Malaca volt Vári Gyula őrnagynak – ahogy a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső repülőezrednél becézik: Malacnak -, amikor egy túl alacsonyra sikerült fordulónál a Balaton vizébe mártotta MIG-29-es vadászgépe farkát. A derék orosz vasmadár ugyanis ahelyett, hogy – miként az ilyen esetekben repülőtől “elvárható” – lezuhant volna, ismét a magasba emelkedett. A hivatalos magyarázat szerint a harci repülő nem is a vízzel, hanem egy madárral ütközött. Az esetet ismerő, élcelődő szakértők szerint bizonyára vízen úszó madárral…
ELSZÁMOLHATÓ HOBBI. Ahogyan azt a Synergon-vezetők repülőbalesete is jelzi (Figyelő, 2001/25. szám), sajnos nincs mindenkinek ekkora szerencséje. Repülője viszont egy fapados Volkswagen Golf áráért szinte bárkinek lehet. Az előírásoknak megfelelő, felszállásra kész, használt repülőgép ára nem haladja meg a 4-5 millió forintot. Ráadásul a motoros légi járművek tartása nem is rossz befektetés. És nem csak azért, mert tulajdonosaik számára a repülők jelentős utazási időt takarítanak meg. Beszerzésük mellett szól az is, hogy a velük kapcsolatos költségek elszámolására nincs külön jogszabály. A repülők számára az adóhatóság nem ír elő még üzemanyagnormát sem. Így karbantartásukra, üzemeltetésükre rengeteg, sokszor ellenőrizhetetlen költséget lehet elszámolni. Emellett a gépek bérbeadása akár hasznot is hozhat tulajdonosuknak.
Hiba lenne persze azt hinni, hogy a repülőgéptartás a horgászáshoz hasonló, mindenki számára megfizethető passzió. A szakértők óvatos becslései szerint egy kisebb, 2-4 személyes Cessna, vagy Piper típusú repülő évente akár 1-2 millió forintjába is kerülhet gazdájának. Az ilyen néhány személyes gépmadarak kötelező évi légi alkalmassági vizsgálatának a díja önmagában 20 ezer forint. Ehhez jönnek a gyári előírásokban szereplő időszakos javítások, sokszor több százezer forintos költségei. Ezt pedig további százezer forint feletti összeggel fejeli meg a repülőgép biztosítása. A repülésekhez elhasznált üzemanyagra pedig ugyebár ki-ki annyit költ, amennyit repül.
Fekete krónika 2000. MÁJUS 13.
A Magyar Repülő Szövetség Esztergom-31 típusú vitorlázó repülőgépe Kecskéd repülőterén leszállás közben, 40 méteres magasságból földnek csapódott. A finn nemzetiségű pilóta életét vesztette, a repülőgép javíthatatlanul sérült. A baleset oka: repülőgép-vezetési hiba.
2000. JÚNIUS 1. A Dragon Sportrepülő és Szórakoztató Bt. által üzemeltetett Rems Sirio Hazard 15M típusú repülőgépmotorja Balatonberény térségében, a Balaton fölött leállt. A pilóta többszöri sikertelen újraindítási kísérlet után kényszerleszállást hajtott végre. A repülőgép a vizet éréskor felborult. A pilóta 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, a repülő javíthatóan sérült. A baleset oka: az enyhe alkoholos befolyásoltság alatt álló, érvénytelen légi-alkalmassági tanúsítvánnyal, azonosító jel nélkül felszálló pilóta helytelenül hajtotta végre a kényszerleszállást.
2000. JÚNIUS 3. A Csepel Aero Klub Farkashegy által üzemeltetett R-26 SU Góbé vitorlázó repülőgép Debrecen repülőterén, a felcsörlőzésre használt kötél elszakadása után, felszállás közben lezuhant. A gép pilótája és utasa meghalt. A repülő javíthatatlanul serült. A baleset oka: a repülési szabályok durva megsértése.
2000. JÚNIUS 29. A Magyar Repülő Szövetség által üzemeltetett Cobra-15 típusú vitorlázó repülőgép a Tétényi-fennsík térségében terepleszállás közben felborult és összetört. A légi jármű vezetője műtéti beavatkozást igénylő sérülést szenvedett. A baleset oka: földet érést követő földnek ütközés.
2000. JÚLIUS 14. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület által üzemeltetett R-26 SU Góbé típusú vitorlázógép szárnya a Hármashatár-hegy térségében, leszállás közben, 4 méter magasságban fának ütközött. A repülő lezuhant és megrongálódott. Személyi sérülés nem történt. A baleset oka: nyitott féklappal történő, kis sebességű repülés során fának ütközés.
2000. JÚLIUS 4. A Malév által üzemeltetett TU-154-es repülőgép hasa és szárnya Szaloniki repülőterén leszállás, átstartolás (a gép visszaemelése a levegőbe vészhelyzetben) közben a leszállópálya felületét érintette, és megsérült. Személyi sérülés nem történt. A baleset oka egyelőre nem tisztázott.
2000. JÚLIUS 27. A Heliwork Kft. által üzemeltetett Hiller UH-12 E24 típusú helikopter Balatonöszöd mellett leszállás közben, 4-5 méteres magasságból durván ért földet. Személyi sérülés nem történt. A gép 20-25 százalékban, javíthatóan sérült. A baleset oka: a helikopter bal forduló közben végrehajtott intenzív megfékezése.
