Gazdaság

REKLÁMTÖRVÉNY – TALÁN TAVASSZAL – Jogszabály által, szabadon

admin
admin

1996. 12. 11. 00:00

Ha minden a tervek szerint halad, akkor jövő tavasszal végre már “legálisan” is működhet a reklámszakma, hiszen addigra várhatóan megszületik a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény. Az eddig számos jogszabály között vergődő reklámosok egységes kereteket kapnak munkájukhoz. A dohány- és alkoholhirdetések kiléphetnek a félillegalitásból, a tilos viszont ezentúl tényleg tilos lesz. A tervek azonban a reklámtörvény esetében már számtalanszor felborultak.

Legutóbbi információnk szerint már mindhárom beterjesztő miniszter aláírta a gazdasági reklámtörvény tervezetét, így az ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, a népjóléti és az igazságügyi tárca ellenjegyzésével hamarosan a kormány elé kerülhet a dokumentum. A testület pedig várhatóan nem gördít akadályt az elé, hogy az Országgyűlés a téli szünet után rögtön megkezdje a törvény vitáját.

Az évek óta töretlenül fejlődő és tavaly mintegy 50 milliárd forintot összpontosító reklámszakma képviselői valószínűleg alig hisznek majd a szemüknek, amikor megtörténik a törvény végszavazása, hiszen olyan régóta várnak már az egységes jogszabályra. Ma ugyanis tevékenységüket egyszerre jellemzi a szabályozatlanság és a túlszabályozottság, a szigorúság és az engedékenység. Csavar még egyet a dolgon, hogy az egészet körbelengi a hetvenes évek szelleme. Márpedig az évek óta mindenki előtt világos: a kapitalizmus esszenciáját jelentő reklámot nem lehet a szocialista piacgazdaság elvi alapjain szabályozni.

Jelenleg mindenesetre ez történik, hiszen a reklámtevékenység főszabályát egy, a belkereskedelmi törvényt kifejtő 1972-es belkereskedelmi rendelet szolgáltatja, amely – többek között – megtiltja az alkohol- és dohánytermékek hirdetését. Ezenkívül különböző időszakokból és gazdasági rendszerekből származó jogszabályok “éreznek” magukban elhivatottságot, hogy a reklámról is szóljanak. Tartalmaz erre vonatkozó kitételt a közúti közlekedésről szóló törvény, a sajtótörvény, az élelmiszertörvény, a gyógyszerek reklámozását tiltja az egészségügyről szóló törvény, a munkavédelmi eszközökét egy MüM-rendelet, de még a magzat életvédelméről szóló jogszabály is tartalmaz klauzulát, amely megtiltja az abortusz során használt szerszámok propagálását. Ezek után az már teljesen normálisnak tűnik, hogy a még néhány hétig életben lévő, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény megtiltja a megtévesztő és az összehasonlító reklámot. A kuszaságot csak fokozza az idén év elején hatályba lépett médiatörvény, amely az elektronikus sajtóban megengedi a vény nélkül kapható gyógyszerek hirdetését, sőt a kereskedelmi adókon még a szeszesitalok reklámját is.

Ezt az összevisszaságot hivatott feloldani a gazdasági reklámtörvény, amely a rendteremtés mellett az uniós jogharmonizáció követelményeinek is megfelel. Igaz, ez utóbbi feladat a törvényalkotók számára viszonylag könnyű volt, hiszen az Unióban nincs erre vonatkozó közösségi szintű általános szabályozás. A reklámok tekintetében békésen megfér egymás mellett az Unióban Nagy-Britannia, ahol csak a szakma önszabályozó szervezete szab korlátokat és Franciaország vagy Németország, ahol kemény törvények léteznek.

