Gazdaság

Kompenzáció, de miből?

admin
admin

1996. 10. 30. 00:00

Különös és némiképp cinikus, hogy éppen az érintett szakszervezetek tették ezt, de mentségükre szól, hogy másoknál is működésbe lépett a korábbi években kialakult reflex: az áremeléseknél indokolt valamilyen mértékű kompenzáció. Az indokoltság aligha vitatható, kérdés azonban, hogy miből, illetve hogy az áremelésből származó költségvetési többletbevétel valóságos forrásul szolgálhat-e a kompenzációhoz.

Induljunk ki abból, hogy a gazdaságban minden változatlan, csak az energiaárakat emelik meg, tegyük fel 25 százalékkal. Az energiához két adófajta: a forgalmi adó és a termelők nyereségadója kapcsolódik közvetlenül. Gondoljuk végig, mi történik makrogazdasági szinten!

Ha más változás nincs, akkor az energiaszektorból származó forgalmi adó 25 százalékkal kétségtelenül megnövekszik. Eléggé kézenfekvő azonban, hogy a termelőszektor szereplői az általuk felhasznált energia után ugyancsak 25 százalékkal megnövelik forgalmiadó-visszaigénylésüket. Marad tehát tényleges többletbevétel a lakosság és a kommunális felhasználók oldalán elérhető forgalmiadó-többlet. Igen ám, de ha a lakosság és a kommunális fogyasztók jövedelme nem változik, akkor az áremelés többletkiadásait más kiadások hasonló mértékű csökkentésével egyenlítik ki. A kieső árbevétel miatt egyes szektorok forgalmiadó-befizetései csökkennek, összességében tehát az energiaár-emeléssel a költségvetés bevételei a forgalmi adó tekintetében még rövid távon sem emelkednek számottevően, sőt akár csökkenhetnek is, ha a magasabb adókulcsú termékek és szolgáltatások kereslete esik vissza erőteljesebben. Nem is beszélve a kommunális szektorról, ahol a megnövekedett forgalmi adó közvetlenül megnöveli a költségvetési támogatást, vagy pedig a szolgáltatások “szűkítéséhez” vezet, az előbb már említett hatással.

Nézzük most a nyereségadóban bekövetkezett változásokat! Kétségtelen, hogy az energiaszolgáltatók nyeresége növekszik, így a nyereségadó-befizetés is emelkedhet. Kérdés persze, hogy az energiaszektor vállalatai milyen indulási pozícióban vannak. Ha veszteségesek, és az áremelés után is azok maradnak, úgy többletbefizetésről nem beszélhetünk – márpedig jelenleg ez a helyzet. Az igazi probléma azonban az, hogy változatlan gazdálkodási helyzetet feltételezve, amennyi többletnyereség képződik az energiaszektorban az áremeléssel összefüggésben, összességében ugyanannyi veszteség jelentkezik a felhasználóknál. A költségvetés szempontjából tehát az áremelés aligha járhat nyereségadó-többlettel.

Úgy tűnik tehát, hogy a vezetékes energia árának emelésével a költségvetés többletbevétele – ha egyáltalán van – csak átmeneti és esetenkénti lehet. Ilyen nem létező forrásokra hivatkozni pedig vagy a szükséges szakmai ismeretek hiányát jelenti vagy szándékos blöfföt. Pestiesen szólva: ügyes!

(A szerző a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Armed Catalan policemen, known as Mosso d'Esquadra pass by the FC Barcelona logo with a black ribbon and a message reading "We are all Barcelona" before the Spanish league footbal match FC Barcelona vs Real Betis at the Camp Nou stadium in Barcelona on August 20, 2017.
Security barriers were put up at the entrances of the Camp Nou to stop vehicles after a deadly jihadist attack three days ago. An outcry has erupted on social media and in the press about the absence of bollards -- short, concrete posts to stop vehicles from driving onto sidewalks, with some people even demanding the  mayor's resignation for ignoring police recommendations for such preventive barriers. Drivers have ploughed on August 17, 2017 into pedestrians in two quick-succession, separate attacks in Barcelona and another popular Spanish seaside city, leaving 14 people dead and injuring more than 100 others / AFP PHOTO / LLUIS GENE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.