Gazdaság

EBRD-JELENTÉS AZ ÁTMENETRŐL – Lassuló régió

admin
admin

1996. 11. 06. 00:00

Kelet- és Közép-Európa, valamint a Baltikum a tavalyi 5,2 százalékos bővülés után az idén mindössze 4 százalékkal lesz képes növelni bruttó hazai termékét – írja most közreadott jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az évtized hátralévő részében a régióban 4-5 százalékos növekedést valószínűsít a pénzintézet, amely Magyarországnak jövőre 3 százalékos GDP-bővülést jósol.

A térség valamennyi országában folytatódott, de az utóbbi egy évben lelassult az átalakulás – állítja az EBRD tanulmánya. Az elemzés készítői hozzáfűzik, hogy a “könnyen megvalósítható” piacliberalizációs lépések után most sok helyütt a kevésbé látványos, komplexebb szerkezeti és intézményi feladatok vannak soron. Valamennyi országban – köztük a három immáron OECD-tagban is – változatlanul kihívás a munkaerő-piaci szabályok, a versenypolitika, a társadalombiztosítás reformja, a tőkepiacok, a banki szolgáltatások fejlesztése és a felügyeletek megerősítése.

Az elmúlt egy esztendő fejleményeit vizsgálva egyébként éppen ez utóbbit, a pénzügyi szektort és annak bankcsődökkel tarkított, más ágazatoknál lassabb átalakulását emelték ki a szerzők a három legfőbb tanulság egyikeként. Másrészről a közművek és a közlekedés privatizációjának megkezdését említették (a magyar, a cseh és az észt példát minősítve kiemelkedőnek), harmadik fejleményként pedig azt citálták, hogy jó néhány országban lendületet vett végre a tömeges privatizáció.

A bank, szokásához híven, ezúttal is érdemjegyekkel illette az egyes országokat a privatizáció, a piaci liberalizáció, a pénzügyi intézmények és a jogrendszer reformja tekintetében. A legjobb érdemjegyeket – a tavalyiakat kivétel nélkül megismételve – az idén is Magyarország és a Cseh Köztársaság kapta, bár igencsak szorosan követi őket Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. EBRD-s bizonyítványán jelentősebb mértékben csak Kazahsztán volt képes javítani. Privatizációból, bankreformból és a befektetések szabályozásából egyaránt rontott viszont Fehéroroszország, míg Bulgária az ár-, Románia pedig a kereskedelem liberalizációja terén lépett vissza. Az árliberalizációt kivéve (ahol is kettesre érdemesült) csupa egyest kapott, és ezzel a sor végén kullog Türkmenisztán.

Az elmúlt év szerte a régióban inflációcsökkenést hozott, és mint az EBRD-jelentés megjegyzi, nem akadt ország Közép- és Kelet-Európában, valamint a Baltikumban, ahol a pénzromlás mértéke meghaladta volna a 40 százalékot. Mi több, hat országban a ráta egyenesen egyjegyűre apadt, amire egyébként két évvel ezelőtt még egyetlen példa sem volt. Az idei első félév mindazonáltal jó néhány országban – kiváltképp Bulgáriában, Romániában és Albániában, ahol a nehezen elért stabilizációs eredmények egyenesen elúszni látszanak – újra az infláció gyorsulását hozta.

Ugyanakkor a belső fogyasztás és beruházás hirtelen megugrása, valamint az Európai Unió importigény-növekedésének megtorpanása következtében számos országban romlott a kereskedelmi mérleg. Az export-versenyképesség viszont – legalábbis a 10-20 százalékos termelékenységnövekedést elkönyvelő Csehországban, Romániában és Magyarországon – jelentősen javult, amit a bérköltség-összehasonlítások is megerősítenek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.