ÜZENET A LIFTBŐL

Az összeállítás meghatározó “üzenete” a régió bankrendszereinek átalakulásával kapcsolatban: a mérséklődő infláció, a csökkenő állampapírhozamok és az erősödő konkurencia közepette a pénzintézetek szükségképpen rákényszerülnek a jó minőségű, olcsó, de viszonylag nagy tömegben értékesítendő szolgáltatás-típusok kialakítására. Ez magyarán azt jelenti, hogy az állampapír-, illetve a vállalati piac felől egyre több esetben a lakossági pénzpiac irányába tolódik a banki tevékenység súlypontja. A képlet világos: a vállalati (és a bank) privatizációval párhuzamosan érkező külföldi érdekeltségű pénzintézetek sorra szerzik meg a megbízható adósnak számító céges ügyfeleket. Ráadásul ma még régiószerte inkább az eszkimók száma nő, mint a fókáké – igaz, ez alól is vannak kivételek. A hazai pénzintézetek így ráfanyalodnak a szemükben – a CEER kifejezésével – legalább a “vajaskenyérre-valót” biztosító lakossági pénzpiacra.