Gazdaság

Egy csésze kávé Hegedűs Péterrel

Az EU-csatlakozás után megszűnő adókedvezményeket kompenzálni fogják - véli Hegedűs A Péter, az AmCham új magyarországi elnöke, az ABB csoport elnök-vezérigazgatója.

Kinevezése előtt Ön, cégvezetési teendői mellett, a HEBC, azaz a Magyar EU-bővítési Üzleti Tanács vezetője, a svéd és a svájci kamarák alelnöke, s a Joint Venture szövetség elnökségi tagja volt. Nem megterhelő ez az újabb tisztség?

Egy csésze kávé Hegedűs Péterrel 1– Igaza van, ennyi feladatot nem lehet maradéktalanul ellátni, így a hónap elején AmCham-elnökké történt kinevezésem után a Svéd Kamarában betöltött posztomról lemondok. Ezzel együtt tisztában vagyok vele, hogy ezentúl még hosszabbak lesznek a munkanapjaim.

– Miért épp Önt nevezték ki erre a posztra? Talán az uniós ügyekben szerzett tapasztalata volt a fontos?

– Nem kinevezésről, hanem választásról van szó, és nyilván sokat jelentettek az ilyen tisztségekben szerzett tapasztalataim. E mellett korábban Kairóban éltem, s ott alapító tagja voltam az AmChamnek, azután pedig Magyarországon is aktív tag voltam az Amerikai Kamarában. Az EU-ügyekben szerzett jártasságom nyilván segíthet, hiszen most kritikus átmeneti időszakot élünk, s a kis- és középvállalatoknak e téren komoly segítségre van szükségük. Ne felejtsük el, hogy – bár a cégóriásokat is képviseli az AmCham – a kamara 600 tagjának jelentős részét kisebb cégek adják.

– Mint a bővítési ügyeket közelről ismerő szakembert kérdezem, nem látja-e úgy, hogy a csatlakozás közeledtével egyre sűrűsödnek az akadályok?

– Egyelőre sikerül tartani a menetrendet. A tárgyalások a nizzai csúcson meghatározott tervek szerint, komolyabb zökkenő nélkül folytak, s minden bizonnyal Verheugen úr tartja is magát az elfogadott szcenárióhoz.

– A gazdaság szempontjából komoly vitapont a vállalati adókedvezmények ügye. Ha jól tudom, erről a Flextronics vezetője hamarosan tárgyalni fog Mario Montival, az Európai Bizottság illetékes tagjával.

– Őszintén, sok sikert kívánok neki, de nem hiszem, hogy a versenyjogi biztos ígéretet tenne bármilyen engedményre. Tárgyalásaink során mi azt érzékeltük, hogy a brüsszeli bizottság álláspontja ebben a témában a legkeményebb. Eredeti követelésük az volt, hogy már most, a csatlakozás előtt szűnjenek meg az adókedvezmények. Igaz, e kérdésben most, a tárgyalások finisében születhet valamilyen kompromisszum, de hogy milyen, azt most még nem lehet megmondani.

– És ha meg kell szüntetni a kedvezményeket, az nem riasztja el a pénzüket ide befektető cégeket?

– Nem hiszem. Az előző és a jelenlegi kormány is kiállt a nagyvállalatok mellett, márpedig amennyiben el kell törölni ezeket a könnyítéseket, úgy komoly kár éri a cégeket. Ezek kompenzálására tehát megszületik majd a megállapodás: reméljük a kecske is jóllakik, s a káposzta is megmarad.

– Nem látszik körvonalazódni ilyen kompromisszum a privatizációs stratégiában. Szükség van a magánosítás folytatására?

– A privatizációra szükség van. Ott van például a Dunaferr, amely nagybefektető nélkül képtelen lesz megvalósítani a hosszú távú talpon maradásához elengedhetetlen fejlesztéseket. Ezért szerintem a kormány számára sincs más út, hiszen amennyiben nem keresnek szakmai befektetőket, akkor több ezer ember munkahelye kerül veszélybe, így ez egyfajta kényszerhelyzet. S akkor még nem is említettem, hogy a Dunaferrt az EU szabályai szerint nem is tarthatja támogatásokkal felszínem az állam.

– A magyar tőkeexportot nem fogadják örömmel, Erdélyben sokan tiltakoznak az OTP bankvásárlási tervei miatt. Mit gondol, vége lesz egyszer a régiós torzsalkodásnak?

– Éppen azért vagyok az EU kibővítésének híve, mert ezzel pár éven belül eltűnhetnek a határok. Akkor már nem lesz értelme a trianoni sérelmeket felemlegetni, s a befektetések sem idegen tőkéből, hanem uniós tőkéből valósulnak meg. Ezzel ezek a problémák – remélem – túlhaladottá válnak majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik