Gazdaság

TB-JÁRULÉK JÖVŐRE – Terhelési vita

Jövőre 3,5 százalékkal csökken a munkáltatók által fizetett tb-járulék, az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetése miatt mégis sokan rosszabbul járnak, mint az idén. “Szemfényvesztés a járulékcsökkentés” – hangoztatják a munkáltatók. “Ez menti meg a tb-alapokat az összeomlástól” – védekezik a kormány.

A társadalombiztosítás finanszírozási problémái miatt jövőre járulékreformot hirdetett a kormány. Ennek keretében január elsejétől számos szigorító intézkedés bevezetését határozták el, és erre már az Országgyűlés is igent mondott. Az egyik legjelentősebb változás: bevezetik a napi 60, havi 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást, amelyet – néhány kivételtől eltekintve – csaknem minden polgár után meg kell fizetni. A kivételek közé tartoznak a sorkatonák, a nyugdíjasok, valamint a rendszeres rokkantsági segélyben, táppénzen, terhességi gyermekágyi segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülők. Ugyanakkor a fizetésre kötelezettek között van – a munkáltatók mellett – az egyéni vállalkozó s a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. A kellemetlen hírek csokrában az egyetlen üde színfolt, hogy aki egyidejűleg több jogviszonyban áll, annak a legalább 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyt meghaladó többi foglalkoztatás után nem kell a havi 1800 forintot megfizetnie.

A járulékreform keretében átszabták a képviselők az 1975. évi II. tb-törvényt is. A módosítás szerint jövőre a munkáltatóknak 24 százalékos nyugdíjbiztosítási és 15 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük. A látszólagos tehercsökkentés azonban azzal a kellemetlenséggel jár, hogy a tb-járulék alapja a jelenlegihez képest jelentősen bővül. Míg az idén számos jövedelem mentesül a járulékfizetés alól, jövőre e tekintetben gyökeres változásra kell számítani. A tb-járulék alapja ugyanis – némi kivételtől eltekintve – jövőre megegyezik a személyi jövedelemadó alapjával.

A kivételezettek közé tartozik a munkáltató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási és szociális ellátásnak a nem a munkáltatót terhelő összege, valamint a munkáltató által a magánszemély javára az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg legfeljebb havi 20 ezer forintig. Mentes a tb-járulék alól az adózott eredményből juttatott osztalék 20 százalékos adót viselő része, illetve bizonyos feltételek esetén a honorárium, a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységből származó jövedelem. Az elfogadott törvény szerint – többek között – mentes a tb-járulék alól a nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő műből, műfordításból, rádió- vagy televíziójátékból, filmalkotásból, képzőművészeti, iparművészeti vagy fotóművészeti alkotásból származó jövedelem. Ugyancsak nem kell járulékot fizetni a nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás után kapott jövedelem után, ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény, irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány.

Növekszik az egyéni és a társas vállalkozások tb-járulékterhe is. Az egyéni vállalkozónak a tárgyévet megelőző évben elért szjaalapot képező jövedelme, valamint a vállalkozói osztalékalap, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után kell megfizetnie a tb-járulékot. A társas vállalkozás tagjának a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem és a vállalkozás adózott eredményéből juttatott osztalék, de minimum a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után kell lerónia a járulékot. A szigorítások sorába tartozik az is, hogy jövőre a tb-törvény szempontjából csak a nyugdíjasok minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagyis a kedvezőbb járulékfizetés csak az ő jövedelmükre vonatkozik.

Nemcsak a munkáltatók, illetve a vállalkozások által fizetendő tb-járulékalap bővül jövőre, hanem az egyéni járulékplafon felső határa is emelkedik, mégpedig napi 3300 forintra.

Az Országgyűlés annak ellenére áldását adta a kormányzat tb-terveire, hogy a munkaadók heves tiltakozásukat fejezték ki. A vázolt törvénymódosítás szerint ugyanis a munkaadók tb-terhe csak 51 ezer forint jövedelem fölött mérséklődne, miközben az átlagkereset még jövőre is ez alatt lesz, sőt számos ágazatban még a 40 ezer forintot sem éri el.

Szemfényvesztés az a kormányzati vélemény, hogy csak azok terhelése növekszik, akik eddig nem fizettek járulékot – állítja a több mint hatezer vállalkozás érdekeit képviselő Magyar Munkaadói Szövetség. Véleményük szerint az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetése miatt a vállalkozások közterhei jövőre tovább növekszenek, holott a kormány éppen az ellenkezőjét hirdette meg: azt ígérte, hogy 1997-től már a vállalkozások helyzete is javul. A pénzügyi kormányzat azonban másképp számol: állításuk szerint a 10 főnél nagyobb gazdálkodó szervezeteknél és a költségvetési intézményeknél a havi átlagkereset jövőre meghaladja az 56 ezer forintot, így az átlagos járulékterhelés alig lesz több 42 százaléknál. Ugyanakkor azt a pénzügyi tárca is elismeri, hogy az alacsony átlagkeresetek miatt – többek között – a mező- és az erdőgazdaságban dolgozók jövedelme után a munkáltatóknak magasabb tb-járulékot kell majd fizetniük. Hasonló sors vár a könnyűipar munkaadóira, de az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok munkáltatóinak tb-járulékterhelése sem csökken.

A bevezetendő módosításokkal a kormány nem titkolt szándéka az, hogy a minimálbéres foglalkoztatást visszaszorítsa. Minél magasabb lesz ugyanis a dolgozó jövedelme, annál jobban csökken a járulékterhelés. Havi 14 500 forint minimálbér esetén jövőre a munkáltató által fizetendő teher az egészségügyi hozzájárulással együtt 51 százalékot tesz ki, havi 60 ezer forintos fizetés után pedig az összes tb-teher kisebb lesz, mint jelenleg. A munkavállalók szerint ezzel az intézkedéssel valóban csökken a minimálbéren történő foglalkoztatás, szerintük azonban ez nem azt eredményezi, hogy növekszenek a legálisan fizetett jövedelemek, hanem azt, hogy a legális foglalkoztatás tovább csökken. Jövőre kiderül, kinek lesz igaza…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik