Gazdaság

ALAKULÓ AUTÓLÍZING – Kamatostul

admin
admin

1996. 11. 20. 00:00

Markáns változást ígér jövőre a lízingen belül mindmáig meghatározó autóügyletek piacán a finanszírozási konstrukciókat újraszabályozó törvénymódosítási csokor. Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint például a részletre történő autóvásárlásnál is előre, egy összegben kell majd kifizetni az áfát. A szigorítással eltűnik a kamatmentes részletfizetés, s akár húsz százalékkal drágulhatnak a kedvezményes konstrukciók. Mindez nyilván megrostálja a lízingcégeket.

Az autólízinget alapvetően érintő jogi kiigazítást az is indokolja, hogy a lízinget egyszerre több törvény szabályozza. A szakma szerint azonban a módosítás igazi oka az, hogy az állam megelégelte a kezdőrészlet áfájának akár öt évre szóló megelőlegezését. A Pénzügyminisztérium illetékesei sem tagadják, hogy a visszaéléseket akarták korlátozni.

A hazai lízingkonstrukcióknak eddig két, markánsan különböző változata volt ismert a gépjármű-finanszírozásban. A kevésbé használatos forma az operatív lízing, amely egy egyszerű bankhitelhez hasonlítható, csak nem a lízingbevevő, hanem a lízingbeadó amortizálja az autót.

A gyakoribb lízingformát a társasági adótörvény szabályozza – itt az autó a lízingcég tulajdonában marad, s a lízingbeadó társaság számolja el az amortizációt is. A tervezet szerint azonban ez a konstrukció megszűnik. Az új forma a pénzügyi lízing lesz, amelyet a pénzintézeti törvény szabályoz. Ez is bankhitelhez hasonlít, de itt már a lízingbevevő amortizálja az autót.

Az új finanszírozási koncepció kisebb változtatással, de nagyobb teret enged a bérleteknek. Azért is, mert az amortizáció elszámolását a bérbevevőnek engedi, de a bérbeadó marad a tulajdonos. A lízing rovására a bérletkonstrukciók soha nem látott népszerűségét vetíti előre a tervezett változás azzal, hogy a bérleti díj áfáját személygépkocsinál is visszaigényelheti majd a bérlő. Ez ugyanis a lízingnél nem lehetséges.

A jogszabályi változások nyomán a fő lízingtípus tehát a pénzügyi lízing lesz, s emellett bontakozhat ki a bérlet több formája. A leasing szó visszanyeri valós értelmét – véli Bíró Gyula, az Opel Bank vezérigazgató-helyettese. Az ügyfél döntésében azonban meghatározó lesz, hogy a pénzügyi lízingnél a tervezet szerint nem a lízingcég, hanem bizonyos zálogokkal, garanciákkal a lízingbevevő válik a lízingelt eszköz kvázi tulajdonosává. Ez azt jelenti, hogy állományba veszi az eszközt, amortizációt számol el utána, nyilvántartja a költségeket. A változásokkal jövőre 15-20 százalékkal mindenképpen drágul a finanszírozás.

Krasznai Gábor, az Euroleasing ügyvezető igazgatója szerint a kevésbé használatos formának számító operatív lízing eddigi gyakorlati előnye jövőre is megmarad, sőt felértékelődik. A lízingbevevő néhány évig használja az autóját, majd maradványértéken megváltja, visszaadja, illetve ezt a maradványértéket beszámíthatják egy új autóval induló lízingügyletnél. Az ügyfél így egyenletes költséggel tervezhet, és mindig korszerű autót használ, a finanszírozó lízingcég pedig stabilabb ügyfélkörre számíthat.

Az új szabályozás nagyobb biztonságot ad a lízingbevevőnek, bár azt jogilag nem teszi tulajdonossá. A pénzügyi lízingnél annyi változást hoz, hogy a lízingbevevő gazdasági értelemben tulajdonossá válik, az autó bekerül az üzleti könyveibe. (Az amerikai gyakorlatnak megfelelően szétválik a jogi és gazdasági tulajdonos.) Az operatív lízingnél azonban nem változik sem az elszámolás, sem a tulajdonviszony.

A stratégák szerint az új lízingszabályozás koncepciójának az a lényege, hogy a hitel és a lízing versenysemleges legyen. Ezt azonban a szakemberek szerint eleve lehetetlenné teszi, hogy a lízingtársaságok általában drágább, másodlagos forrásokból – bankkölcsönből, kötvénykibocsátásból – juthatnak pénzhez. Még jelentősebb a különbség a helyi adóelszámolásban. A bankoknál ugyanis a kamatbevételt tekintik árbevételnek, ennek alapján fizetik a helyi adót, míg a lízingcégeknél a teljes forgalom jelenti az árbevételt. Mindez a lízingeseket – úgy érzik – háttérbe szorítja, súlyosan diszkriminálja. Jövőre a lízingcégek a kapott kamat után fizetik a helyi adót, de a bankok továbbra is (csak) a kamatmarzs után. Az intézkedések tehát nehéz helyzetbe hozzák a lízingcégeket, amelyek közül csak a tőkeerősek maradnak majd talpon, a kisebbek közül sok csődbe juthat. A változások hatására tovább csökkenhet a lízing aránya a gépkocsi-finanszírozásban, lévén, hogy a finanszírozóknak nem nettó, hanem bruttó lízingdíjat kell felszámítaniuk.

Rainer Raupp, a Mercedes-Benz Lízing Hungária Kft. ügyvezető igazgatója egyenesen úgy fogalmaz: az amortizáció elszámolásának változtatásai a pénzügyi lízingkonstrukciót az ipari szféra számára lényegében érdektelenné teszik. A lízingvállalatok tevékenysége szerinte is az operatív lízing felé tolódik majd el, ahol a lízingbevevő csak a gépjármű tényleges használatáért fizet. Ebben az esetben azonban a lízingráta lényegesen alacsonyabb, mint a pénzügyi lízingnél, mivel ennél a megoldásnál magasabb maradványértékkel kalkulálnak. Noha ez a modell Németországban évek óta kitűnően működik, nem szabad elfelejteni, hogy a pénzpiaci kamatok ott jóval alacsonyabbak, mint Magyarországon. Itthon ez a forma csak akkor lesz igazán előnyös és vonzó, ha itt is érdemi kamatcsökkenés következik be – véli Rainer Raupp, aki különböző adminisztratív korlátozások helyett szívesebben látná már azokat a beruházásösztönző intézkedéseket, amelyek támogatják az elöregedett autópark, főként a haszongépjármű-, valamint autóbusz-állomány lecserélését környezetbarát járművekre.

A piac által kikényszerített új lízingkonstrukciók között Krasznai Gábor szerint gyakrabban jelenik majd meg a nagyobb vállalatoknak ajánlott “teljes szerviz”, tehát az autó üzemeltetésével kapcsolatos komplex szolgáltatási csomag ajánlása, a finanszírozástól kezdve az üzemanyag-elszámoláson, szervizen, biztosításon át egészen a költségnyilvántartásig.

Az áfa a főszereplő a jelenlegi, az illetékesek szemét szúró kamatmentes konstrukcióban is, amelyben nem akkor fizeti be a lízingcég a kezdőrészlet forgalmi adóját, amikor a márkakereskedőtől megveszi, hanem csak évekkel később, a futamidő végén. Ezzel ezen konstrukciók a hivatalos megítélés szerint indokolatlan versenyelőnyt élveznek. Éppen ez késztette az illetékeseket az áfa-törvény módosítására. Eszerint ezután az áfát az eszköz birtokba adásakor, vagy a vételár teljes kifizetésekor, előre kell befizetni. A két időpont közül mindig a korábbi a meghatározó.

Igazat állítanak tehát a reklámok, ha így csábítják vásárlásra az ügyfeleket: “kamatmentesen, csak az év végéig”. A szakemberek szerint 1997. január elsejével a hazai autófinanszírozási konstrukciók legszínesebbje, legolcsóbbja és talán legsikeresebbje valóban eltűnik. Pedig idén szinte elburjánzott az e típusba tartozó, egyre agresszívebb megoldások sokasága, tompítva az autópiaci recesszió hatását. A nagy finanszírozók – a magasabb forgalom reményében – a kisebb haszonkulcsot is vállalták. Akik gyorsabbak voltak – mint például a Merkantil Car -, a piac nagyobb szeletét tudták megszerezni. Akik vártak, sokat veszthettek – állítja Krasznai Gábor.

A Merkantil a szakma szerint valósággal letarolta a piacot. Ezt a szakemberek annak tudták be, hogy az anyavállalat, a Merkantil Bank privatizáció előtt állt, és fontos volt, hogy a leányvállalat is minél nagyobb piaci részesedéssel, aktív követelésállománnyal rendelkezzen. A rámenős üzletpolitika azonban azután sem csillapodott, miután az OTP megvásárolta a Merkantil Bankot. Bár 1995-ben a lízingpiac felosztása nagyjából megtörtént, a kamatmentes konstrukcióknak köszönhetően az erőviszonyok átrendeződtek. A konkurencia kénytelen volt alkalmazkodni a keményebb versenyfeltételekhez, és – a kezdőrészlet illetve kezelési költség csökkentésével – hasonló engedményeket tenni. Az év végi finishez közeledve annyira “eldurvult” a verseny, hogy a finanszírozók egyre nagyobb mértékben voltak kénytelenek feláldozni a hasznukat.

Talán a kamatmentes konstrukció megszüntetéséért cserébe, a pénzügyi tárca megszünteti a márkakereskedőket fájdalmasan érintő tavalyi rendelkezést, amely szerint a használt autók továbbértékesítésénél a kereskedő nem igényelheti vissza az áfát. A rendelkezés korábban azért született, mert az ex-szocialista autómárkák (Dácia, Lada) reexportja során a valóságosnál nagyobb feltüntetett vételárral jelentős áfa-csalásokat, jogosulatlanul nagy visszaigényléseket követtek el egyes használtautó-exportőrök.

