Különös és némiképp cinikus, hogy éppen az érintett szakszervezetek tették ezt, de mentségükre szól, hogy másoknál is működésbe lépett a korábbi években kialakult reflex: az áremeléseknél indokolt valamilyen mértékű kompenzáció. Az indokoltság aligha vitatható, kérdés azonban, hogy miből, illetve hogy az áremelésből származó költségvetési többletbevétel valóságos forrásul szolgálhat-e a kompenzációhoz.
Induljunk ki abból, hogy a gazdaságban minden változatlan, csak az energiaárakat emelik meg, tegyük fel 25 százalékkal. Az energiához két adófajta: a forgalmi adó és a termelők nyereségadója kapcsolódik közvetlenül. Gondoljuk végig, mi történik makrogazdasági szinten!
Ha más változás nincs, akkor az energiaszektorból származó forgalmi adó 25 százalékkal kétségtelenül megnövekszik. Eléggé kézenfekvő azonban, hogy a termelőszektor szereplői az általuk felhasznált energia után ugyancsak 25 százalékkal megnövelik forgalmiadó-visszaigénylésüket. Marad tehát tényleges többletbevétel a lakosság és a kommunális felhasználók oldalán elérhető forgalmiadó-többlet. Igen ám, de ha a lakosság és a kommunális fogyasztók jövedelme nem változik, akkor az áremelés többletkiadásait más kiadások hasonló mértékű csökkentésével egyenlítik ki. A kieső árbevétel miatt egyes szektorok forgalmiadó-befizetései csökkennek, összességében tehát az energiaár-emeléssel a költségvetés bevételei a forgalmi adó tekintetében még rövid távon sem emelkednek számottevően, sőt akár csökkenhetnek is, ha a magasabb adókulcsú termékek és szolgáltatások kereslete esik vissza erőteljesebben. Nem is beszélve a kommunális szektorról, ahol a megnövekedett forgalmi adó közvetlenül megnöveli a költségvetési támogatást, vagy pedig a szolgáltatások “szűkítéséhez” vezet, az előbb már említett hatással.
Nézzük most a nyereségadóban bekövetkezett változásokat! Kétségtelen, hogy az energiaszolgáltatók nyeresége növekszik, így a nyereségadó-befizetés is emelkedhet. Kérdés persze, hogy az energiaszektor vállalatai milyen indulási pozícióban vannak. Ha veszteségesek, és az áremelés után is azok maradnak, úgy többletbefizetésről nem beszélhetünk – márpedig jelenleg ez a helyzet. Az igazi probléma azonban az, hogy változatlan gazdálkodási helyzetet feltételezve, amennyi többletnyereség képződik az energiaszektorban az áremeléssel összefüggésben, összességében ugyanannyi veszteség jelentkezik a felhasználóknál. A költségvetés szempontjából tehát az áremelés aligha járhat nyereségadó-többlettel.
Úgy tűnik tehát, hogy a vezetékes energia árának emelésével a költségvetés többletbevétele – ha egyáltalán van – csak átmeneti és esetenkénti lehet. Ilyen nem létező forrásokra hivatkozni pedig vagy a szükséges szakmai ismeretek hiányát jelenti vagy szándékos blöfföt. Pestiesen szólva: ügyes!
(A szerző a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója)
