Gazdaság

Változó környezetben

Bár a szövetséget ma már partnerként kezelik, ez még nem jelenti azt, hogy a szabályozómódosítások általában a szakmának kedveznének: a különböző, a lízing szempontjából fontos törvények (lapzártakor részben még csak tervezetként létező) módosításai számos ponton kedvezőtlenek a lízingcégek számára. A legnagyobb szeletet jelentő autólízinget például meglehetősen hátrányosan érinti, hogy jövőre az áfa-törvény módosítása nyomán a lízingbeadónak a teljes áfát meg kell majd fizetnie a lízingelt eszköz átadásakor. A számviteli törvény várható módosítása nyomán a jövőben a lízingelt eszközt a lízingbevevő tartaná nyilván a könyveiben, nem pedig a lízingcég (noha a tulajdonjog továbbra is az övé maradna). Ez a változás gyakorlatilag megszüntetné a lízing amortizációs előnyét is. Szigorító – bár a lízingbevevők szemszögéből nézve végül is a biztonságot erősítő – lépésnek tekinthető az is, hogy a hitelintézeti törvény módosításával lízingtevékenységet csak legalább 20 millió forintos alaptőkéjű, s részvénytársaságként működő cégek végezhetnének. Emellett a nyilvános kötvénykibocsátással bevonható külső forrást a saját tőke mértékéig engednék csak meg, ami a lízingcégek forrásszerkezetében okozhat érdemi változásokat. Érintik a lízingeseket az illetéktörvény módosításai is, amelyek viszont alapvetően kedvezőek. Eszerint azoknak a cégeknek, amelyek fő tevékenységként foglalkoznak autólízinggel (s ezt egyfelől a bankfelügyelet, másfelől a lízingszövetség igazolja), a jövőben nem kell megfizetniük az autóátírási illetéket. Hasonló módon igazolt főtevékenység esetén az ingatlanlízingre szakosodott lízingcégek is előnyösebb helyzetbe kerülnek, amennyiben a mai teljes, 10 százalékos illeték helyett csak a forgalmi érték 2 százalékára rúgó illetéket kell az általuk lízingbe adott ingatlan után megfizetniük – ez némiképp olcsóbbá, s így vonzóbbá teheti a ma még igencsak “visszafogott” ingatlanlízinget.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik