Franciaország történetének legrosszabb bankcsődje a kormány és az adófizetők véget érni nem akaró rémálmává fejlődött. A rosszul gazdálkodó pénzintézet immár két szanálási tervet tud maga mögött, és ezzel 49 milliárd frank nagyságú szubvenciót kasszírozott – ez francia rekord.
A párizsi parlamentben már másfél évvel ezelőtt nyíltan elismerték, hogy a kormány túl optimistán számol a Crédit Lyonnaise ügyében, és az első állami szubvenció után újra felül kell vizsgálni a bank helyzetét.
Az 59 ezer alkalmazottat foglalkoztató állami nagybank fenyegető összeomlását azonban ezzel nem tudta elhárítani Jean Peyrelevade, a Crédit Lyonnaise főnöke. Az Európai Unió (EU) Bizottságának október elején egy 3,9 milliárd frank nagyságú további állami “vészsegélyt” kellett jóváhagynia.
És ez még mindig nem elég: már dolgoznak a Crédit Lyonnaise harmadik megmentési tervén. Párizsban egy tízmilliárd frankos tőkeemelésről szóló hírek keringenek. Az Európai Unió brüsszeli szakértői még borúlátóbbak: szerintük a Crédit Lyonnaise-nek újabb 20 milliárd frankra vagy talán még többre lesz szüksége.
Ezzel a pénzintézet megszerezte magának az aligha hízelgő “európai szubvenciós bajnok” címét. Az európai versenybiztos, Karel Van Miert szerint a francia állami nagybankot rosszul vezetik. Egy nyilatkozata szerint a francia kormány a Crédit Lyonnais-nél ugyanúgy megsértette az EU támogatási szabályait, mint Kurt Bidenkopf szász miniszterelnök a Volkswagen szubvencionálásával.
A német Wirtschaftswoche szerint mindenesetre döntő különbség van a párizsi és a Rajna-menti szubvenciós bűnösök között: a szászok a tilalom ellenére hivatalosan fizették ki a Volkswagennek a segélyt. Ezzel szemben a franciák Van Miert szerint titokban, szinte rejtve kerülik meg az európai versenyvédőket, és már semmilyen hivatalos információt sem adnak Brüsz-szelnek.
A francia kormány “elfelejtette” megszerezni a szükséges brüsszeli engedélyt a Crédit Lyonnaise közvetett megsegítéséhez. Ehelyett az állam a Société de Banque Occidentale, a Crédit Lyonnaise egykori leányvállalata tőkéjét 274 millió frankkal meg-emelte, s az így szanált intézetet ezt követően a Crédit Lyonnaise ismét visszavásárolhatta. Ez EU Bizottság szerint ez illegális manőver volt, ellentmondott a brüsszeli szabályzatnak.
A Crédit Lyonnaise-akció nem egyedi eset: az az EU-normákat megkerülő, jogtalan szubvenciók mindennaposak Európában. Egy újabb francia példa: a játékfilm-felszerelésekre specializált Société Francaise de Productions a múlt év folyamán kétmilliárd frank összegű titkos állami segélyt zsebelt be. Ennek egy részét a vállalatnak vissza kell fizetnie – mondja az EU Bizottság. Egy másik példa Belgiumból: a Forges de Clabecq belga állami acélvállalatnak engedély nélkül nyújtott kormányzati szubvenció. A jelek szerint azonban a Volkswageneset a többieknél – a Crédit Lyonnaise-ügynél is – jobban felháborítja az EU Bizottságot. A Wirtschaftwoche szerint azért, mert éppen Németország hivatkozott évekig a korrekt szubvencionálásra, és saját magát példaként igyekezett beállítani. Egy EU-hivatalnok kommentárja: “A nemesség, úgy látszik, már nem kötelez”.
