Gazdaság

Külgazdasági nyitás

admin
admin

1996. 11. 27. 00:00

Mindhárom balti ország legfontosabb külgazdasági feladata, hogy mihamarabb bejusson az Európai Unióba. Az EU és a balti államok között 1995 folyamán aláírt társulási megállapodások ratifikációja jelenleg is tart.

Algimantas Rimkunas litván külügyminiszter-helyettes a Figyelőnek kijelentette: országa abban érdekelt, hogy minden állam külön-külön mérettessék meg az EU-felvételi tárgyalásokon. A helyettes külügyminiszter elképzelhetőnek tartja, hogy a három balti ország nem egyszerre lesz az unió tagja. Ezt az első hallásra meglepő véleményt osztják egyébként a másik két országban is. Ennek némileg ellentmond, hogy – szintén mindhárom köztársaságban – úgy vélik: az EU keleti kibővítése alapvetően politikai lépés lesz. Ebbe a véleménybe azt a reményüket is belefoglalták: a nyugati hatalmak stratégiai, és csak másodsorban gazdasági kérdésként kezelik a baltiak felvételét. Rimkunas nem zárta ki azt sem, hogy a balti államok a teljes jogú tagságot egy “átmeneti időszak” után érjék el. Oroszország ugyanakkor nem rosszallja az északiak EU-tagságát – erősítették meg kérdésünkre mindhárom fővárosban.

A CEFTA-együttműködést szintén mindhárom ország fontosnak tartja. A litvánoknak például Magyarországon kívül az összes CEFTA-állammal van szabadkereskedelmi megállapodásuk, hazánkkal pedig folynak a megbeszélések. A magyar külkereskedelem szempontjából kevésbé fontos Észt- és Lettországgal kevésbé előrehaladottak a tárgyalások, de – mint az IKIM-ben megtudtuk – Magyarország számára a “távolabbi jövőben” elképzelhető ezen országok CEFTA-tagsága is. Magyarország számára egyébként a balti régió erős aktívum-termelő terület: az export mintegy nyolcszor haladja meg az importot. A jövő év első felére várható a három ország csatlakozása a CEFTA-tagság feltételének is szabott Világkereskedelmi Szervezethez (WTO). Az OECD-tagság azonban csak az ezredforduló utánra várható.

A kereskedelempolitikában különbözik a három ország által követett gyakorlat. A tallini kormány liberális kereskedelempolitikája példa nélküli: az árukat vámok és mennyiségi korlátozások nélkül lehet behozni. Az export másfelől a növekedés hajtóereje: 1995-ben 25 százalékkal nőtt a kivitel az előző évihez képest. Bár a külkereskedelmi mérleghiány így is jelentős, a GDP 19 százalékára rúg, a helyzetet árnyalja a nagyarányú tőketranszfer. Ennek következtében a folyó fizetési mérleg hiányának GDP-hez viszonyított aránya 1995-ben csak 4,1 százalék volt.

A másik két állam külgazdaság-politikájában fellelhetők bizonyos protekcionista elemek. A külkereskedelmi mérleghiány alacsonyabb mértékű, a folyó fizetési mérleg egyenlege pedig aktívumot mutat. Az északiak kereskedelmi átállását jól mutatja, hogy az orosz kapcsolat aránya a három ország forgalmában jelentősen visszaesett, bár még mindig számottevő. Ágazatok szerinti bontásban az élelmiszer- és a faipar, valamint a félkész ipari termékek adják az export döntő részét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

The rescued private owned submarine UC3 Nautilus that sank on Friday 11. August, are dragged into Copenhagen Harbor 12. August 2017 by the Salvage ship Vina. The Swedish journalist Kim Wall which was on board the submarine is still missing. Owner and Captain Peter Madsen was rescued and charged with negligent manslaughter. (Foto: Jens Noergaard Larsen/Scanpix 2017)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.