2001. ÁPRILIS 12. A Magyar Honvédség szentkirályszabadjai Bakony harci helikopterezredének két Mi-24-es típusú harci helikoptere Gyulafirátót mellett összeütközött. Az egyik gép kigyulladt és lezuhant, a másik kényszerleszállást hajtott végre, oldalára borult és összetört. A baleset során a lezuhant gép pilótája és lövésze meghalt, a másik gép személyzete súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset oka: a két helikopter személyzetének hibája.
2001. JÚNIUS 14. A Marina-Port Hajózási Rt. által üzemeltett Cessna-210 típusú repülőgép Taksony határában lezuhant. A gép hat utasa – köztük a Synergon Rt. négy vezetője – a baleset során meghalt. A baleset feltételezett oka: a viharos szélben egyes szerkezeti részek nem bírták a terhelést, és a repülő darabjaira szakadt.
A repülőgéptartás a kilencvenes évek eleje után vált népszerűvé hazánkban. A Légügyi Igazgatóság (LÜI) tíz éve mintegy 800, ritka kivételtől eltekintve a Malév, a Magyar Honvédelmi Szövetég (MHSZ), illetve a Repülőgépes Szolgálat tulajdonában lévő repülőgépet tartott nyilván. A lajstromjegyzék tanúsága szerint ma több mint 1300 civil légi járműnek van érvényes repülési engedélye. A külföldi példák alapján azonban valószínű, hogy számuk a következő években tovább növekszik majd. Éppen úgy, ahogy a pilótáké is. A repülőgép-vezetői engedélyt ugyanis elvben nem sokkal bonyolultabb megszerezni, mint egy B kategóriás – személygépkocsi vezetésére jogosító – úrvezetői jogosítványt. Akinek nem okozott problémát leszurkolni az egymillió forintos tandíjat, az elvégezte az elméleti tanfolyamot, részt vett a 31 órás gyakorlati képzésen, s már repülhetett is. Július elsejétől a pilótaengedély megszerzése annyival lesz nehezebb, hogy a képzés díja 1,3 millió forintra emelkedik és a jelölteknek – az Európai Unió normáival összhangban – 45 órát kell gyakorolniuk a vezetést.
A szakértők remélik, hogy a vezetői engedély megszerzésének nehezebbé válása a levegőben is érezteti majd a hatását. A kisgépes repülésben ugyanis csaknem olyan gyakoriak a szabálytalanságok, mint a közutakon. Igaz, a légi balesetek – a velük együtt járó feltűnés ellenére – egyelőre szerencsére nem adnak túl sok munkát az illetékeseknek. A repülésnek a siklóernyős és sárkányrepülős balesetekkel együtt évente 10-15 halálos áldozata van, vagyis nem sokkal több, mint amennyi egy-egy nyári hétvégén a közúti baleseteknek – igaz, a levegőben nagyságrendekkel kevesebben közlekednek (az elmúlt egy év repülős baleseteiről lásd külön anyagunkat). A szabálytalanságoktól viszont a tapasztalatok szerint az akár 100 ezer forintos bírságok sem tartják vissza a virtuskodó pilótákat. A legtöbb szabálysértés éppen a hobbiból repülő, civil pilóták nevéhez fűződik. Akad olyan, saját sportrepülővel rendelkező tehetős pilóta, aki azt is megengedi magának, hogy látványos, ámde szabálytalan manővereiért havonta egy-két alkalommal büntetést fizessen.
INKOGNITÓBAN. Repülőgépe természetesen nem csak annak lehet, aki rendelkezik a légi járműve vezetéséhez szükséges vizsgával. A gyakorló pilóták úgy tartják: a szabadidejükben a mobiltelefonjukat, számítógépüket repülőre cserélők többsége nem a jól menő vállalkozások topmenedzserei közül kerül ki. Az igazán tehetős géptulajdonosok többsége nem maga ül a botkormányhoz. A hivatalos nyilvántartásokkal sem megy sokra, aki arra kíváncsi, hogy az üzleti élet szereplői közül kinek van saját repülőgépe. A Légügyi Igazgatóság lajstromjegyzékében tulajdonosként többnyire gazdasági társaságok és sportklubok vannak bejegyezve. Az ezek mögött állók kiléte a legritkább esetben kerül nyilvánosságra.
HELIKOPTERREL IS. Ezzel együtt biztosan lehet tudni például, hogy Fenyő Jánosnak volt repülőgépe. A Synergon vezetőivel lezuhant Cessna-210-es a sajtóban megjelent hírek szerint korábban Palik László és Héder Barna sportriporterek tulajdonában volt. A baleset időpontjában az Elender Rt. egyik alapítójának, Lepp Gyulának az érdekeltségei közé tartozó Marina-Port Hajózási Rt. volt a gazdája. Repülős körökben úgy tudják: Várszegi Gábornak, a Fotex Rt. tulajdonos-vezérigazgatójának saját repülőgépe és helikoptere is van. A forgószárnyas repülőgép, azaz a helikopter egyébként fontos presztízsjármű, elsősorban az olajipari vállalatok menedzserei körében népszerű. A helyből felszálló légi jármű jóval drágább, mint a hagyományos repülőgépek, és üzemeltetése is lényegesen költségesebb.
