Gazdaság

INTEL-TERVEK – Mikroforradalom

admin
admin

1996. 12. 18. 00:00

Nem példa nélkül való, hogy egy-egy tudományos eredmény, innovatív megoldás alapvetően megváltoztatja életünket, átalakítja a gazdaságot. Az amerikai Intel cég novemberben ünnepelte a mikroprocesszor 25. születésnapját. A történet néhány vegyész felfedezéséhez köthető, akik rájöttek, hogyan lehet áramköri lapokat, nyomtatott áramköröket speciális fotoeljárással egy körömnyi lapocskára miniatürizálni. Mint az a mikroelektronika, informatika világában már-már természetes, közülük az egyik magyar volt: Gróf András, vagyis immár Andy G. Grove, aki napjainkban az Intel elnöke és vezérigazgatója.

Az 1960-as években a számítógépek egész termeket foglaltak el. Évekig épültek egy-egy feladat végrehajtására, áruk dollárszázezrekre rúgott. Drága számítási kapacitásuk csak állami laboratóriumok, kutatóintézetek és nagyvállalatok kevés számú kiválasztottja számára volt hozzáférhető. Amikor a ’60-as évek közepén kifejlesztették az integrált áramkört (amelynek egyik feltalálója Bob Noyce, az Intel megalapítója), lehetővé vált, hogy egyetlen szilikon chipre elektronikus áramköröket miniatürizáljanak. A világ azonban még mindig szkeptikus volt: a tranzisztorok szilikonra való nagymértékű integrálása gyerekcipőben járt.

Az Intel 1968-as alapításakor nagy fába vágta a fejszéjét: elhatározta, hogy a gyakorlatban is alkalmazhatóvá teszi a félvezető memóriát. Ez akkoriban igen merész vállalkozásnak tűnt, hiszen a szilikon memória legalább százszor drágább volt az akkor vezető technológiát képviselő mágneses adattárolóknál. Az Intel alapítói azonban úgy gondolták, a félvezető memória előnyei – kisebb méret, nagyobb teljesítmény, kisebb energiafogyasztás – áttörést hoznak majd a komputergyártóknál is, akik kipróbálják az új technológiát.

Eközben csendesen elindult a mikroprocesszor forradalma. A Busicom nevű japán gyár megbízta az Intelt, hogy fejlesszen ki néhány chipet egy programozható számológépcsaládhoz. Akkoriban minden egyes logikai chipet (amely számításokat végez és programokat hajt végre, szemben a memória-chippel, amely utasításokat és adatokat tárol) vevőspecifikusan, az adott ügyfél igényeinek megfelelően gyártottak. A Busicom tervei legalább tizenkét különböző, vevőspecifikus chip elkészítését tették szükségessé számológépeihez. Az Intel mérnökei e kényelmetlen megoldás helyett egy általános célú logikai eszközt terveztek, amely az alkalmazás utasításait félvezető memóriában tárolta. Ez a központi egység egy négy chipből álló eszköz magjaként nemcsak a Busicom számológépes igényeit elégítette ki, de sokféle alkalmazáshoz is lehetett csatlakoztatni anélkül, hogy újra kellett volna tervezni.

A 4004-es mikroszámítógépes eszközt (a “mikroprocesszor” nevet csak később nyerte el) hivatalosan 1971 végén mutatták be. Az akkoriban 200 dollárba kerülő chip körömnél is kisebb mérete ellenére 2300 tranzisztort tartalmazott, és a második világháború után szolgálatba állt elektronikus számítógép, az ENIAC számítási kapacitásával rendelkezett. (Összehasonlításképp: az ENIAC 18 000 elektroncsőből állt és 3000 köbmétert foglalt el, amikor 1946-ban elkészült.) A 4004 másodpercenként 60 000 műveletet hajtott végre, és ez akkoriban jelentős teljesítménynek számított.

A 4004 után az Intel piacra dobta a 8008-as mikroszámítógépet, amely egyszerre 8 bitnyi információt dolgozott fel; kétszer annyit, mint az eredeti chip. Ahogy várható volt, mindkét eszköz új piacokat nyitott meg az Intel termékei számára. Első ízben állt rendelkezésre megfizethető számítási kapacitás a legkülönbözőbb termékek tervezői számára, s ez a lehetőség hihetetlen kreativitást és innovációt indított el. Megjelentek az első digitális mérlegek: a mikroszámítógép a súlyokat árakká alakította, és etikett-nyomtatót működtettet a vásárolt termékek felcímkézésére. A közlekedési jelzőlámpák képesek voltak felismerni a várakozó autókat, és hatékonyabban tudták irányítani a forgalmat. Az új mikroszámítógép mindent forradalmasított, az orvosi eszközöktől a gyorséttermek leltárgépéig, a repülőjegy-foglalástól a benzinszivattyúkig, a flipperektől a pénzbedobós automatákig.

