Gazdaság

KONTINENTÁLIS TENDENCIÁK – Európai reneszánsz

admin
admin

1996. 11. 20. 00:00

Az európai lízingipart 1992-ben és 1993-ban mély recesszió sújtotta – a lízingfinanszírozás drámaian visszaesett, számos cég kénytelen volt bedobni a törülközőt. A tendencia 1994-ben megtört, tavaly pedig az ágazat teljesítménye már ismét látványosan ívelt felfelé. Minden esély megvan arra, hogy a Leaseurope tagszervezeteinek összlízingje az idén először eléri a bűvös 100 milliárd ecu-t.

A huszonöt európai ország lízingszövetségeit összefogó Leaseurope, illetve a mögötte álló 1160 lízingcég tavaly 95 milliárd ecu-t forgalmazott. Ez – az 1990-es csúccsal azonos – teljesítmény 11 százalékkal haladja meg a korábbi esztendő, s közel 20 százalékkal az 1993-as recessziós mélypont teljesítményét (és több mint háromszorosa az egy évtizeddel korábbi mutatónak). Az összlízing 85 százalékát tavaly a különböző eszközök, berendezések adták, míg a maradék 15 százalék ingatlanokat finanszírozott.

A csúcsszövetség kimutatásai szerint – tudtuk meg Nyerges Lászlótól, a Magyar Lízingszövetség főtitkárától – tavaly gyakorlatilag valamennyi tagországban erősödött a lízingvállalkozások közötti verseny, s ezt szinte kivétel nélkül mindenhol a banki alapítású cégek előretörése okozta. A verseny kihívására a vállalkozások zöme kénytelen volt az árcsökkentés eszközéhez nyúlni. Sok helyütt új szolgáltatások bevezetésével (is) próbálkoztak a pozíciók megőrzése vagy épp az életben maradás érdekében. A piaci szereplők specializálódása csupán hat-hét országban, míg a diverzifikáció inkább csak a legfejlettebb piacokon – például Németországban és Franciaországban – volt jellemző.

Az európai nemzetek mezőnyét – a többieket messze maga mögött hagyva – változatlanul Németország és Nagy-Britannia vezeti: ketten együtt épp a felét adják a teljes európai lízingteljesítménynek. A középmezőnyt – tízmilliárd ecu-t meghaladó teljesítménnyel – ugyancsak két ország, Franciaország és Olaszország alkotja. Őket – lényegében egy újabb nagyságrenddel lemaradva – néhány fejlett EU-tagország követi. S bár Közép- és Kelet-Európa országai jelenleg még a hátsó traktusban találhatók (együttes lízingforgalmuk alig egytizede volt tavaly a németországinak), már ma is állják a versenyt a finnekkel, a görögökkel, sőt a dánokkal is.

A régióban egyre több bank hozza létre saját, lízingre szakosodott leánycégét, de ugyanez elmondható számos nagyobb gyártóról is. A maga eszközeivel – tanácsadással, információkkal, a különböző szakbizottságok munkáján keresztül – a Leaseurope is igyekszik segíteni a térség lízingiparának fejlődését. A törvényi szabályozás talán kezd letisztulni, a társaságok tőkeereje emelkedik, a refinanszírozási források hozzáférhetőbbek, a kockázatviselési és jótállási technikák egyre megbízhatóbbak, így kétségkívül van perspektíva a dologban – vélik a szövetség elemzői.

A volt szocialista országok közül egyébként tavaly a cseh szövetség tagvállalatai adták lízingbe a legtöbb eszközt – mintegy háromszor többet, mint a 301 millió ecu-vel harmadik helyen álló magyarok. A második a sorban Lengyelország (401 millió ecu), míg Szlovákia 154, Szlovénia pedig 102 ecu-s teljesítményt tudott felmutatni. Az ingatlanok lízingje ebben a körben egyformán minimális.

A lízingbe adott eszközök között Európában is az autóké a vezető szerep, igaz, tavalyi 36,6 százalékos részesedésük 2 százalékos csökkenést mutat 1994-hez képest. A gépek, berendezések továbbra is egynegyedes arányt képviselnek, miközben a haszongépjárművek részesedése 15,7 százalékra emelkedett. A számítógépek és irodatechnikai berendezések aránya immár alig haladja meg az egynyolcadot. A lízingbevevők között a szolgáltató szektor a meghatározó, részesedése 50 százalékos (ezen belül a privát szektor 45 százalékot ad), de több mint egyharmadot tesz ki az ipar és építőipar részesedése is.

A legtöbb lízingcég Franciaországból képviselteti magát a szövetségben. Érdekesség, hogy a 241 francia lízingvállalkozásból 142 kizárólag ingatlanlízinggel foglalkozik, jóllehet a többi tagország esetében mindenütt tíz alatt marad az efféle cégek száma. A közép- és kelet-európai mezőnyből kiemelkedik Csehország, ahol 126 cég tartozik a nemzeti szövetséghez – 13-mal több, mint Németországban.

Figyelemre méltó eltérések mutatkoznak az országok között a lízingelt eszközök megoszlásában is. Az élmezőnyhöz tartozó Olaszországban például egyedülállóan magas – 63 százalékos – a gépek és berendezések részaránya. Az autók a közép- és kelet-európai régióban (hasonlóan a piacvezető németekhez) rendre több mint felét adják a forgalomnak, kivéve Lengyelországot és Oroszországot – előbbiben a haszongépjárművek, utóbbiban pedig a számítástechnikai eszközök viszik a prímet.

A lízing számviteli szabályozása az öreg kontinensen is állandó viták tárgya. Az angolszász modell (ahol a lízingelt eszközt a lízingbevevő könyveiben tartják nyilván) Európában is terjed (Magyarországon például épp most tervezik bevezetni). Az Európai Unió törekszik ugyan a harmonizációra, ám ma még elismeri a kétféle számvitel együttélését. Ez ügyben állandó egyeztetés folyik az EU és a Leaseurope illetékes bizottságai között. Nyerges László szerint a kontinentális modell (ahol az eszközt a lízingbeadó tartja nyilván) a következő időszakban ismét erősítést kaphat, miután a szövetség múlt hónapban Prágában tartott éves közgyűlésén – az olasz Antonio Dattolo után – a német Klaus Feinent választották meg két évre a Leaseurope elnökének. Feinen jelszava: harmonizálni kell, nem pedig uniformizálni. Az elnök a teljes modellváltást még elsietettnek tartja, szerinte a németek által is követett megoldás még nem futotta ki teljesen magát, s nem gátja a növekedésnek.

A Leaseurope, amely idén májusban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját (a magyar gazdaságdiplomáciát dicséri, hogy az ebből az alkalomból Brüsszelben tartott rendezvényen hazánk uniós és belgiumi nagykövete, Juhász Endre és Kiss Tibor is megjelent) az európai jogharmonizáció elősegítésén is dolgozik: a jogi bizottságban például olyan témákat tárgyalnak, mint a termékfelelősség, a kereskedelmi szabályozás vagy a környezetvédelem ügye. Erősített a brüsszeli statisztikai bizottság is, amely a felgyorsult folyamatokra reagálva – miközben immár profi marketinggel is foglalkozik – ettől az évtől féléves adatszolgáltatást vár el tagszövetségeitől – attól a meggyőződéstől hajtva, hogy a tendenciák gyors feldolgozása és elemzése azonnali reagálást és módosításokat tesz lehetővé az európai piacon. (Az európai szövetség törekvéseihez igazodva a magyar lobbyszervezet is felállította saját statisztikai bizottságát.) A féléves adatkérésnek köszönhetően jósolható nagy biztonsággal az is, hogy az 50 milliárd ecu-s első félévi teljesítmény alapján (s az általában erősebb második félévvel kalkulálva) az idén először bízvást meghaladja majd a 100 milliárd ecu-t az európai szövetségi tagok összteljesítménye.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.