A szigorúbb ellenőrzés helyett egy éve – jogi “megoldással” – megszüntették az áfa-visszaigénylés lehetőségét, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel azokat a kereskedőket, akik az új autó árába beszámítva átvették a leadott használt kocsikat. Tápot adva ezzel a szürkegazdaságnak, papír és nyilvántartás nélküli adásvételnek.

A mostani változtatás után a használt autót átvevő kereskedőnek csak a vétel (beszámított érték) és a továbbértékesítés közötti különbség után kell majd az áfát megfizetnie. (Ha tehát a kereskedő egymillió forintért vesz át egy használt autót, és ezt összesen 1,2 millió forintért adja tovább, akkor csak a 200 ezer forint után járó 50 ezer forintnyi áfát kell befizetnie.)

Ha az új szituáció megítélésében némileg el is tér el a szakemberek véleménye, abban valamennyien egyetértenek: annak keserű következményei lesznek a Bokros-csomag dekonjunktúrája után épp csak magához térő újautópiacon. Az 1994-es mintegy százezer darabos forgalom után tavaly 55 ezerre csökkent az eladás.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (Suzuki nélküli) adatai szerint ez a szám az idén várhatóan hatvanezer darabra emelkedik. Részben azért, mert a jövő évi szigorítás miatt sokan előrehozzák vásárlásaikat.

Az egyesületi tagok között a legtöbb autót értékesítő Opelnél márciustól egyre derűsebben nézték az idei forgalmi adatokat. Az itthon eladott Opelek 30-35 százalékát valamilyen kedvezményes konstrukcióval (15 százalékát lízinggel) értékesíti az Opel Leasing, illetve a GMAC, októbertől az Opel Bank közreműködésével. Az első negyedév végén bevezetett kamatmentes részletfizetési konstrukció is nagyot lendített az üzletmeneten. Olyannyira, hogy a hagyományos nyári holtszezon is élénk volt, a kereslet egyenletes maradt. Sok olyan vevő is e megoldás mellett döntött, aki készpénzfizetéssel is vásárolhatott volna. Aki viszont nem tudta letenni a vételár 50-80 százalékát, jobb híján a bankkölcsön vagy a cégen keresztüli lízing közül választhatott.

A kamatmentes részletfizetés nélkül 1997-re ismét a Bokros-csomag okozta mélypont közelébe csökkenhetnek az újautó-eladások. A várhatóan kisebb piacon szigorúbb feltételek között kell majd helytállniuk a lízingcégeknek is. A piac újabb átrendeződésében az szerezhet nagyobb részesedést, aki legelőször tud a többinél is kedvezőbb, életképes konstrukciót kitalálni. További előnyt jelent, ha valamely cég versenytársainál olcsóbb forráshoz tud jutni, ezért a közvetlen banki érdekeltségű lízingcégek – mint a Merkantil Car, a Porsche Bank LBS Kft.-je vagy az Opel Leasing – helyzete a szakemberek szerint könnyebb lesz azokénál, amelyek mögött nem áll közvetlen banki tulajdonos.

Az idén a szakemberek szerint azért fokozatosan csökkentek ezek a különbségek. A nagyobb, erősebb független társaságok már a bankosokéval csaknem azonos lehetőségekre tehettek szert saját banki vonalaikon keresztül. A “független” Euroleasing például – az egy napon belüli szerződéskötéssel és megfelelő üzletpolitikával – tovább erősítette piaci helyzetét. A cég kezdetben a márkakereskedőkkel állt kapcsolatban, a második fokozatban viszont már közvetlenül a generálimportőrökkel – mint például a Fiat, a Citroën, a Mazda vagy a Toyota itteni képviseleteivel – kötött megállapodást. A harmadik lépcső, amikor az Euroleasing a képviselettel vagy a kedvezményes forrást nyújtó bankkal közös vállalatot alapít. Ilyen – Mazdákat finanszírozó – közös cég például az Eurocredit, de 1997. első negyedévében hasonló vegyes cégként létrehozzák a Citroën Leasinget is. A kooperáció közös érdekeltségen alapul. A márka megteremti az egységes, központi, a piacon kedvezményesnek számító finanszírozási lehetőséget, és ezzel több vevőhöz jut, miközben a bank állandó, stabil partnert, a lízingcég ügyfeleket kap.

A jövő évi változások miatt ismét nagy szükség lesz a lízingszakemberek találékonyságára. Jelenleg lázas munkában és nagy titkolózás közepette készítik az új szabályozásra hangolt konstrukciókat. Nem kétséges, hogy az nyer többet, aki előbb tud kirukkolni a lehető legvonzóbb ajánlattal. Akik várnak, lemaradnak. Kérdés, találnak-e újabb kiskaput az érdekeltek. Azzal, hogy szinte a szerződéskötéskor be kell fizetni a teljes vételár után az áfát, igencsak megdrágul a finanszírozás, csökken a fizetőképes kereslet, s így jó néhány kisebb lízingcég végleg kiszorulhat a piacról. Számukra nyilván az sem vigasz, hogy a változtatások nyomán – bár egyes szakértők szerint a költségvetési bevétel szerényebb lesz – javulhat a külkereskedelmi mérleg, csökkenhet a valutakiáramlás.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.