1981-re kibővült a mikroprocesszor-család, s megjelent a 16 bites 8086-os és a nyolcbites 8088-as processzor is. Ez a két chip egyetlen év alatt 2500 különböző modell tenderét nyerte meg; ez példátlan eredmény volt. Az egyik modell egy IBM-termék volt: ebből lett az első PC.

1982-ben az Intel bevezette a 286-os chipet. 134 000 tranzisztorával háromszorosan felülmúlta a korszak más 16 bites processzorainak teljesítményét. Egyetlen chipen valósították meg a memóriakezelést, és a 286-os volt az első mikroprocesszor, amely szoftver-kompatibilitást biztosított elődjeihez. Ezt a forradalmi chipet elsőként az IBM mérföldkövet jelentő PC AT-jében alkalmazták.

1985-ben megjelent az utcákon az Intel 386-os processzora. A chip új, 32 bites architektúrával rendelkezett, és 275 000 tranzisztort zsúfolt össze; másodpercenként több mint ötmillió művelet elvégzésére volt képes. A Compaq DESKPRO 386-ja volt az első PC, amely erre az új mikroprocesszorra épült.

A sorban a következő a 486-os processzor volt, 1989-ben. Teljes erővel folyt a felgyorsított termékfejlesztés, és az új chip bizonyította az eredményeket: 1,2 millió tranzisztor és az első beépített matematikai koprocesszor. Az új chip körülbelül 50-szer gyorsabb volt az eredeti 4004-nél, s egy nagyteljesítményű mainframe számítógép kapacitásával rendelkezett.

1993-ban megjelent a Pentium processzor, amely 3,1 millió tranzisztort használ. 1995-ben pedig az Intel jelenlegi csúcsterméke, a Pentium Pro 5,5 millió tranzisztorral rendelkezik, s egy nagysebességű memóriagyorstárat tartalmaz.

A személyi számítógép ma mindenütt megtalálható, több mint 200 milliót használnak világszerte. Az a gyerek, aki Pentium alapú PC-t használ, több számítási kapacitással játszik, mint amennyi a nagyszámítógépek kezelőinek állt rendelkezésükre egy évtizeddel ezelőtt, és több kapacitással, mint amennyi az Egyesült Államokban volt, amikor először embert küldött a Holdra.

Az első mikroprocesszort két mérnök fejlesztette ki, kilenc hónap alatt. A modern mikroprocesszorok tervezése több száz embert igényel, akik csoportokba szerveződnek, és a chipnek csak egy-egy részével foglalkoznak, különböző tervezési fázisokban dolgozva. A tervezők ma számítógéppel támogatott tervezőprogramokat (CAD) használnak, amelyek nagyteljesítményű munkaállomásokon futnak. Így hozzák létre összetett “chiptérképüket”. A CAD programok és más eszközök használatával a tervezés hatékonysága nagymértékben megnőtt, de még így is alig tud lépést tartani a növekvő bonyolultsággal és teljesítménnyel. A jövő mikroprocesszorainak tervezése a jövőben is a számítógéppel támogatott tervezőeszközöktől függ.

Ha a jelenlegi előrejelzések helytállóak, akkor a következő öt évben a mikroprocesszorok sebessége megtízszereződik, és sokkal teljesítőképesebbek lesznek, mint ma. A számítási kapacitás növekedésével pedig a számítógépek használata is könnyebbé válik. A hang és a kézírás felismerése, az Internet-alapú alkalmazások helyi irányítása és az élethű animáció tekintélyes számítási kapacitást igényel – mindez megtalálható az Intel tervei között.

A ’60-as évek diáktüntetéseit nézve Gordon Moore, az Intel alapító igazgatója egyszer megjegyezte: “mi vagyunk az igazi forradalmárok”. A mikroprocesszor első negyedszázada igazolta állítását.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed Catalan policemen, known as Mosso d'Esquadra pass by the FC Barcelona logo with a black ribbon and a message reading "We are all Barcelona" before the Spanish league footbal match FC Barcelona vs Real Betis at the Camp Nou stadium in Barcelona on August 20, 2017.
Security barriers were put up at the entrances of the Camp Nou to stop vehicles after a deadly jihadist attack three days ago. An outcry has erupted on social media and in the press about the absence of bollards -- short, concrete posts to stop vehicles from driving onto sidewalks, with some people even demanding the  mayor's resignation for ignoring police recommendations for such preventive barriers. Drivers have ploughed on August 17, 2017 into pedestrians in two quick-succession, separate attacks in Barcelona and another popular Spanish seaside city, leaving 14 people dead and injuring more than 100 others / AFP PHOTO / LLUIS GENE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.