A szaktárca jóváhagyása után várhatóan jövőre holdinggá alakul a francia CG Sat cég két magyarországi helyi koncessziós távközlési társasága. A Szeged-Szentes, illetve Vác-Gödöllő térségben szolgáltató franciák összesen 400 millió dollárt fektetnek be, amivel elérik, hogy jövő év derekától kínálati helyzet lesz a piacon.
A Dél-Magyarországon működő Déltáv Rt.-vel korábban sem voltak és ma sincsenek gondok: az üzlet megy, mint rendesen. A Vác-Gödöllő körzetben létrejött Digitel 2002 Rt.-nek azonban igencsak mozgalmas múltja van, amelynek elfeledtetése érdekében nagy erőfeszítéseket kellett tennie a cégnek. A két társaság közös vezetője, Henri Piganeau szent meggyőződése, hogy itteni teljesítményük alapján be fognak kerülni a rekordok könyvébe: tudomása szerint ilyen ütemben még sehol a világon nem fejlesztettek vezetékes telefonhálózatot.
Az előtörténetről annyit, hogy a franciák e körzetben az izraeli Tal Giltekkel és az önkormányzatokkal szövetkeztek. A szövetségesek azonban, látszólag műszaki okok és az ezekből adódó személyes torzsalkodások miatt, összerúgták a port, s elmaradt a koncessziós társaság cégbírósági bejegyzése. A ki kit győz le csata mögött azonban a csupasz tény állt, hogy az izraelieknek nem volt elég pénzük.
A franciáknak szerencsére a szakértelmük mellett pénzük is volt: egyéves csúszással (és újabb koncessziós szerződés aláírásával) tavaly decemberben átvette a szolgáltatást a Digitel 2001-ről Digitel 2002-re átkeresztelt távközlési társaság. A francia anyacég, a Generale des Eaux (CGE) a beruházások egyharmadát finanszírozza, együtt az izraeliekkel és az önkormányzatokkal; a másik harmadot az EBRD adja; a harmadikat pedig a vállalkozás fedezi a saját forgalmából. Ez az ezredfordulóig összesen 180 millió dolláros projekt-finanszírozást jelent.
A 63 települést magában foglaló térségben 1995 végén 24 ezer vonal működött. Harmincezren már korábban befizettek 15-30 ezer forint előleget a jövőbeni telefonálás reményében; pénzük és mérgük időzített bombaként ketyegett az önkormányzatoknál. Szerencsére a robbanás elmaradt: az idén év végéig 66 ezerre nő a bekapcsolt telefonállomások száma, jövőre pedig újabb 28 ezret kötnek a hálózatra. Tartani tudják a koncessziós előírást, amely szerint 1997 közepéig az igények 90 százalékát fél éven belül, 98 százalékát egy éven belül teljesíteniük kell. Piganeau emlékeztet arra, hogy miután a központok telepítése volt az első feladat, a tényleges vonalbekapcsolásokat csak az ősszel kezdték. Mintegy tízezer vonalat adtak át havonta – ez az, ami szerinte világcsúcsnak számít. Hozzáteszi: nyolcezer üzleti vonaluk is van már. S bár azok aránya csupán az összes 15 százaléka, innen származik a társaság teljes árbevételének csaknem a fele.
Ma már van olyan falu, ahol a lakások több mint 70 százalékában ott a telefon. Az ellátottság látványosan javul: ez a szint már megközelíti a nyugat-európai átlagot. Ám, hogy a jövőben lesz-e fizetőképes kereslet, azt ma nehéz megjósolni. A francia cégvezető mindenesetre bízik a piaci és a gazdasági helyzet javulásában. A hazai távközlés fejlődése ugyanis ma már egyáltalán nem technikai kérdés. A legnagyobb problémát szerinte az okozza, hogy a Matáv összekapcsolási díjai legalább kétszer akkorák, mint a nyugat-európaiak; ez emeli ilyen magasra a tarifákat. Azért tartja indokolatlannak a Matáv szolgáltatásáért kért összeget, mert a régi rézkábeleket fokozatosan optikai szálasokra cserélik. Márpedig ezeknél a távolság nem fizikai fogalom többé, hiszen optikai szálon ugyanolyan költséggel lehet például Szegedről Szentest kapcsolni, mint bármely más várost az országban, s ez nagyjából a külföldi hívásokra is igaz. Nyugat-Európában és a világ más tájain ezért közelednek egymáshoz a különféle tarifák. Pénzügyi szempontból fontos lépés lesz, hogy a Déltáv-Digitel 2002 jövőbeni holdingja két éven belül meg akar jelenni a Budapesti Értéktőzsdén. Piganeau szerint így válik igazán magyarrá a két koncessziós társaság, amely várhatóan már jövőre nyereségesen működik.
