Gazdaság

MÓDOSUL A JÖVEDÉKI TÖRVÉNY IS – Szigorító csomag

admin
admin

1996. 10. 30. 00:00

Bővül a jövedéki termékek köre, szigorodnak a jövedéki engedély kiadásának feltételei. A jövőben nem kaphat jövedéki engedélyt az az adóalany, akinek bármilyen köztartozása van, ha pedig korábban már megkapta, ilyen esetben visszavonhatják. Változik a szankciórendszer is – ezek a legfontosabb módosítások, amelyeket a jövedéki törvény parlament előtt lévő módosítása tartalmaz.

A jövedéki törvény módosításának célja, hogy a jövedéki szabályozás és ellenőrzés hatékonyságát növelje, illetve a gyakorlati alkalmazás során feltárt problémákat – különös tekintettel a szankciórendszer anomáliára – kiküszöbölje.

Bővül a jövedéki termékek köre. A törvény-előkészítők szerint ezáltal a jövedéki ellenőrzés keretében ellenőrizhetővé válik bármely termék üzemanyagként való értékesítése és felhasználása.

A jelenlegi szabályozás szerint a kőolajtermékek esetében a kiskereskedelmi tevékenység is engedélyköteles, az egyéb kőolajszármazékok kiskereskedelmére viszont ez nem vonatkozik. A pénzügyi kormányzat most bővíteni kívánja a szigorúbb szabályozás alá tartozó kőolajtermékek körét. Ennek megfelelően azt tervezik, hogy az egyéb kőolajszármazékok köréből a kőolajtermékek közé kerül az üzemanyag célú sűrített vagy cseppfolyós gáz és a cseppfolyósított gáztermék is. A módosítás révén így minden üzemanyagféleség kiskereskedelmére kiterjed majd a törvény hatálya.

Mindezek mellett bővítik a jövedéki terméknek minősülő egyéb kőolajszármazékok körét is. Olyan termékek kerülnek a törvény hatálya alá, amelyek alkalmasak motorhajtóanyagként való felhasználásra vagy üzemanyagok keverésére, hígítására. Az új jövedéki termékek a nagy kiszerelésben importált, értékesített üzemanyag-adalékok, kenőolajok s néhány egyéb kőolajszármazék, így például a nyers gazolin, etilbenzol, sztirol.

A törvénymódosítás az egyéb kőolajszármazékok előállítása esetén is előírja a jövedéki biztosítékot, amely a kőolajtermékek termelésére megszabott feltétellel, illetve az egyéb kőolajszármazékok nagykereskedelme, exportja-importja esetében ma is érvényesülő biztosítéknyújtási követelménnyel egyezik meg. Így egyéb kőolajszármazék termeléséhez a tervek szerint a kérelmezőtől legalább 80 millió, de legfeljebb 200 millió forint biztosítékot kérhetnek.

Szigorítják a jövedéki engedély feltételeit is. A jövőben nem adható ilyen engedély, ha a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek a vámhatósággal, az állami adóhatósággal, az illetékhivatallal vagy a társadalombiztosítási szervvel szemben jogerősen megállapított tb-járulék-, munkáltatói táppénzhozzájárulás-tartozása van. Kivételt csak az az eset jelent, ha a kérelmezőnek az illetékes szerv részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett. De nemcsak a jövedéki engedély megadásának, hanem visszavonásának a feltételeit is szigorítják. Így a tervezett módosítás szerint az engedélyt vissza kell vonni, ha a jövedéki alanynak működése során bármilyen köztartozása keletkezik, legyen az adó-, tb-járulék-, vám-, bérfőzési szeszadó-, illeték-, jövedéki bírság- vagy munkáltatói táppénztartozás. A gyakorlat során észlelt problémák miatt módosul a vámszervek illetékességi hatáskörének mai merev szabályozása is. A mostani szabályok esetenként gátolják a több vámhivatal területén elkövetett, szerteágazó nagyobb ügyek felderítését. Azért, hogy ilyen esetekben is lehetőség legyen az ügyek felgöngyölítésére, módosítják a vámszervek illetékességi hatáskörét. Így az országos, valamint a területi parancsnokságnak lehetősége lesz arra, hogy illetékességi területén bármely jövedéki ellenőrzést hatáskörébe vonjon, illetve jövedéki ellenőrzés lefolytatására illetékességi területén bármely vámhivatalt kijelöljön.

Változik a ma hatályban lévő szankciórendszer is. Ennek módosítása azt célozza, hogy az elkövetett jogsértéssel, szabálytalansággal arányosabb büntetési tételeket lehessen kiszabni. A jelenlegi szabályozás szerint a kisebb súlyú szabálytalanságok, mulasztások esetén egy alacsonyabb bírság érvényesül, s a törvény megnevezi azokat az előírásokat, amelyek megsértése ezen bírsággal büntethető. A felsorolás természetesen nem teljes, így a törvény-előkészítők szerint a szankcionálás nem lehet minden tekintetben hatékony. Ezért a tervek szerint a minősített eseteken kívüli valamennyi jogsértésre, a törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségek elmulasztására előírják a szabálysértési jellegű (50-500 ezer forint) bírságot.

A törvényhozók szándékának megfelelően a jövedéki engedély nélkül folytatott tevékenységet a jelenlegi szabályozás rendkívül szigorúan szankcionálja, s nem tesz különbséget aszerint, hogy a forgalmazott terméket adózottan vagy illegális csatornákon keresztül szerezték be. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy konkrét esetekben a magas büntetési tételek nem állnak arányban az elkövetett jogsértéssel. Ezért a törvényt úgy módosítják, hogy ilyen esetekben alacsonyabb összegű bírságot (50-500 ezer forint) szabnak ki. Ez akkor vethető ki, ha egyértelműen bebizonyosodott, hogy az államot nem érte kár, mert adózottan beszerzett terméket forgalmaztak, s ha a törvényben megkövetelt nyilvántartásokat vezették. Feltétele lesz az alacsonyabb bírságnak az is, hogy a kereskedő a jogsértés elkövetésekor már rendelkezzen – azonos tevékenységre, de más telephelyre – jövedéki engedéllyel, vagy a jövedéki engedély iránti kérelmét legalább 30 nappal korábban benyújtotta, de a hatóság nem bírálta el. Ilyenkor – más esetektől eltérően – a jövedéki termékeket nem foglalnák le.

A törvénymódosítás jelenleg az Országgyűlés előtt van. A tervek szerint novemberben szavaznak a javaslatról, s a módosítás január elsejétől lép hatályba. A jövedéki termékek bővítésére vonatkozó rendelkezések, az ehhez szükséges jövedéki biztosítékok igazolására vonatkozó szabályok azonban csak a törvény kihirdetését követő 60. naptól lesznek érvényben. A jogkövetkezmények, a szankciók módosítására vonatkozó rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell majd, amennyiben azok kedvezőbb elbírálást eredményeznek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. június 13.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.