatja elhallgatni kívánt hátsó gondolatait” – fejti ki Galuska László Pál, a Kecskeméti Főiskola oktatója. E módszer a szöveg és alkotója közötti viszonyt vizsgálja, őszintén ír-e, beszél-e partnerünk, van-e kimondatlan tartalom a szövegben, vagy hogy befolyásolják-e külső körülmények a szerzőt. Magát a módszert az angolszász hírszerzés dolgozta ki és vezette be a múlt század harmincas-negyvenes éveiben, a nácik, illetve a szovjetek propagandaanyagainak vizsgálatára. A szövegpragmatika rejtett utalások feltárása érdekében először a szövegen kívülre mutató, a szerző személyi viszonyait jelző adalékokra figyel. A “Nem tartom elfogadhatónak az ajánlatot” egy konkrét döntéshozóra utal, ellentétben a “Nem tartjuk elfogadhatónak az ajánlatot” mondattal. Az utóbbi azt is jelenti a hallgató számára, hogy a több döntéshozó miatt a kimondott ítélet nehezebben változtatható, mint a másik esetben. A tárgyalás stratégiája ezek szerint átgondolandó.

“A mesterséges intelligencia alapú szoftverek képesek bizonyos törvényszerűségeket megállapítani a kontextusból, és ez alapj-án riadóztatni, ezután viszont magának az embernek kell össze-állítania a következtetést” – jegyzi meg Prószéky Gábor akadé-mikus, a MorphoLogic ügyvezetője. A gépi intelligencia meg-könnyítheti az üzletember, információbróker, pszichológus vagy kutató rutinmunkáját, ám az ember döntését nem váltja ki.