Gazdaság

AZ OECD ROMÁNIÁRÓL ÉS BULGÁRIÁRÓL – A régió sereghajtói

admin
admin

1996. 11. 06. 00:00

Az egykori Varsói Szerződésbe tartozó hat kelet-európai ország közül Románia és Bulgária gazdasági problémái jelentkeznek talán a formálódó piacgazdaság legalacsonyabb szintjén. Mindkét ország választási időszakban van.

Az OECD ország-összehasonlító jelentése szerint a két ország közül gazdasági szempontból Romániának jobbak az esélyei. Gazdag olajkészletei vannak, és fejlett a mezőgazdasága. 23 milliós lakosságával Lengyelország után a második legnagyobb a régióban, belföldi piaca elég nagy ahhoz, hogy a külföldiek ne hagyják figyelmen kívül.

A fordulat óta eltelt hét év gazdasági mérlege mégis igen rossz. Az infláció 1996 végére elérheti a 45 százalékot, szemben a tavalyi, reményt keltő 32 százalékkal. A devizagazdálkodás csődöt mondott, miután a bankszektorban még mindig uralkodó befolyásos állami bankok segítségével mesterségesen magas szinten tartották a lejt. 1996 első felében 10 százalékkal esett vissza az export. A “szavazóbarát” béremelések és a mezőgazdasági termelőknek adott segélyek mellett is csődhelyzetben van a jóléti rendszer, a kórházak és az iskolák. A korrupció minden szinten virágzik.

A kormány utolsó, választás előtti ajándéka persze hozhat szavazatokat. A tömeges privatizációs program keretében minden szerencsés polgár 1 millió lej (körülbelül 320 dollár) névértékben részvényt fog kapni, ami igencsak bőkezű adomány a havi 100 dolláros átlagfizetés mellett. Az elképzelések szerint mintegy 4000 vállalat részvényeinek 60 százalékát kívánják magánkézbe adni. A részvényeket azonban addig nem lehet eladni, amíg “majd valamikor” – nyilvánvaló taktikai okból csak jóval a választások után – nem hozzák létre a tőzsdén kívüli piacot, amerikai segítséggel. Az állami juttatásoktól eleső cégek közül ugyanis sok fog csődbe menni, s ezzel együtt persze a részvényárfolyamok is alászállnak. A három évvel ezelőtti 12 százalékról mára 6 százalékra leszorított munkanélküliségi ráta várhatóan újból fel fog szökni.

Bulgária a tél közeledtével még rosszabb helyzetben van. A helyi valuta értéke zuhanórepülésbe kezdett. Meghatározó elem a hiperinfláció és az ország 9,5 milliárd dollárnyi külföldi adósságának nemfizetése. Az állami iparnak mindössze 5 százalékát sikerült privatizálni.

A legújabb gazdasági krízisszakasz 1996 elején kezdődött, amikor kiderült, hogy a bankok a csődbe ment állami cégekbe (és az igazgatók barátainak zsebébe) szórták a pénzüket. Az elvesztett betétek pótlására a jegybank pénzt pumpált a bankokba, és még több pénzt nyomott a növekvő költségvetési hiány finanszírozására. Szeptember végéig a leva értékének egyharmadára csökkent, az infláció havi 20 százalék körül mozgott. A devizatartalék a tavalyi 1,5 milliárd dollárról 500 millióra zuhant, ami még a jövő évi élelmiszer- és energiaimport kifizetésére sem elegendő, nem is szólva az esedékes adósságtörlesztésről. A kamatlábat a jegybank a korábbinak háromszorosára: 300 százalékra emelte.

Ennek következtében a normális gazdasági tevékenység gyakorlatilag megszűnt. A vállalkozások tucatjával mennek csődbe. A hitelre éhes parasztok csak a földek töredékét művelik meg. Az idén a gazdaság legalább 3 százalékos zsugorodására számítanak, s ez a tendencia várhatóan jövőre is folytatódik.

Bulgária számára ma már a legkisebb rossz az, hogy az IMF kemény nyomást gyakorolhat az országra. A Valutaalap 115 millió dollárnyi hitelt tart vissza addig, amíg nem adják el a “gyors” privatizációra kiszemelt vállalatok jó részét. Az Economist országszemléje szerint az IMF novemberi döntésétől függ, hogy Bulgáriára gazdasági káosz vár vagy egy nagyon lassú menekülés.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.