A Gazdasági Kabinet hétfőn áldását adta a pénzügyi tárca nyugdíjreform-koncepciójára, így az várhatóan a lapunk megjelenésekor esedékes kormányülés elé kerül. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat véleménye a koncepcióról meglehetősen lesújtó, egyik fél sem zárja ki azonban, hogy a nézetek még közeledhetnek egymáshoz.
A nyugdíjreform tervezete egy felosztó-kirovó logikájú alapnyugdíjjal s egy tőkefedezeti alapon működő kiegészítő nyugdíjpillérrel számol (Figyelő 1996/49. szám), s a kettő közül csak az első maradna a nyugdíjbiztosító kezelésében. Ráadásul az anyagból kiviláglik: készítői nem sok szerepet szánnak a nyugdíjbiztosítási önkormányzatnak. Nem meglepő hát, hogy ez utóbbi testület nem fogadta kitörő örömmel a nyugdíjreform tervezetét. A testület állásfoglalása a kormány szemére veti, hogy olyan időszakban kívánja bevezetni a szerintük amúgy is államháztartási hiányt generáló tőkefedezeti pillért, amikor a gazdaság stagnál, s az államháztartásnak jelentős külső és belső adósságállománnyal kell megbirkóznia.
A tőkefedezeti pillér bevezetése miatt az önkormányzat szerint szükségszerűen deficit keletkezik a felosztó-kirovó rendszerben, ami az államháztartás hiánya is egyben. Ez inflatorikus hatású. Miközben drága és túlbürokratizált intézményrendszert szándékoznak kiépíteni, a nyugdíjbiztosításban megmarad a hiányfinanszírozás, s ezzel a szociális bizonytalanság. A tőkefedezeti pillérnél a bevételek folyamatossága ugyan megoldott, de a kiadási oldalon nincs stabilitás. A kettes pillérben kapott nyugdíjösszeget nem lehet előre meghatározni; a várható nyugdíjakat kikezdi az infláció, hullámzóvá teszi a kamatok alakulása, a befektetési lehetőségek változása; a tartalékok esetleges külföldi befektetése pedig korlátozza a hazai befektetéseket. Az állami garancia hiánya ráadásul – s az önkormányzati ellenvetés itt már előrevetít egy esetleges alkotmánybírósági kitérőt is – “bizonytalanná és alkotmányosan kikezdhetővé” teszi a járadékot.
A tb-oldal szerint a kormányjavaslat azokra hárítja az átalakítás terheit, akik a tovább fenntartandó korszerűsített, de továbbra is egyszintes (felosztó-kirovó logikájú) rendszerben mennek nyugdíjba. Ugyanakkor a fiatalabb korosztályoknak garancia nélkül ígéri a jelenlegi relatív nyugdíjszint fenntartását. A tőkefedezeti elem nem lesz képes érdemi élénkítő hatást gyakorolni a gazdaságra, bevezetése miatt viszont megnő majd a másik pillér forrásigénye, ami lehetetlenné teszi a járulék mértékének csökkentését – bár a kormány előterjesztése ezt ígéri.
A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat ezek után azt kéri, hogy a kormány tárgyalja meg az önkormányzat saját koncepcióját is, s csak a két tervezet összevetése nyomán hozza meg a végső döntést.