Ami pedig a legérzékenyebb kérdést, a tilalmakat illeti: általános szabályként a tervezet kimondja, hogy a reklám nem sértheti a személyiséghez fűződő jogokat. Így hamarosan törvénybe ütköző cselekedet lesz a tavaly emlékezetessé vált “Szabó Imre-reklám”, amelyben egy csecsemő szívinfarktusának esélyeit ecsetelte a narrátor, ha Szabó Imre nem szokik le az egészségtelen táplálkozásról. Ugyanígy tiszteletben kell tartaniuk a hirdetéseknek például a kegyeleti érzéseket, a személyes adatok védelmét vagy a közbiztonságot. Általános szabály a gyermekek és fiatalkorúak védelme, azaz például a “szólj anyunak, hogy vegyen neked… ” kezdetű hirdetések egyszerűen jogszabályt sértenek majd.

Ha a törvénytervezetet a jelenlegi formájában fogadják el a honatyák, tilos lesz a burkolt vagy a tudatosan nem érzékelhető hirdetés, és nem lesz szabad olyan termékeket reklámozni, amelyek értékesítése jogszabályba ütközik.

“Amit szabad eladni, azt szabad legyen hirdetni is” – tartják a kereskedelmi szólásszabadság hívei, akik a reklámtörvény tervezetében találnak majd örömükre okot adó pontokat, hiszen bizonyos korlátozások mellett ezentúl nem csak az elektronikus médiában lehet majd vény nélkül kapható gyógyszereket reklámozni; a kereskedelmi adók mellett a sajtóban és a közterületen is lehet majd szeszesitalokat hirdetni, és ezekben a médiumokban a dohányreklámok is megengedettek lesznek. A hadiipar urai valószínűleg nem a magyar reklámtörvénytől reméltek áttörést, de tény, hogy továbbra sem szabad majd fegyvert, lőszert, robbanóanyagot vagy a közbiztonságra veszélyt jelentő eszközöket hirdetni, amelyeket köztudottan széles körben adnak el. A gyógyszerek esetében megmarad a tiltás a kábítószer-tartalmú és a terápiás területeken használt termékekre. A kizárólag receptre kapható termékeket pedig ezentúl is csak szaklapokban lehet reklámozni, amelyek körét a népjóléti tárca jelöli ki, csakúgy, mint azt a tájékoztató szöveget, amelyet a vény nélküli termékek hirdetésein kell szerepeltetni.

A dohány- és alkoholhirdetésekre néhány közös korlátozás lép életbe. Így nem lesz szabad megjelentetni ezeket a sajtótermékek címoldalán; olyan orgánumokban, amelyek elsősorban gyerekeknek vagy fiatalkorúaknak szólnak; sőt – magától értetődően – játékokon vagy azok csomagolásán sem. Vége tehát a cigarettareklámoktól hemzsegő Forma 1-es matchboxok korának. Tilos lesz dohány- és alkoholreklámot közoktatási és egészségügyi intézményeken belül vagy azok 200 méteres körzetében kitenni, és nem lesz szabad ingyenes mintát adni sem cigarettából sem pedig szeszesitalból. Mindkét termékcsoportnál a sajtóban és a közterületen is pontosan meghatározott méretű és szövegű felirattal kell figyelmeztetni az embereket, hogy ez a szokás káros az egészségre. A dohánytermékek hirdetésében nem lehet összekapcsolni a cigarettázást az egészséges életmóddal.

A sok tilalomfa után egy engedmény: a tervezet nem tiltja “alapállásból” az összehasonlító reklámot, bár a kreatív szakembereknek minden tudásukra szükség lesz, hogy az összehasonlítás még véletlenül se tévessze meg a fogyasztót, ne sértse vagy veszélyeztesse a versenytárs jó hírnevét, továbbá ne idézze elő annak hátrányos megítélését.

Változik az eljárási rend is. A bíróságok ezentúl csak a személyiségi jogok ügyében lesznek kompetensek, a Gazdasági Versenyhivatal pedig az új versenytörvény reklámokra vonatkozó fejezetében foglaltakban. Az összes többi kérdést a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség rendezi, amely a törvény hatálybalépése után saját hatáskörében dönthet a tilalmas reklámot sújtó büntetés nagyságáról, amely így akár kevesebb, de akár sokkal több is lehet a ma használatos 30 ezer forintnál.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.